Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
44 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből eléggé általános jellegűek ahhoz, hogy meglehetős biztonsággal megállapítható legyen: a 13 vizsgált dokumentum a szerződés hatálya alá tartozik. Egyébként azonban a szerződés szerzői jogi szempontból esetenként pontatlan,4 nem eléggé világos, és több tekintetben - a megbízó 2. szám alatti kérdése tekintetében is — értelmezésre szorul. 19. Arról van szó, amire az Szjt. 43. §-ának (5) bekezdése vonatkozik: a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét. A felhasználási jogra csupán a szerződés 7.2., 7.5., és 7.6. alpontja vonatkozik, ezek szerint (i) „a megrendelő megszerzi a középtávú stratégiai terv felhasználói jogát a 2. pontban megjelölt cél elérése érdekében, kizárólag annak megvalósításához”; (ii) „a felhasználási jog alapján a megrendelő a szellemi alkotást csak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál használhatja fel”; (iii) „a felhasználói jogot a megrendelő a vállalkozó hozzájárulása nélkül nem ruházhatja át”. Miután a szerződés így csak általánosságban szól felhasználási jogról, a 43: § (5) bekezdése alapján a felhasználási engedély „a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik”. 20. A szerződés 7.2. alpontja utal a szerződés céljára, amely e szerint az alpont szerint a 2. pontban van megjelölve. A célt a 2.1. alpont jelöli meg a következőképpen: „az Állami Foglalkoztatási Szolgálat átfogó középtávú informatikai stratégiájának kidolgozása és taktikai szintű részstratégiák (koncepciók és forgatókönyvek) készítése az egyes kiemelt területekre”. Azt, hogy mindez konkrétan milyen dokumentumokban jelenik meg, az 5.2 pont határozza meg közelebbről, s - mint ahogyan azt a fentiekben megállapította az eljáró tanács - a megbízó által megküldött és a fenti öt pontban felsorolt 13 dokumentum ezek közé tartozik. A 7.3. pontból az is kiderül, hogy természetesen a megbízó — a szerződésben a megrendelő - felhasználhatja az elkészült műveket („termékeket”) arra a célra, amire szolgálnak (koncepció, akcióterv, utasítás, kézikönyv és így tovább). Minderre azonban csak a szolgálat keretein belül, annak a céljára van lehetőség. 21. Az Szjt. 17. §-a szerint „a mü felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés (18. § és 19. §), b) a teijesztés (23. §), c) a nyilvános elődadás (24. § és 25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), j) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás 4 A 2. számú kérdést közvetlenül nem érintő, de nyilvánvalóan pontatlan rendelkezést tartalmaz például a szerződés 7.1. pontja, amely a „vállalkozóról” mint jogi személyről úgy beszél, mint a „stratégiai terv alkotójáról”, és olyan kikötést tartalmaz, hogy a „vállalkozót” kell feltüntetni szerzőként. Ebben a tekintetben ez a szerződési kikötés semmis, mert jogszabályba ütközik. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző)”, s az ehhez a rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás megerősíti azt, ami ebből a rendelkezésből következik, nevezetesen azt, hogy „az új törvény nem változtat azon az alapelven, hogy szerző, vagyis a mű megalkotója csak természetes személy lehet”. A szerződés 7.1 pontja azonban arról is szól, hogy a „a szerzői jogok jogosultja a vállalkozó”. Ez a vagyoni jogok tekintetében megfelel az Szjt. szabályainak, és így a 7.1. ennyiben nem semmis. (69. §).” A dokumentumok jellegéből és felhasználásuk céljából az következik, hogy a szerződés 7.2. alpontjában említett felhasználási jog elvileg az említett dokumentumok többszörözésére, a szolgálat keretein belül, annak célját szolgáló terjesztésére és átdolgozására terjedhetne ki. 22. Az előző bekezdés utolsó mondatában azért szerepel az „elvileg” szó, mert az Szjt. 47. §-ának fent idézett (1) bekezdése szerint „a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mü átdolgozására”. Ilyen kikötés azonban nem található a szerződésben. Ebből pedig az következik, hogy az adott ügyben a felhasználási engedély nem terjed ki az érintett dokumentumok átdolgozására. 23. Az a körülmény, hogy az átdolgozásra nem terjed ki a felhasználási jog, nem jelenti azt, hogy ne lehetne bizonyos változtatásokat, módosításokat elvégezni a fent említett 13 dokumentumon a szerzői vagyoni jogok jogosultjának a hozzájárulás nélkül. Az Szjt. szerint egy adott művön végzett változtatások csak két esetben valósíthatnak meg szerzőijog-sértést; nevezetesen, ha a szerző jóváhagyása nélkül végzett változtatások olyan jellegűek vagy mértékűek, hogy sértik (i) az egyik vagyoni jogot: az átdolgozás jogát [29. § és a 47. § (1) bekezdése] vagy (ii) az egyik személyhez fűződő jogot: a mű egységének a védelméhez fűződő jogot (13. §). Más változtatás - és sok egyéb fajta változtatás lehetséges - nem minősül szerzői jogsértésnek. 24. A változtatások tekintetében a fent említett átdolgozási jogon és a mű egységének a védelmét biztosító jogon túlmenően nem rendelkezik az Szjt.-nek a fenti, 13. pontban idézett 50. §-a sem, amely a szerző kötelezettségéről szól egyes, a mü lényegét nem érintő változtatások elvégzésére. A paragrafus második mondata hozzáteszi: „Fia e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulás nélkül is elvégezheti.” Az eljáró tanács ennek a §-nak az értelmezése tekintetében egyetért - bár más tekintetben nem feltétlenül - a Szjt. egyik nem hivatalos kommentárjában kifejtett állásponttal, amely szerint a mü lényegét érintő változtatásokról akkor van szó, ha „már felvetődhet, hogy a változtatás sérti a szerzőnek a mű egységéhez fűződő jogát (13. §), illetve átcsúszhat átdolgozásba [29. §, 47. § (1) bek.], amely külön szerzői jogi engedélyhez van kötve”.5 A felhasználó az egyéb változtatásokat - tehát azokat, amelyek ebben az értelemben sem az átdolgozási jogba, sem pedig a mű egységéhez fűződő jogba nem ütköznek - elvégezheti a szerző hozzájárulása nélkül, hisz az ilyen változtatások nem ütköznek semmilyen szerzői jogba. 25. Ebből a szempontból figyelembe kell venni az Szjt. 29. §-át, amely az átdolgozás jogáról ekként rendelkezik: „A szerző kizárólagos joga, hogy a müvét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mü fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre” (kiemelés Gyertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, 2000, p. 251.
