Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 5. szám - Tanulmányok. Szulmanné dr. Binet Mariann: A hagyományos tudás és oltalma – hadüzenet a biokalózkodásnak

14

Szulmannc dr. Binet Mariann

Annak ellenére, hogy ennek a megoldásnak nagy figyelmet szentel az irodalom, a tényleges végrehajtás terén egyelőre kevés az előrelépés.

A hagyományos tudás oltalmával kapcsolatban kialakítandó sui generis rendszernek az alábbi kulcskérdéseket kell megválaszolnia:

— mi az oltalom célja;

— milyen tárgyat kell oltalmazni;

— milyen kritériumoknak kell e tárgynak megfelelni;

— kik az oltalom kedvezményezettjei (egyén/közösség);

— milyen jogokat biztosit az oltalom;

— hogyan történik a jogszerzés (beleértve a regisztrációt);

— hogyan történik a jogérvényesítés;

— hogyan és milyen módon szűnnek meg a jogok (oltalmi idő)?

E kérdésekre több esetben kaphatunk választ az egyes nemzeti szabályozási rendszerekben (1. alább).

Alapvető kérdés, hogy a kialakítandó oltalom egyetlen, átfogó rendszerrel valósulna-e meg, amely a hagyományos tudás valamennyi kifejezésmódját egyidejűleg részesítené oltalomban, vagy olyan speciális rendszerek kifejlesztése révén, amelyeket a védendő tárgy jellegének megfelelően alakítanának ki. Egyetlen átfogó rendszer esetében az a gond, hogy nagyon különböző természetű tárgyak (hagyományos gyógyászati eljárások, növényfajták, folklór) vonatkozásában kell az oltalmat megvalósítani, és ez esetben nehéz közös szabályokat létrehozni. A másik közelítés a hagyományos tudás jól körülhatárolt egyes komponenseire (pl. a művészeti alkotások, genetikai források az élelmiszeripar és mezőgazdaság számára, hagyományos gyógyászat) speciális rendszerek kialakítása. Az UNESCO/ WIPO már jelentős mértékű munkát fejtett ki a folklórral kapcsolatban. A hagyományos gyógyászattal kapcsolatos sui generis oltalmi forma kialakításának egyik példájával Thaiföldön találkozunk. A vonatkozó jogszabály az ún. hagyományos formula három kategóriáját különbözteti meg:

A nemzeti formula olyan összetétel, amely az emberi egészség szempontjából döntő fontosságú. A Thai Egészségügyi Minisztérium joga, hogy a hagyományos thai gyógyászatban használt egyes anyagokat nemzeti formulává nyilvánítson. Ezt követően az összetétel az állam tulajdonává válik. Hasznosítása csak a kormány engedélyével történhet, és az engedély megszerzésének elmulasztásához jogkövetkezmények fűződnek.

A magánformula a jogosult által szabadon használható, azonban mások csak a jogosult engedélyével használhatják. A jogosult, a feltaláló vagy örököse nyújthat be kérelmet a regisztrációra. Az exkluzivitás a jogosult életében és ezt követően még ötven évig érvényes, és az állam általi elismerés a jogosult méltányos kompenzációját biztosítja.

Az általános formula körébe a jól ismert hagyományos összetételeket sorolják, és ezek szabadon felhasználhatók bárki által.

Mindhárom összetétel a hazai környezetben a hagyományos gyógyítók vagy a thai közösségek által limitált menynyiségben szabadon használható. A törvény tartalmaz továbbá olyan intézkedéseket, amelyek a gyógynövények megőrzését és fenntartható felhasználását biztosítják. Létrehozták a Thai Hagyományos Gyógyászati Intézetet, amelynek irányításában kormányzati és nem kormányzati

szervek egyaránt részt vesznek. A regisztrálást és az egyéb feladatok elvégzését 75 vidéki szervezet végzi. így több mint 700 helyi gyártónak engedélyezték a hagyományos gyógyszerek gyártását, 1998-ra 4300 összetételt regisztráltak, és ez a szám folyamatosan nő.

Bármely sui generis rendszernek definiálnia kell az oltalommal biztosított jogokat. A hagyományos szellemitulajdon-védelmi rendszer e területen való alkalmazását ellenzők pontosan azt tartják gondnak, hogy az oltalom exkluzív jogokat biztosít, azaz a jogosulton kívül bárki másnak tartózkodni kell az oltalom tárgyának használatától. A hagyományos tudáson alapuló alkotások esetében ez esetleg inkább hátráltatja, mint előmozditja a használatot. Egy lehetséges alternatíva lenne a jutalomhoz való jog, amely nem kapcsolódna feltétlenül a kizárólagos joghoz.

A hagyományos tudás oltalma olyan rendszeren keresztül is megvalósulhat, amelynek központi eleme a jogosulatlan felhasználást gátló intézkedések rendszere. Ez a rendszer nem hozna létre olyan monopoljogokat, amelyek az adott közösség értékrendjével és gyakorlatával ellentmondásban lennének, olyan jogi keretek között működne, amely a genetikai forrásokhoz való szabálytalan hozzáférés megakadályozását biztositaná. A bennszülött lakosság jogainak védelmével foglalkozó biztos az Emberi Jogok Bizottságában így fogalmaz: a nemzeti törvényeknek meg kell tagadni bármely személytől vagy cégtől, hogy a jogi oltalom bármely formáját megszerezzék a bennszülöttek kulturális örökségének bármely elemével kapcsolatban a hagyományos jogosult előzetes engedélye nélkül.

Az érdekek egyensúlyának megteremtésére vonatkozó igény közös valamennyi oltalmi rendszerben. A hagyományos iparjogvédelmi törvények ajogosult és a nyilvánosság érdekei közötti egyensúly megteremtését értik ez alatt. A CBD a genetikai forrásokhoz való hozzáféréshez az ún. előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulás (prior informed consent) megszerzését teszi szükségessé. Ez a genetikai forrásokhoz való hozzáférést megelőzően megszerzett engedélyt jelenti. A „prior” utal arra, hogy az engedélyt a hozzáférést megelőzően kell megszerezni, az „informed” pedig arra, hogy meg kell jelölni a felhasználás mikéntjét. Azaz teljes körű információt kell adni a közösség számára, beleértve a tudás használatának céljait, kockázatát, a hasz^ nosítás potenciális kereskedelmi értékét. Ez esetben fontos, hogy a nemzeti iparjogvédelmi hatósság tudjon a hagyományos tudásról, illetve az ezzel kapcsolatban lévősw/ generis rendszerről. E hivatalok fenntarthatnak bizonyos nyilvántartásokat is, és ezért is fontos, hogy tudomásuk legyen a hagyományos tudással kapcsolatos tényekről. Néhány ország, összhangban a biológiai diverzitásra vonatkozó egyezménnyel (CBD), már létrehozott ilyen értelmű szabályozást. Ennek elemei: a genetikai forrásokat felhasználó fél köteles teljes körű információt adni azokról az új termékekről, amelyeket a hozzáférés eredményeként létrehozott; minden új szerzemény esetében mintadarab letétele kötelező; harmadik fél részére a továbbítás csak engedéllyel történhet; a helyi tudósokat, kutatókat be kell vonni a gyűjtésbe/kutatásba; a kiindulási anyagot biztosító ország számára elsődleges hozzáférést kell biztosítani az új termékekhez; a felhasznált anyag kereskedelmi hasznosításából származó hasznot igazságosan meg kell osztani. A hozzáférés azt je-