Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Tanulmányok. Szulmanné dr. Binet Mariann: A hagyományos tudás és oltalma – hadüzenet a biokalózkodásnak
A hagyományos tudás cs oltalma - hadüzenet a biokalózkodásnak 13 (EPC 115. cikkelye). A bejelentés közzétételét követően bárki benyújthat észrevételt arra vonatkozóan, hogy a találmány nem felel meg a szabadalmazhatóság valamely feltételének. Ez természetesen a közzétételek folyamatos figyelésének igen intenzív munkáját igényli. Másik lehetőség a hagyományos tudás feletti nem legitim jogok keletkezésének a megakadályozására a defenzív védelem. Ez olyan lépések sorozatát jelenti, amelyek megakadályozzák a jogosulatlan iparjogvédelmi jogok keletkezését a hagyományos tudással összefüggésben. A cél, hogy a releváns szabadalom engedélyezése során a hagyományos tudásra vonatkozó információt teljes mértékben figyelembe tudja venni az elbíráló, ami e tudás megfelelő publikálásával biztosítható. (Ennek gyakorlati vonatkozása, hogy az információ megfelelően indexelt vagy osztályozott formában rendelkezésre álljon, hogy az újdonságkutatás során hozzáférhető legyen a szabadalmi újdonságkutatók számára). Másik széles körben elteijedt közelítés a defenzív védelemre az, hogy a bejelentőnek a leírásban megfelelő részletességgel fel kell tárnia a találmány megalkotásához használt hagyományos tudást. A találmány feltárása a jelenleg érvényben lévő szabadalmi jog alapján is követelmény, de számos javaslat irányul arra, hogy ezt még jobban terjesszék ki, illetőleg fókuszáljanak erre, és alkossanak speciális követelményrendszert a hagyományos tudással összefüggő, illetve genetikai forrás vonatkozásokat tartalmazó leírásokra. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez hatásos lehet a jogszerzés megakadályozásában, de nem akadályozza meg a jogosulatlan felhasználást, sőt sok esetben a hagyományos tudás birtokosainak óhajával pontosan ellenkezően, könnyebbé teszi a mások általi felhasználást. Egyszerűbb a flexibilisebb újdonságkövetelményeknek eleget tenni az UPOV növényfajta-oltalom esetében, ahol az újdonságfogalom csak ugyanannak a fajtának a korábbi használatával kapcsolatos. A védjegyoltalom alkalmazható a helyi vagy őshonos közösségek kereskedelmi érdeklődésre számottartó megjelöléseinek a védelmére. Például egy cég a perui zsázsát (maca Lepedium Meyeni) tartalmazó terméket forgalmaz. A maca az Andok régiójában őshonos. Egy, az Andokban őshonos közösség a növényhez kapcsolódó hagyományos tudás birtokában szintén elhatározza a maca forgalmazását, és így tudása kiaknázását. A következő szlogen feltehetően elnyeri a védjegyoltalomat: Eredeti maca. Hagyományos gyógyítás az Andok csúcsaiból. A seri közösség tagjai Mexikóban pl. az Arte Seri védjegyet használják az Olneya tesota fából készült kézművestermékeik megkülönböztetésére. A fa megőrzése is része a védjegy védelmének. Egyes esetekben a földrajzi árujelzők lehetnek bizonyos mezőgazdasági termékek, kézimunkák megfelelő oltalmi formái. Számos fejlődő ország látja a megoldás kulcsát ebben az oltalmi formában. Például Egyiptom javaslata szerint az alkoholokra és borokra vonatkozó földrajzi árujelzői oltalmat (TRIPS 23. §) ki kellene egyéb, elsősorban a fejlődő országok szempontjából fontos termékre terjeszteni. Ezt a javaslatot támogatja többek között Kuba, a Dominikai Köztársaság, Honduras, Nicaragua, Pakisztán. Figyelembe kell azonban venni, hogy ez az oltalmi forma nem egy speciális technológiát véd, hanem a földrajzi árujelző megtévesztő használatát. A földrajzi árujelző használatát szemléltetik az alábbi példák is. A perui zsázsa (maca) az Andok hegyeiben nagy magasságokban őshonos. Feltételezzük, hogy egy cég oly módon módosítja a növényt, hogy ennek eredményeként alacsonyabb magasságokban is termeszthető, és ezért nagy mennyiségben elkezdik termeszteni, majd kereskedelmi forgalomba hozzák „Andoki maca” néven. Ez nyilvánvalóan szemben áll a földrajzi árujelzőkre vonatkozó rendelkezésekben foglaltakkal, azok megsértését jelenti, hiszen az andoki maca egy megkülönböztetett minőséghez kapcsolódik, és e név használata egy olyan növénnyel kapcsolatban, amelyet nem az Andokban termelnek, félrevezeti a fogyasztókat, akik azt hiszik, hogy: — a növényt az Andokban termelik,- a növény minősége megegyezik az Andokban termelt növény minőségével. A földrajzi árujelző használatához kapcsolódik az alábbi példa is. A RiceTech Inc. számára 1997-ben engedélyezett szabadalom az új basmati rizsre (szemekre, növényre), valamint a nemesítési eljárásra vonatkozott. A növényt 22, Indiából és Pakisztánból származó fajta keresztezésével nyerték. A RiceTech szabadalma sok indiai és pakisztáni farmert háborított fel, és India a jogi feliepést fontolgatja. Nézetük szerint a basmati kifejezés félrevezeti a vásárlókat, mivel ezt a rizsfajtát egyedül India és Pakisztán meghatározott régióiban termesztik. Az indiai basmati rizs fajta exportja meghaladja a 425 millió USD-t, és a farmerek nézete szerint a szabadalommal oltalmazott, basmati néven forgalmazott rizs tisztességtelen versenyt teremt az USA piacain. A szerzői jogi védelem és/vagy a formatervezésimintaoltalom művészeti munkákra alkalmazható, feltéve, ha a kollektív szerzőség által felvetett kérdésekre megoldást lehet találni. Az UNESCO/WlPO-modell rendelkezése (Model Provisions for National Laws for the Protection of Expressions of Folklore Against Illicit Exploitation and Other Prejudical Action) egy lehetséges keretet biztosít a folklór védelmére nemcsak az egyének, hanem a közösségek esetében is. Néhány ország, mint például Bolívia, Marokkó a fenti keretek között hozott létre szabályokat. Kínában a szerzői jogi védelem szabályait alkalmazzák a folklór esetében. Az ipari titok intézményével is védhető a fel nem tárt információ. A bennszülöttek szokásjoga gyakran megkívánja, hogy bizonyos tudást csak meghatározott személyek használhassanak. Az észak-amerikai tulalip törzsek vezetői például meghatározták azoknak az információknak a körét, amelyeket kizárólag a törzs tagjai használhatnak. A hagyományos tudás birtokosai a tisztességtelen verseny szabályai alapján is oltalomban részesülhetnek, amely nem kíván meg regisztrációt. 2.4. Sui generis oltalmi rendszer kidolgozása Egyes országok arra a felismerésre jutottak, hogy a hagyományos tudás holisztikus jellegének és egyedi jellegzetességeinek megragadására nem alkalmas a meglévő szellemitulaj dón-védelmi rendszer. Ok, az oltalom szükségességét elismerve, egy, a hagyományos tudás jellemzőihez speciálisan kialakított, sui generis rendszer tervezését javasolják.
