Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 5. szám - Tanulmányok. Szulmanné dr. Binet Mariann: A hagyományos tudás és oltalma – hadüzenet a biokalózkodásnak

A hagyományos tudás és oltalma - hadüzenet a biokalózkodásnak

5

nyék és állatfajok. Gyakran vezeti a kutatókat értékes hatóanyagok extrahálására a biológiai forrásokból. Mindehhez szorosan kapcsolódik a forrás felhasználásának és megőrzésének gyakorlata. Az elmondottak szemléltetésére álljon itt néhány példa:- Az Oryza longistminata egy Maliban honos vadrizsfajta. A helyi gazdálkodók gyomnak tekintették, azonban a nomád beta közösség mezőgazdasággal kapcsolatos tapasztalatai alapján ismerte ennek a rizsfajtának azt a tulajdonságát, hogy a rizsre veszélyes egyes betegségeknek (rizsüszög) jóval ellenállóbb, mint a szokásos rizsfajták. E tudás által vezetve a nemesítők azonosították és izolálták az ezért felelős Xa21 nevű gént.- Aplao-noi (Croton sublyratus) nevű növény alkalmazása Thaiföldön a gyomorfekély kezelésére.- Afrikában a busmanok a hoodia kaktuszt használják az éhség és szomjúság csillapítására hosszú vadászatok alatt.- Indiában a kurkuma használata sebgyógyításra.- Az ayahuasca-nak nevezett főzet, amelyet a Banisteriopsis caapi nevű növényből nyernek, alkalmazása az Amazonas-medencében vallásos és gyógyítási célra. (A Peruban beszélt kecsua nyelvjárásból az ayahuasca a következő módon fordítható: aya jelentése lélek vagy szellem, a huasca jelentése támasza.)

1.3. A hagyományos tudás szerepe a modem gazdaságban

A modem szintetikus gyógyszeripar létrehozását megelőzően valamennyi gyógyszert természetes, rendszerint növényi alapanyagokból nyerték. Jól ismert példája ennek, hogy évszázadokon keresztül a fiízfakérget használták a fájdalmak és a láz csillapítására. 1829-ben izolálták a kéregből a fájdalom- és lázcsillapító hatású szalicint, amelynek 1854-ben valósult meg szalicilsavvá történő konvertálása, ebből aztán első ízben, 1899-ben állították elő az Aszpirint. A hagyományos tudás fontos része a speciális növények gyógyászati célokra való alkalmazásával kapcsolatos tudás, amelyet gyakran hagyományos gyógyászat néven emlegetnek. Valamikor ez képezte az új hatóanyagok kifejlesztésének fő forrását.

A XX. században azonban a gyógyszerfejlesztési programban az új források háttérbe szorították az ún. etnobotanikát. A növényekben lévő egyes hatóanyagok gyógyító hatásának (pl. a taxol rákellenes hatása) a felismerése és a rohamléptekkel fejlődő gyógynövénypiac azonban ismét felkeltette a gyógyszeripar és a különféle emberi egészségvédelemmel foglalkozó iparágak érdeklődését a hagyományos gyógyászat és gyakorlat iránt. Az USA Nemzeti Rákintézete (US National Cancer Institute) például folyamatosan vizsgálja a természetes anyagokat (növények, mikroorganizmusok, állatok) rákellenes hatás szempontjából. Több mint 15 ezer anyagot vetnek évente alá ennek az ún. random rostálási programnak. A másik irány a hagyományos tudáson alapuló etnobotanikai információ felhasználása a kutatásban. Erre példa a Shaman Pharmaceutical, amely olyan növényekre fókuszál, amelyeket a hagyományos gyógyászatban már régóta használnak.

A Shaman Pharmaceutical amerikai szabadalom engedélyezéséért folyamodott a harunganin és a vismin növényekből nyert extraktum felhasználására diabéteszes betegek

vércukorszintjének beállítására. Az erre vonatkozó ismeretet 14 afrikai országból származó hagyományos tudás és saját, Kamerunban, Kongóban, Ghánában, Guineában, Nigériában, Tanzániában, Ugandában és Zairében végzett kutatásai alapján nyerte. Az a tény, hogy a két növényt Afrika-szerte használják a láz, a gyomor-bél idegesség/szorongás és a hasmenés kezelésére, adta meg a kulcsot az emberi glukózkémiában való felhasználásához. A szabadalmat az újdonság és feltalálói tevékenység megkérdőjelezését követően engedélyezték.

Mindez magával hozta a tradicionális tudás iránti érdeklődés növekedését. Napjainkban a hagyományos gyógyászat már a fejlett országokban is nagy jelentőséggel bír. A gyógynövények felhasználása jelentős mértékben megnövekedett, elérte egyes becslések szerint a világpiacon a 43 millió USD-t (1999), és a felhasználás éves növekedési üteme 5-15% között van. Ugyanez az európai piacokat tekintve 11,9 millió USD-t jelent, amelyből Németország részesedése 38%, Franciaországé 21%, az Egyesült Királyságé pedig 12%. A világon a növényi eredetű gyógyászati termékek eladásából származó forgalom 2000-ben meghaladta a 30 billió eurót. Napjainkban a fejlett országokban használt gyógyszerek 25%-a növényi eredetű (ez alatt azt értik, hogy az előállítás közvetlenül az adott növény felhasználásával történik). Összességében a gyógyszerek 35%-a történik biológiai anyag (mikroorganizmusok, növények, állati szervezet) felhasználásával. Ehhez hasonlóan a hagyományos gazdálkodást folytató farmerek tudása is egyre jelentősebb szerepet játszik az új növényfajták nemesítésénél.

1.4. A hagyományos tudás jogosulatlan használata

Növekvő szerepe ellenére a hagyományos tudást hosszú ideig úgy kezelték, mint egy bárki által szabadon hozzáférhető információforrást. Sok esetben a hagyományos tudáson alapuló alkotásokat felhasználva a szellemitulajdonvédelem valamely formája által oltalmazott alkotások születtek, azonban ezek jogosultjai a kutatók, illetve kereskedelmi cégek voltak anélkül, hogy a hagyományos tudás eredeti hordozóit, a közösséget bármiféle módon kompenzálták volna.

Az USA Nemzeti Rákintézete a Kenyában lévő Simbahegyvidékről származó Maytenus buchananii gyűjtését kezdte meg, mely növényt a Simba-hegyvidéken őshonos digo közösség már hosszú ideje a rák gyógyítására használta. A begyűjtött bokorból nyert maytansine-1 a hasnyálmirigyrák potenciális kezelésére találták alkalmasnak. Minden begyűjtött anyagot a digók hozzájárulása nélkül, illetve anélkül, hogy bármilyen módon elismerték volna a tudásukat, értékesítettek. Ugyanez az intézmény a Szamoaesőerdőből gyűjtötte be a Homalanthus nutanst, amely növény a HÍV kezelésében hatásos vegyületet, a prostratint tartalmazta. Mindez a kameruni Korup-erdőség vidékén lévő rezervátumban élő őshonos lakosság tudásán alapult. Egy másik példa az Eli Lilly cég terméke, amely a rosy periwinkle-bö\ (Catharanthus roseus) a Madagaszkárban élő közösség hagyományos tudása alapján nyert extraktum, és amely 100 millió USD bevételt eredményezett anélkül, hogy a helyi emberek bármiféle kompenzációban részesültek volna.