Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
42 Dr. Palágyi Tivadar A (2) bekezdés szerint azoknak a természetes és jogi személyeknek, akiknek nincs sem lakhelyük, sem székhelyük egy szerződő államban, az ESZH előtt képviselő útján kell eljárniuk, és az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának kivételével minden cselekedetet csak képviselő útján végezhetnek. Egy személy képviseleti jogosultságának elismeréséhez az szükséges, hogy legyen székhelye egy szerződő államban az illető állam joga szerint, és így ott jogi személyként elismerjék. Ilyen szempontból mellékes, hogy például az anyavállalat, amely gazdaságilag uralkodó tevékenységet fejt ki, az ESZE államain kívüli államban rendelkezik székhellyel. Ezzel az ESZE egy jogi személy formai elismerésének álláspontjára helyezkedik, vagyis elegendő egy személy formai állása ahhoz, hogy az illető az ESZH előtt önállóan fel tudjon lépni; ezzel szemben nem elégíti ki az ESZE követelményeit egy ténylegesen fennálló ipari vagy kereskedelmi fióküzem. A képviseleti kényszer alól kimondottan ki van vonva az európai szabadalmi bejelentés benyújtása. Az ESZH gyakorlata szerint ezt a kivételt tágan értelmezik, úgyhogy a benyújtással összefüggő cselekedeteket is a kivétel alá esőnek tekintik. Idetartozik a feltalálómegnevezési űrlap és az elsőbbségi iratok benyújtása; előfeltétel azonban, hogy ezeket az iratokat a bejelentéssel együtt, vagyis ne utólag nyújtsák be. Egyébként az ESZH-nak való díjfizetés sem esik a képviseleti kényszer alá; a döntő az, hogy a mindenkor esedékes díjat időben befizessék az ESZH-nak, és mellékes, hogy a díj kitől érkezett. Ha a bejelentő a díjfizetéssel egy független vállalatot bíz meg, a J 27/90 (OJ 1993, 422) sz. döntés szerint a felelősség az időben való befizetésért hivatásos képviselőjét terheli. A 133. szakasz (2) bekezdésének utolsó félmondata szerint a VSZ megállapíthat egyéb kivételeket is a képviseleti kényszer alól, azonban mostanáig ilyesmire nem került sor. Ha egy olyan személy, aki nem lakik a szerződő államok területén, benyújt egy európai szabadalmi bejelentést, és nem bíz meg hivatásos képviselőt, a 91. szakasz (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése, valamint a 41. szabály (1) bekezdése alapján felszólítják hiánypótlásra az átvevő iroda által meghatározott határidőn belül, amely többnyire két hónap. A kereskedelmi élet résztvevői alkalmazottaik útján is eljárhatnak. Egy feltaláló családtagja alkalmazotti státus nélkül nem járhat el a bejelentést benyújtó feltaláló nevében. Az alkalmazott tevékenysége egyébként jogilag nem minősül az illető személy képviseletének, hanem csupán a személy saját cselekedetének ezen az alkalmazotton keresztül. Jogbiztonsági okok miatt az alkalmazott cselekvési jogosultságát a 101. szabály szerint a különben a képviselők számára előírt meghatalmazással kell igazolni. A 133. szakasz (3) bekezdésének második mondata az Igazgatótanácsot feljogosítja arra, hogy a VSZ-ben rendelkezzen arról, hogy jogi személyek alkalmazottja képviselhet-e más, a szerződő államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll. Mostanáig az Igazgatótanács nem élt ezzel a felhatalmazással. A 134. szakasz (1) bekezdése szerint az ESZH előtti eljárásban a képviseletet csak hivatásos képviselő láthatja el meghatalmazás alapján, amelyet az ESZH felhívására be kell mutatni. Az ESZH ilyen célra kiadott egy háromnyelvű, 1003. sz. formanyomtatványt. A meghatalmazással kapcsolatos részleteket a 101. szabály tartalmazza, amely különbséget tesz egyszeri meghatalmazás és általános meghatalmazás között. A T 227/92 sz. döntés szerint érvénytelen egy olyan almeghatalmazás, amelyet egy hivatásos képviselő egy olyan harmadik személynek ad, aki nem hivatásos képviselő. A 101. szabály (1) bekezdése előírja, hogy az ESZH előtt eljáró képviselőnek felhívás esetén az ESZH által megjelölt határidőre aláírt meghatalmazást kell benyújtania. Ez a kötelezettség azonban csak kivételes esetekben áll fenn, mert az ESZH elnökének 1991. július 19-i határozata alapján egy hivatásos képviselő meghatalmazást csak képviselőváltás és különleges esetek fennforgása esetén köteles benyújtani. Különben elegendő, ha egy hivatásos képviselő ilyen minőségében azonosítja magát. Ügyvédeknek, akik a 134. szakasz (7) bekezdése szerint jogosultak képviseletre, aláírt meghatalmazást vagy egy korábban benyújtott általános meghatalmazásra vonatkozó utalást kell benyújtaniuk. Az olyan alkalmazottak, akik maguk nem hivatásos képiviselők és egy fél nevében járnak el, szintén aláírt meghatalmazást vagy egy korábban benyújtott általános meghatalmazásra vonatkozó utalást kötelesek benyújtani. Ha a meghatalmazást az ESZH felhívására nem nyújtják be időben, a 101. szabály (4) bekezdése szerint a képviselő cselekményeit - kivéve az európai szabadalmi bejelentés benyújtását - úgy kell tekinteni, mintha be sem következtek volna. Jogorvoslatként a 121. szakasz szerint a bejelentési eljárás folytatásának kérelmezése vagy a 122. szakasz szerinti igazolás jöhet számításba. Ha egy, a szerződő államok területén kívüli bejelentő nem jelölt meg képviselőt, a 101. szakasz (1) bekezdésének negyedik mondata alapján határidő kitűzése mellett felszólítják képviselő megnevezésére és azonos határidőn belül meghatalmazás benyújtására. Ez a határidő általában két hónap. Jogorvoslatként itt is a 121. szakasz szerint az eljárás folytatásának kérelmezése vagy a 122. szakasz szerinti igazolás jöhet számításba. A 101. szabály (2) bekezdése szerint általános meghatalmazást is be lehet nyújtani. Elegendő, ha azt egy példányban nyújtják be, mégpedig az 5.1.1. igazgatóságnál. A félnek az engedélyezési kérelemben vagy az ESZH mindenkori szerve előtt a képviselő nevét, címét és lajstromszámát kell megadnia. A 101. szabály (6) bekezdése szerint azt a képviselőt, akinek képviseleti meghatalmazása megszűnt, az ESZH mindaddig képviselőnek tekinti, amíg képviseleti meghatalmazásának megszűnését az ESZH-val nem közölték. A 101. szabály (8) bekezdése kimondja, hogy ha egy fél több képviselőt bíz meg, a megbízott képviselők jogosultak arra, hogy akár közösen, akár egyénileg eljárjanak. A 101. szabály (9) bekezdése szerint társult képviselők meghatalmazása az egyes képviselőkre vonatkozó meghatalmazásnak minősül amennyiben igazolják, hogy a szóban forgó társulás keretében tevékenykednek. A 133. szakasz (4) bekezdése szerint a VSZ különleges rendelkezéseket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően. Ha több személy nyújt be európai szabadalmi bejelentést, és a kérelemben nem jelölnek meg közös képviselőt, a
