Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban 43 100. szabály (1) bekezdése alapján a kérelemben elsőként megadott bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni. Ez a szabály akkor is érvényes, amikor a további bejelentők kö­zül az egyik önként megbíz egy képviselőt. A 100. szabály (1) bekezdésének második mondata sze­rint ha a bejelentők egyike köteles hivatásos képviselő megbízására, ezt a képviselőt közös képviselőnek kell te­kinteni, hacsak a bejelentésben első helyen említett bejelen­tő nem bízott meg hivatásos képviselőt. A 100. szabály (1) bekezdésének harmadik mondata szerint ezt értelemszerű­en kell alkalmazni a felszólalási eljárásban a közös szaba­dalomtulajdonosokra és olyan esetekre is, amikor több sze­mély közösen nyújt be felszólalást. A 100. szabály (2) bekezdése szerint ha az eljárás során a jog több személyre száll át, és e személyek nem bíztak meg közös képviselőt, az (1) bekezdést értelemszerűen kell al­kalmazni. Ha erre nincs lehetőség, az ESZH felhívja az em­lített személyeket, hogy két hónapon belül bízzanak meg közös képviselőt, és ha e felhívásnak nem tesznek eleget, a hivatal bíz meg közös képviselőt. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián e szakasz (3) bekezdésének szövegét csekély mértékben módosították. A hivatásos képviselőkre vonatkozó 134. szakaszszöve­ge a következő: „ (1) Az ebben az Egyezményben szabályozott eljá­rásokban a természetes vagy jogi személy hivatássze­rű képviseletét csak olyan hivatásos képviselő láthat­ja el, akinek neve szerepel az Európai Szabadalmi Hi­vatal e célból vezetett jegyzékében. (2) A hivatásos képviselőkjegyzékébe bármely termé­szetes személy felvehető, aki eleget tesz a következőfel­tételeknek: a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára; b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazá­sának helye valamelyik Szerződő Állam területén ta­lálható; c) sikeres európai képesítő vizsgát tett. (3) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a (2) bekezdésben megszabott feltételek teljesülését igazoló okiratokat. (4) A hivatásos képviselők jegyzékében szereplő személyek az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban eljárhatnak. (5) Az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő személy hivatásos képviseleti tevékenységének céljá­ra székhelyet bármelyik olyan Szerződő Államban lét­rehozhat, amelyben az ebben az Egyezményben sza­bályozott eljárásokra sor kerülhet, figyelembe véve az ehhez az Egyezményhez csatolt, központosításról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit. E jogosultságot az adott állam hatóságai csak esetileg, a közrend és a közbiztonság védelmére elfogadott jogszabályok al­kalmazásával vonhatják meg. Mielőtt ilyen intézke­dést hoznának, véleményt kell kérniük az Európai Szabadalmi Hivatal elnökétől. (6) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt követel­mény teljesítése alól az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke kivételes esetben felmentést adhat. (7) Az ebben az Egyezményben megállapított eljá­rásokban hivatásos képviseletet a hivatásos képvise­lővel azonos módon olyan ügyvéd is elláthat, aki ké­pesítését valamelyik Szerződő Államban szerezte, és székhelye ebben az államban van, feltéve, hogy az adott államban szabadalmi ügyekben hivatásos kép­viselőként eljárhat. Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (8) Az Igazgatótanács a következőkről rendelkezhet: a) arról, hogy az európai képesítő vizsgára bocsá­táshoz milyen képzettségi és képesítési követelmények­nek kell megfelelni, valamint a vizsgázás rendjéről; b) az európai képesítő vizsga vagy a 163. cikk (7) bekezdése alapján hivatásos képviselet ellátására jo­gosult személyeket tömörítő testület létesítéséről vagy elismeréséről; c) az e személyek felett az említett testület vagy az Európai Szabadalmi Hivatal által gyakorolt fegyelmi jogkörről. ” Ez a szakasz egyrészt szabályozza az ESZH előtti képvi­seletet, másrészt felhatalmazza az Igazgatótanácsot arra, hogy rendelkezzen az európai képesítő vizsgára bocsátás­hoz szükséges képzettségi és képesítési követelményekről, a hivatásos képviselet ellátására jogosult személyeket tö­mörítő testület létesítéséről és az e személyek felett gyako­rolt fegyelmi jogkörről. Az ESZH Igazgatótanácsa a jóváhagyott képviselők meg­jelölésére az alábbi ajánlásokat fogadta el: European Pa­tent Attorney, Europäischer Patentvertreter, Mandataire en brevets européens. Az ESZH előtti képviseletre vagy olyan személyek jogo­sultak, akik az ESZH-nál vezetett listán bejegyzett hivatá­sos képviselők, vagy pedig olyan ügyvédek, akik valamely szerződő államban szabadalmi ügyekben hivatásos képvi­selőként eljárhatnak. A 134. szakasz (1) bekezdése előírja, hogy az ESZH előt­ti képviseletet csak olyan hivatásos képviselők láthatják el, akiknek neve szerepel az ESZH e célból vezetett jegyzékén. A 134. szakasz (2) bekezdése szerint a hivatásos képvi­selők jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, aki eleget tesz az alábbi három követelménynek: — valamelyik szerződő állam állampolgára; a (6) bekezdés szerint e követelmény teljesítése alól az ESZH elnöke ki­vételes esetben felmentést adhat, ami mostanáig csak né­hányszor történt meg; — tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik szerződő állam területén van; — sikeres európai képesítő vizsgát tett. Ezenkívül a személynek a 102. szabály (2) bekezdés a) pontja szerint cselekvőképesnek kell lennie. Az új tagállamokból származó képviselők bejegyzéséről a 163. szakasz (az ún. „nagyapa záradék”) rendelkezik. A hivatásos képviselők jegyzékébe való bejegyzés szüksé­ges feltétele a képviseleti jogosultságnak, vagyis konstitutív. A (3) bekezdés szerint a jegyzékbe való felvétel kérelem alapján történik, amelyhez csatolni kell a (2) bekezdésben megszabott feltételek teljesülését igazoló iratokat. A 102. szabály (1) bekezdése szerint a hivatásos képvise­lő bejegyzését a hivatásos képviselők jegyzékéből törölni kell, ha a képviselő ezt igényli, vagy ha szabályszerű figyel­meztetés ellenére két egymás utáni évre nem fizette be a dí­jat a hivatásos képviselők ESZH mellett működő intézeté­

Next

/
Thumbnails
Contents