Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 4. szám - Dr. Munkácsi Péter: MGM v. GROKSTER – Győzelem?

Hírek, események 57 Circuit) fenntartotta. Az ügy 2004 végén a Legfelsőbb Bí­róságra jutott el, amelynek fontosságát jól példázza, hogy mindkét oldal mellett nagyszámú támogató beadvány (iamicus curiae) érkezett a számítástechnikai, internetes szakmai szervezetektől, egyetemi körökből és a civil társa­dalom résztvevőitől. A bíróság 2005. március 29-én meg­hallgatást tartott, j únius végén - kihangsúlyozva - még nem a végleges döntést hozta meg, hanem elvi állásfoglalást, vé­leményt (opinion) bocsátott ki. A Souter bíró által megfo­galmazott álláspontot a bíróság többi tagja is egyhangúlag támogatta, amely szerint „...az, aki egy eszközt azzal a szándékkal hoz forgalom­ba, hogy annak használatával támogassa a szerzői jog meg­sértését, amint azt világosan kifejezésre juttatja vagy más támogató lépést tesz a jogsértés elősegítése érdekében, fele­lőssé tehető mindazon jogsértő cselekményekért, amelye­ket harmadik személyek követnek el.”5 Valamennyi bírói fórumon központi kérdésként merült fel a Sony jogbiztonsági rendelkezéseinek („Sony Safe Harbor”principle) alkalmazása, amelyet egy 21 évvel ko­rábban megfogalmazott legfelsőbb bírósági döntés tartal­mazott.6 Eszerint egy másolásra alkalmas eszköz, a Sony videokazettás lejátszójának értékesítése, hasonlóan más kereskedelmi forgalomban lévő termék értékesítéséhez, nem alapoz meg másodlagos felelősséget a jogsértésért, ha a termék széles körben jogszerű célokra kerül felhasználás­ra. Sőt, szükséges előfeltétel, hogy az alapvetően a nem jog­sértő használatra legyen alkalmas. A Legfelsőbb Bíróság teljes egyetértésben állapította meg, hogy a Gröbster felelőssé tehető a szerzői jog megsér­tésének elősegítése miatt, a bírák között nézetkülönbség alakult ki abban a kérdésben, hogy a jelen eset lényegesen eltér-e a őbny-esettől vagy sem. Ginsburg bírónő álláspont­ja szerint (amelyhez az eljáró tanács elnöke is csatlakozott) a Grokster az elősegítés bizonyosságának hiányában is fe­lelőssé tehető (így az alapelv nem alkalmazható). A Breyer bíró által képviselt álláspont lényege ezzel szemben úgy foglalható össze, hogy a Grokster-a Sbny-elven alapulva - az elősegítés bizonyossága nélkül védelemben részesíthe­tő. A bíróság végül nem vizsgálta, és nem módosította újra a Sowy-ügyben kialakított precedenst. Döntés tehát nem született június végén, és bár az állás­­foglalást a helyi bíróságnak is figyelembe kell majd vennie, az eljárás még nem zárult le. Átütő győzelem tehát nem szü­letett, sőt, a zeneipar meghatározó szereplői már az állás­­foglalás fényében fontos lépéseket tettek a fizetős P2P szol­gáltatások kiszélesítése irányában. A Sony BMG megálla­podást kötött katalógusa engedélyezésére az amerikai szék­helyű Mashboxx online fájlcserélő céggel (vezetője a Grokster korábbi elnöke, Wayne Rosso). A Mashboxxon keresztül dalonként 99 centért lehet majd a Sony BMG fel­vételeihez hozzájutni, amely ár magában foglalja az előze­tes belehallgatás céljából való letöltés lehetőségét is oly módon, hogy a teljes játékidőt voiceover reklámszolgálta­tásokkal szakítják meg. Az 1999-ben alapított iMesh fájl­­csere-szolgáltató cég idei tervei közé tartozik P2P alkalma­zásainak legalizálása a MusicNet, és az Audible Magic filtertechnológia tartalmának felhasználásával.7 Munkácsi Péter ’[We hold that] one who distributes a device with the object of promoting its use to use to infringe copyright, as shown by clear expression or other affirmative steps taken to foster infringement, is liable for resulting acts of infringement by third parties.’ Sony Corp. v. Universal City Studios, 464 U.S. 417 (1984). Forrás: Music &Copyright, 300/14.

Next

/
Thumbnails
Contents