Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 4. szám 2005. augusztus KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Scott Shane: Academic Entrepreneurship — University Spinoffs and Wealth Creation (Akadémiai vállalkozások - Az egyetemi spin-ojf cégek és a vagyonteremtés). Edward Elgar, 2004: ISBN 1-84.542-221-X A világ legjobbjai közé tartozó szakkönyvkiadó könyve olyan témakört vizsgál, amely az utóbbi időkben a fejlődés élvonalát alkotó országokban, így az Európai Unió gazdaság- és tudománypolitikai műhelyeiben is mind nagyobb közfigyelmet kap. A téma keretét egy szó szerint létfontosságú kérdéskör adja: hogyan lehet a gazdaság versenyképességének javítása érdekében eredményesebbé és hatékonyabbá - szerényebben szólva működőképessé — tenni az akadémiai körben végzett K+F tevékenységek eredményeinek ipari hasznosítását. Általánosan elfogadott tény, hogy erőteljesen növelheti a - legtágabb értelemben vett - ipar innovációs tevékenységének eredményességét, ha a K+F területeken minél inkább támaszkodik az akadémiai intézmények „tudásgyárai” által létrehozott eredményekre. Különösen érvényes ez a mind erőteljesebben kibontakozóban lévő tudásalapú gazdaságra, ahol az ipar által létrehozott hozzáadott érték igen jelentős, és tendenciájában növekvő hányadát a szellemi alkotások hasznosítása adja. A pontos érthetőség kedvéért célszerű két fogalmat megmagyaráznunk. Az akadémiai kör itt magában foglalja a felsőfokú oktatási intézményeken működő kutató-fejlesztő helyeket is. A spin-ojf pedig itt valamilyen anyaszervezetből, a jelen példákban egy egyetemből kivált, önállóan működő céget jelent. Az akadémiai K+F nemzetgazdasági jelentőségét nagyban növeli, hogy létfontosságú kiegészítőül, támaszul szolgálhat a kis- és középvállalkozások számára. Az iparban végzett innovációs tevékenységekhez jelentős mértékben kellenek olyan szakmai ismeretek, azokra támaszkodó kutatási és fejlesztési eredmények, amelyeket - az igen erős K+F részlegekkel rendelkező nagyvállalatoktól eltekintve - főként az akadémiai tudásgyárakban állítanak elő. A nemzetgazdaság jövedelemtermelő és munkahely-biztosító képessége szempontjából kritikus jelentőségű KKV szféra ezekhez elsősorban az akadémiai kutatóhelyekkel létesített tudástranszfer segítségével juthat hozzá. A fejlett országokban mindez a gazdaság- és a tudománypolitika igen fontos feladatává emeli annak elősegítését, hogy kapcsolatok, együttműködések és mindezek útján tudás- és technológiatranszfer jöjjön létre a vállalatok, valamint az akadémiai kutatóhelyek között. Ha ez a technológiatranszfer valóban hatékonyan működik, annak további igen fontos, kedvező hatása, hogy ráirányítja az akadémiai tudásgyárak figyelmét az ipar tényleges, valamint a jövőben várható, illetve felkelthető igényeire, szükségleteire. Magától értetődik, hogy meghatározó mértékben javíthatja e tudásgyárak tevékenységének gyakorlati alkalmazhatóságát, és ezzel annak potenciális gazdasági értékét, ha szakembereik minél inkább tisztában vannak azzal, hogy milyen területeken, milyen célok eléréséhez, milyen feladattípusok megvalósításához van vagy lehet a továbbiakban szüksége az iparnak új K+F eredményekre, amelyeket így tőlük is szívesen fogadnának. A technológiatranszfer-kapcsolatok emellett világossá is teszik mind a kutatóhelyek, mind pedig az ott dolgozó szakemberek szakmai és szintúgy anyagi érdekeltségét abban, hogy olyan szellemi termékeket állítsanak elő, amelyeket az ipar előnyösen tud felhasználni, s ezzel is az ipar irányába terelik az akadémiai K+F tevékenységeket, ami a nemzetgazdaság számára ugyancsak igen kedvező hatású. Mindezeknek a versenyképesség javítása szempontjából is létfontosságú eszközeként igyekeznek a fejlett országok megfelelő intézményi alapokra helyezni az akadémiai kutató-fejlesztő helyek, valamint a K+F eredmények potenciális ipari hasznosítói közötti technológiatranszfert, és ennek alapvető jelentőségű hordozóiként, megvalósítóiként szolgálnak - amint azt itt Shane is bemutatja - az egyetemekből létrejövő spin-off cégek. A spin-off cégek nemzetgazdasági jelentőségéhez meg kell jegyeznünk azt is, hogy növekvően fontos szerepük van a felsőfokú oktatás finanszírozásában is. Széles körben erősödik az elvárás, hogy a felsőfokú oktatási intézmények igyekezzenek legalább részben maguk megszerezni a működésükhöz szükséges anyagi fedezetet, ennek pedig az egyik alapvető eszköze éppen az iparban hasznosítható szellemi termékeik értékesítése, valamint az ipari megrendelésre végzett K+F tevékenység. Shane ebben a művében bemutatja és elemzi az egyetemi spin-off cégek létrejöttét és tevékenységét, továbbá azok szerepét az egyetemeken létrehozott technológiáknak az ipar részére történő értékesítésében, s mindezzel végső soron a vagyonteremtésben. Vizsgálódásainak középpontjában az amerikai vállalatok állnak, de ennél jóval szélesebb képet is bemutat. Művét igen pozitívan minősíti, hogy azt a téma egyik nyilvánvalóan legjobb gyakorló szakembere, a világhírű Massachusetts Institute of Technology, azaz a legelsők közé tartozó MIT Technológia Értékesítő Szervezetének igazgatója ajánlja. Az MIT röviddel a II. világháború után kezdte meg a laboratóriumaiban kifejlesztett technológiák vállalkozásokba történő kivitelét, és a nyolcvanas évek vége felé formalizálta e folyamatot új vállalkozások részére történő licencértékesítéssé. Azóta több mint 250 új cég jött létre e tevékenysége nyomán. Amint a szervezet igazgatója elmondja, Shane sok hónapot töltött náluk azzal a céllal, hogy vizsgálja, elemezze és feldolgozza tevékenységük adatait, tapasztalatait és tanulságait. Kutatásainak jelentős részét arra fordította, hogy elemezze azokat a
