Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Henczi Mária: Az epilepszia gyógyításának története és rövid áttekintése
Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 4. szám 2005. augusztus HENCZI MÁRIA Az epilepszia gyógyításának története - rövid áttekintés 1. Loris Marazzi: Az elméd az erősséged Az epilepszia megértésének és gyógyításának fejlődése Az epilepszia szó görögül „fogva tartást” vagy „megragadást” jelent.1 Az agy ilyen jellegű rendellenessége egyidős az emberiséggel. A népességhez viszonyított százalékos aránya minden történelmi korban azonos volt. Annak az esélye, hogy valakinél élete során legalább egy epilepsziára gyanús roham jelentkezik, 5-8%. Az „ördögi kórról” a legrégebbi írásos leletet a British Múzeumban őrzik, amely egy babiloni táblán maradt fenn. A 40 táblából álló Babiloni orvosi kódex i. e. 2000 körül keletkezhetett. A táblára gondosan feljegyezték mindazokat a különböző rohamfajtákat, amelyeket ma is ismerünk. Hangsúlyozták az epilepszia eredetének természetfelettiségét, minden rohamtípust összefüggésbe hoztak a szellem vagy az isten, de legtöbbször a gonosz nevével. A kezelés kizárólag szellemi természetű volt. Hippokratész már azt állítja, hogy nincsenek szent betegségek, minden bajnak tennészeti oka van. Fizikai kezelést ajánl. Tudja, hogy a betegség krónikussá válhat és gyógyíthatatlan.2 1 Farkaslaki Hints Elek: Az őskori, ókori és középkori orvostudomány I-II. Az Eggenbergcr-félc könyvkereskedés, Rényi Károly kiadása, Bu^ dapest, 1939 Benedek István: Hügieia. Az európai orvostudomány története. Gondolat, Budapest, 1990; O. Temkin: The falling sickness. Johns Hopkins Press, Baltimore, 1945; D. F. L. Scott: The history of epileptic therapy. Parthenon Publishing Group, New York, 1993 Ez a hippokratészi magyarázat a XVIII-XIX. századig nem gyökeresedett meg, inkább a korábbi, természetfeletti eredetre utaló felfogás uralkodott. „Morbus sacemek”, azaz szent betegségnek hívták, azt vélték róla, hogy az ördög megszállottsága, Isten büntetése (2. kép). 2. Henry Perelte: Egy epilepsziás hölgy gyógyítása Jézus csodatételeinek egyike is ezt erősíti, amelyben kiűzi a gonoszt egy fiatal, epilepsziában szenvedő betegből3 (3-4. kép). 1494-ben látott napvilágot a „Malleus Maleficarum”, a híres kézirat a boszorkányüldözésről, amelynek szerzője egy Domonkos-rendi barát, aki a pápa felkérésére vetette papírra 200 000 nő kínvallatásának és máglyahalálának a leírását. A könyvben egyértelműen és precízen határozták meg az epilepsziás rohamokat mint a boszorkányság egyik ismérvét. Ennek megfelelően a középkorban a legváltozatosabb terápiás módszereket alkalmazták a gyógyításban, amelyek nemegyszer kegyetlenek voltak, például vesszőzés, érvágás (5. kép). A hóhéroknak volt nagy hírük, mivel azt tartották, hogy a friss ember- és állatvér ivása gyógyító hatású.4 Márk evangéliuma 9: 14-29 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek I., p. 92. Magyar Orvosi Könyvkiadó, 1931
