Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Tanulmányok. Kulcsár Eszter: A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása – II. rész
A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása II. rész 9 2.3. A követő jogdíj megfizetésére köteles személy és a követő jogdíj kedvezményezettjei Az 1. cikk 4. pontja kiindulópontként leszögezi, hogy a jogdíjfizetés az eladót terheli, aki a (25) preambulumbekezdés alapján az a természetes vagy jogi személy, akinek a nevében az átruházási ügyletet megkötik. Mindazonáltal a tagállamok élhetnek a lehetőséggel, hogy eltérjenek a fenti főszabálytól, és az ügyletben az 1. cikk 2. pontja alapján nem eladóként részt vevő műkereskedőt egyedül tegyék felelőssé a jogdíj megfizetéséért, avagy megosszák felelősségét az eladóval.29 Ez utóbbi rendelkezés - alkalmazása esetén - nagymértékben egyszerűsítheti a jogdíjak beszedését, hiszen az eladást mások nevében megszervező és ellenőrző személytől kell behajtani a díjat.30 Az irányelv 6. cikkének 1. pontja szerint a követő jogdíj jogosultjai a mű szerzője és jogutódjai. A Parlament precízebb megfogalmazásnak tartotta a „törvényes örökösök” kitételt jogutódok helyett, a Bizottság azonban emlékeztetett arra, hogy az öröklési jog szabályozása a tagállamok kompetenciájába tartozik. így az irányelv nem foszthatja meg a szerzőt a végrendelkezés szabadságától. A BUE anyagi viszonossági szabályához hasonló előírást tartalmaz az irányelv 7. cikkének 1. pontja. Ennek alapján az EGT-n kívüli országok állampolgárai is kedvezményezettjei a követő jogdíjnak az adott tagállam követő jogi szabályozásának megfelelően, feltéve, hogy a szerző és jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az illető országban az EGT tagállamaiból származó szerzők és jogutódjaik számára. Vagyis harmadik országok szerzői és jogutódjaik akkor részesülhetnek a követő jogdíjból az EGT valamely tagállamában, ha ugyanazt a védelmet biztosítják saját országukban is az EGT bármely tagállamának állampolgárai javára. A tájékoztatás és az átláthatóság megteremtése céljából a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján folyamatosan frissített listát tesz közzé a fenti feltételeknek megfelelő harmadik országokról (7. cikk 2. pontja). Az irányelv 7. cikkének 3. pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a harmadik országok állampolgárait, akiknek szokásos tartózkodási helye valamely tagállam területén van, egyformán kezeljék saját állampolgáraikkal. 2.4. A követő jog közös kezelése Az irányelvi implementáció során a tagállamok eldönthetik, hogy a közös jogkezelés kötelező vagy önkéntes formáját írják előjogukban a követő joggal összefüggésben. Nem kizárt ugyanakkor az irányelv alapján az sem, hogy a követő jognak egyéni joggyakorlás útján való érvényesítéséről rendelkezzenek a tagállamok. 29 A tagállamok többségében a jogdíjfizetési kötelezettség az eladót terheli, aki saját nevében ruházza át a műpéldány tulajdonjogát. Az eladó mellett a spanyol szabályozás szerint mindenki, aki az eladásért felelős vagy az eladó számlájára, illetve megbízásából jár el, kötelezettnek minősül. A szlovén szerzői jogi törvény szerint az eladó és - ha részt vesz az ügyletben - a galéria, aukciósház, illetve az ügynök egyetemlegesen felelnek a jogdíj megfizetéséért. Nemfizetés esetén a finn és a svéd jog a közvetítő műkereskedőt nevezi meg mögöttes felelősként. Konrad Schmidt-Werthem: i. m., p. 40-41. Vladimir Duchemin: i. m.,p. 47. Az Európai Parlament eredetileg a követő jog kizárólagossága mellett foglalt állást, biztosítva az önkéntes közös jogkezelés lehetőségét. Ezt az elképzelést a Bizottság és a Tanács nem tette magáévá, mivel meg kívánták hagyni a kötelező közös jogkezelés alkalmazhatóságát. A közös jogkezelés kötelező formája azon tagállamok számára lehet vonzó, amelyek a gyakran elszigetelődő, a műtárgypiac befolyásával szemben tehetetlen művészek érdekeit tartják szem előtt.31 Az irányelv ugyanakkor a jogkezelés bármely formájával szemben a hatékonyság és átláthatóság követelményét támasztja. E feltételeknek való megfelelés mind a szerzők, mind a fizetésre kötelezettek szempontjából fontos érdek. ’2 Noha a harmonizáció nem érinti a követő jogdíjak beszedésére és felosztására vonatkozó tagállami rendelkezéseket, a (28) preambulumbekezdés leszögezi: a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országok szerzői javára beszedett jogdíjak is eljussanak a jogosultakhoz. Az irányelv 9. cikke értelmében a jogosultak (a 6. cikkben meghatározott körben) bármely (2. cikk szerinti) műkereskedőtől követelhetik a díjak beszedéséhez szükséges adatokat. E jog az újraeladástól számított három évig gyakorolható. Az időkorlát egy évről három évre való felemelését a Parlament javasolta. A Tanács ugyanakkor e határidő kezdő időpontját a szóban forgó ügyletet követő év január 1 -jében jelölte volna meg. Végül a tranzakció időpontjától való határidő-számítás került elfogadásra. Le kell azonban szögezni, hogy az információkhoz való hozzáférés jogának legfőbb letéteményesei nem a jogosultak, hanem az őket képviselő közös jogkezelő szervezetek. A követő jog érvényesítésének hatékonyságát leginkább e szervezetek garantálhatják, különös tekintettel arra, hogy nemcsak nyilvános árveréseken, hanem gyakran bizalmasan kezelt ügyletek során cserélnek gazdát a műalkotások. A követő jogot közös jogkezelésben érvényesítő tagállamok az irányelv (30) preambulumbekezdése alapján rendelkezhetnek úgy, hogy az információhoz jutás jogát kizárólag a közös jogkezelő szervezeteknek biztosítják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a követő jogot alkalmazó tagállamokban egyedül a közös jogkezelés a követő jog érvényesítésének megbízható módszere, a közös jogkezelő szervezetek képesek az érintett művek megfelelő nyilvántartására, a jogdíjak beszedésére és felosztására.33 * * Egyes tagállamok (például Lengyelország, Dánia, Finnország, Svédország, Szlovénia, Magyarország) kötelező közös jogkezelésbe vonták a követő jogot, amely egyformán szolgálja a szerző és az eladó érdekeit. A szerző ugyanis - hasonlóan más, kötelező közös jogkezelésben érvényesített szerzői jogokhoz - egyénileg nem követheti nyomon művei „vándorlását” sem a nemzeti, sem az európai piacon. Hasonlóképpen az eladó sincs abban a helyzetben, hogy a jogdíjfizetéshez szükséges valamennyi információ birtokába jusson. A közös jogkezelő szervezet olyan közvetítő lehet 31 Vladimir Duchemin: i. m., p. 85. 32 “ Ezzel összefüggésben lásd: Bildkonst Upphovsrätt I Sverige v DUR; 6 Oct. 2000, Supreme Court, Sweden, in: European Copyright and Design ^ Reports, Thomson, Sweet and Maxwell, 2003, 1. szám Vladimir Duchemin: i. m., p. 93.
