Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Tanulmányok. Kulcsár Eszter: A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása – II. rész
10 Kulcsár Eszter kettejük között, amely kielégítően elláthatja e feladatokat nemcsak nemzeti, hanem társszervezetei segítségével nemzetközi szinten is. 2.5. Az irányelv rendelkezéseinek végrehajtása A Tanács 2001. július 19-én - Ausztria és az Egyesült Királyság ellenszavazatával — minősitett többséggel elfogadta az irányelvet, amely a Közösség hivatalos lapjában való közzétételével 2001. október 13-án lépett hatályba. Miután a Bizottság 1996-ban egységesen 1999. január l-jét jelölte meg az irányelvnek megfelelő tagállami szabályozás kidolgozásának határidejeként, a Tanács 2000-ben az irányelv elfogadását követő évtől számított ötéves határidőre tett javaslatot a követő jogot nem alkalmazó tagállamokra tekintettel. A Bizottság egyet nem értésének adott hangot, túlzottan hosszúnak ítélve e határidőt, és két évben határozta meg a számára elfogadható időtartamot. Végül az egyeztető bizottság közbenjárásával 2001. május 31 -én négy évben állapodtak meg a felek, azaz a tagállamok számára az irányelv rendelkezéseinek átültetésére nyitva álló határidő 2006. január 1 -je lett. Ez az idő kétszerese a közösségi irányelvek rendelkezéseinek átvételére általában előírt kétéves periódusnak, ami a követő jog európai hannonizációjának szándékával ellentmondásban lévőnek látszik/4 2.5.1. Átmeneti időszak A Tanács 2000. június 19-ei közös álláspontjában a követő jogot nem ismerő tagállamok javára az irányelv hatálybalépésétől számítandó átmeneti időszak bevezetését javasolta. Ennek alapján az érintett tagállamok számára lehetővé vált volna, hogy a követő jogot tíz évig kizárólag az élő szerzők javára érvényesítsék. A Bizottság 2001-ben közzétett véleményében elvetette e kezdeményezést, ezt az időszakot is indokolatlanul hosszúnak tartva. Egyúttal csatlakozott a Parlament módosító indítványához, amely két évre szállította le az átmeneti időszak időtartamát. Ismét az egyeztető bizottság által kieszközölt megállapodás útján végül nyolc évben (2010. január 1-jéig) állapították meg az átmeneti periódus hosszát. Mindazonáltal - ha a piaci szereplők részéről az új szabályozáshoz való fokozatos alkalmazkodás igénye merül fel - további két évvel meghosszabbítható ez az időszak. E fakultatív és átmeneti derogáció igénybevételével tehát Ausztria, Írország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Ciprus és Málta 2006. január 1-jétől kezdve csak élő szerzők javára köteles elismerni és alkalmazni a követő jogot, miközben a követő jogot 2001. október 13-án már ismerő tagállamoknak valamennyi jogosult számára megszorítás nélkül folyósítaniuk kell a követő jogdijat. Valószínűsíthető tehát, hogy 2010-nél előbb nem valósul meg a követő jog egységes európai szabályozása. Tovább 34 Duchemin szerint a négyéves, hosszúnak tekinthető átültetési határidő előírása azért sem volt indokolt, mert a követő jog bevezetése nem ütközhet különösebb nehézségekbe, tekintettel e jogintézmény alapvetően vagyoni természetére. Márpedig éppen ez a körülmény jelentheti a követő jog elfogadtatásának útjában álló legfőbb akadályt. Vladimir Duchemin: i. m., p. 99. rontja a kilátásokat, hogy az érintett tagállamok kérhetik az átmeneti időszak két évvel való meghosszabbítását a Bizottságtól. A Bizottság a tagállam indokolással ellátott kérelméről véleményt formál, amelyet a tagállam nem köteles figyelembe venni, a kérelemben foglaltakat azonban újra indokolnia kell. A konzultációs eljárás valamennyi dokumentumát közzéteszik a Közösség hivatalos lapjában és eljuttatják a Parlamentnek, de egyéb jogkövetkezmények vagy szankciók alkalmazására nincs lehetőség. Leginkább tehát az tűnik reálisnak, hogy 2012. január 1 -je előtt nem nyer egységes, minden tagállamra kiterjedő alkalmazást a követő jog. Mintegy húsz évre volt szükség a jogalkotási folyamat beindításához, majd öt év vajúdás után született meg az a közösségi jogszabály, amely további tíz évvel napolta el a tényleges egységesítést.35 Az átmeneti időszak szabályozása annál is inkább kifogásolható, mivel kevés művész szerez gazdasági hasznot is hajtó hímevet még életében müveivel. így tehát méltányos lenne a művész jogutódjait részeltetni a továbbeladások bevételeiből, erre azonban csak a megszorítások nélküli, teljes harmonizáció ad módot. A nemzetközi piac realitása volt az elsődleges érv, amellyel az Egyesült Királyság igyekezett alátámasztani e derogáció szükségességét. Már 1996-ban hangoztatták, hogy a követő jog bevezetésével London a versenyképességét és a világ műkincspiacán betöltött vezető szerepét veszítheti el New York és Svájc javára. Márpedig London elsősorban a régi mesterek müveinek forgalmazására specializálódott, amelyekre már nem áll fenn a követőjogdíj-fizetési kötelezettség. Ráadásul a nagy nemzetközi érdekeltségű tranzakciók a legmagasabb vételársávokban helyezkednek el, amelyek a degresszív kulcsok rendszerének és a plafonérték bevezetésének köszönhetően kedvezményes díjfizetés alá esnek.36 E tranzakciókban átruházott művekre nézve a piac valóban világméretű, ám az ügylet lebonyolitásának helyét a követőjog mellett más meghatározó tényezők is befolyásolják: így a szállítási és biztosítási költségek, a vámeljárások és a nemzeti export-import szabályok, az adózási rend és az árfolyamváltozások, a gazdasági helyzet és az adott piac vásárlóereje, gyűjtők és múzeumok piaci jelenléte stb.37 * Azok a brit érvek pedig, amelyek egyes tagállamokban a követő jog hiányára, illetve a tagállamok követő jogi szabályozásának sokszínűségére vonatkoztak, éppen az irányelv rendelkezéseivel cáfolhatók, amelyek e helyzet javítására irányulnak. A derogáció lehetősége azonban még tíz évig fenntartja az Egyesült Királyságra nézve régóta fennálló, rendkívül kedvező - követő jog nélküli - rendszert. 2.5.2. Az irányelv időbeli hatálya A Tanács 2000-ben annak érdekében, hogy eloszlassa egyes, a követő jogot nem ismerő tagállamok kételyeit, leszögezte az irányelv 10. cikkében, hogy valamennyi, 2006. január 1 -je előtt még szerzői jogi védelem alatt álló, (az irányelv alapján) eredeti műalkotásokra alkalmazandók az irányelvi előírások. Vladimir Duchemin: i. m., p. 103. Vladimir Duchemin: i. m, p. 105. 37 Vladimir Duchemin: i. m., p. 105.
