Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész
A szerzői mü ára - díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész 35 tik - függetlenül attól, hogy ez ténylegesen megvalósul-e. Sor kerülhet buy-out szerződés kötésére akkor is, ha nagy alkotói gárdához képest jelentéktelen résztvevő jogait kívánják megszerezni (pl. film mellékszereplője), vagy ha a szerzőnek egyáltalán nem áll érdekében a folyamatos díjazás (mert nem juthatna hozzá).89 Annak ellenére, hogy egy ilyen jellegű szerződés könynyen belecsúszhat az uzsorásszerződés tilalmába (bár nem lehetetlen, hogy a szerződéskötés időpontjában megfelelő legyen a díjazás),90 továbbá korlátozza az ismeretlen felhasználási módra adott engedély tilalma, és nehezen összeegyeztethető a fentebb kifejtett meghatározott céllal történő jogátengedés alapelvével is,91 a gyakorlatban mégis alkalmazzák. A német jogban a megfelelő díjazásra való igény bevezetése valószínűleg vissza fogja vetni a buy-out szerződések alkalmazását, mert erről a jogáról a jogosult nem mondhat le, így minden esetben érvényesíthető, ha már az átalánydíj nem felel meg a felhasználás mértékének. (Ahogy Amerikában korlátozzák a buy-out szerződéseket a kollektív szerződésekbe foglalt megállapodások, úgy ez a korlátozás az új német szabályozás hatálybalépésétől kezdve Németországban is nagy valószínűséggel ezen szerződések visszaszorulását fogja eredményezni.) Az Szjt. alapján azonban csak akkor lehet egy buy-out szerződést megtámadni, ha már a szerződéskötéskor feltűnően nagy értékkülönbség volt a jogok és a díj között, vagy a tényállás kimerítette az uzsora feltételeit, illetve akkor, ha a bestseller klauzula feltételei teljesültek. Jövőben alkotandó művekre kikötött díj A szerződéskötési szándék nemcsak már létező mű, de akár egy, csak a jövőben megalkotásra kerülő mü felhasználására is irányulhat. Az, hogy a mű a szerződéskötés időpontjában még nem létezik, így maga a szerződés tárgya bizonytalan, - a fenti esetekben elemzetteken túl - további bizonytalansági tényezőt jelenthet a szerződéskötésnél. Ha a bestseller klauzula esetében is abból kellett kiindulni, hogy a már ismert, elkészült mü felhasználása is előre be nem látható sikert eredményezhet, akkor ez a bizonytalansági faktor hatványozottan lehet jelen olyan szerződések esetében, amelyek még nem is létező művekre köttetnek. A művek kereskedelmi forgalma, az egyre növekvő kultúripar ugyanakkor azonban azt igényli, hogy ne csak már létező művekre, de a szerződéskötés időpontjában még nem létező alkotásokra is lehessen szerződést kötni. A szerződés tárgyának meghatározatlansága esetében is több kötelmi jogintézményt hívhatnak segítségül a felek annak függvényében, hogy milyen szoros kötelezettséget akarnak vállalni a jövőre nézve. 89 Nordemann: i. m. §32 Rdnr. 27. 90 j Emiatt Jani jelentéktelennek is tekinti gyakorlatát. Jani: i. m. p. 223. Mivel egyik jogrendszer sem értelmezi a meghatározott célra történő átengedés elvét kógens szabálynak, hanem csak egyszerű értelmezési szabályként veszik igénybe, ezért megengedettnek kell tekinteni azt, ha a szerződésben pontosan meghatározásra kerülnek a felhasználási módok, csak ezeket nem valósítják meg. Előszerződés, opciós szerződés Egy előszerződés92 kötése, amelynek alapján kötelmi váromány keletkezik mindkét fél oldalán, nem befolyásolja közvetlenül a mü felhasználásáért fizetendő díj alakulását. E szerződés keretében ugyanis a felek csak arra vállalnak kötelezettséget, hogy a későbbiekben közös akarattal egy különálló felhasználási szerződést kötnek. A vételi jog93 analógiájára az opciós szerződés keretében viszont az opció jogosultja egyoldalúan, alakító jogával élve létrehozhatja a felhasználási szerződést, vagyis az opciós szerződéssel kötelmi váromány csak az ő oldalán keletkezik. Ha megszegi a szerződésben kikötött felajánlási kötelezettségét, a másik fél a szerződésből fakadó kártérítési igénnyel élhet. Ehhez azonban már szükséges (ellentétben az előszerződéssel), hogy a felhasználási szerződés lényeges elemeit is megállapítsa az opciós szerződés.94 * * Tehát a mű, a felhasználási módok és a felhasználási jog meghatározása mellett a szerzői jogdíj meghatározása is az opciós szerződés elemét képezi. Olyan esetben, ha az opciós szerződés kötése és a felhasználási szerződés létrehozása között eltelt időszakban nyilvánvalóvá válik, hogy a korábbi szerződésben megállapított díj nem felel meg a létrejött mű vagy az azon fennálló felhasználási jog értékének, csak az általános polgári jogi szabályok alapján lehet a felhasználási szerződés díjkikötését módosítani, mivel a szerződési folyamatnak ebben a szakaszában a bestseller klauzula még több okból sem alkalmazható. Először is azért, mert még nem is jött létre a felhasználási szerződés (hiszen időben az opciós és a felhasználási szerződés kötése között vagyunk), másrészt az értékeltolódás nem a felhasználási szerződés megkötése után, hanem még előtte következett be, harmadrészt az értéknövekedést még nem a kereslet növekedése okozta, hiszen nem történt még meg a felhasználás. Fontos lehet továbbá, hogy ebben a szakaszban - mivel nem felhasználási szerződésről van szó - a díj mértékének megváltoztatását nemcsak a szerző, hanem a potenciális felhasználó is kérheti (ellentétben a bestseller klauzulával, ami csak a szerző javára történő bírói szerződésmódosítást enged). Eletműszerződés Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amelylyel a szerző határozatlan számú jövőbeli művénekJélhasználására ad engedélyt. [Szjt. 44. § (1) bekezdés] Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csakfajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év Ptk. 208. § (I) bekezdés; BGB 311. §(1) bekezdés, 241. §(1) bekezdés 93 Ptk. 375. § A német jog ismer egy tágabb értelemben vett opciós szerződést is: eszerint opciós szerződést meghatározott műre úgy is lehet kötni, ha a később kötendő felhasználási szerződés többi elemét nem rögzíti az opciós szerződés. Ebben az esetben a szerzőnek csak annyi kötelezettsége van, hogy a saját feltételeivel felajánlja a másik félnek a szerződéskötést, tehát ilyenkor a szerző szinte annyira szabadon rendelkezhet a műről, mintha nem is lenne opciós szerződés. Lásd Wandtke: i. m. § 40 Rdnr. 7. ff.
