Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész
36 Gyenge Anikó elteltével bármelyikfél hat hónapra felmondhatja a szerződést. Szjt. 2. § (1) bekezdés Ein Vertrag, duch den sich der Urheber zur Einräumung von Nutzungsrechten an künftigen Werken verpflichtet, die überhaupt nicht näher oder nur der Gattung nach bestimmt sind, bedarf der schriftlichen Form. [UrhG 40. § (1) bekezdés 1. mondat] A jövőben megalkotandó, meghatározatlan számú és műfajú, vagyis egyértelműen nem meghatározott mű felhasználására kötött szerződés (az ún. életmüszerződés) az Szjt.-be ütközés miatt semmis/5 A mennyiség és a minőség kettős feltételrendszere a 44. § (1) bekezdésének és az 52. § (1) bekezdésének összeolvasásából vezethető le. Ebből az következik, hogy még ha fajta és jelleg szerint meg is vannak határozva a müvek, de mennyiség szerint nem, a szerződés tárgyának bizonytalansága miatt a 44. § (1) bekezdése alapján továbbra is semmis a szerződés. A tilalom oka, hogy egy életműszerződésben nem lehet pontosan meghatározni, hogy hány mű és mely művek tekintetében enged a szerző felhasználást. Mivel ezek még nem is léteznek, ezért nagy valószínűséggel állítható, hogy a szerződésben esetlegesen megállapított jogdíj nem fog megfelelni a müvek értékének. A szerző döntési lehetőségeit igen erősen korlátozó életműszerződés semmissége mellett a magyar szabályozás azt lehetővé teszi, hogy fajta és mennyiség szerint meghatározott, a jövőben megalkotandó művekre kötött szerződéseket köthessenek. Mivel ezekben is fennmarad az a bizonytalanság, amit a müvek ismeretlensége okoz, ezért az Szjt. biztosítja, hogy egy ilyen tartós jogviszonyból a szerző öt év után a szerződés felmondásával szabaduljon. Az életmüszerződés kötését a német jog megengedi. Különösen a kiadói jogban élnek gyakran ezzel a lehetőséggel, mivel itt nem ritka, hogy egy-egy kiadó hosszabb időre magához kössön egy szerzőt csupán annak nevében bízva, és nem kötve meg alkotói szabadságát a műfaj vagy a mennyiség meghatározásával. Azon szerzőkkel, akik munkaviszonyban alkotnak, szintén nem ritka olyan munkaszerződés kötése, amelyben nemcsak a jogviszonyhoz közvetlenül kapcsolódó műveken keletkezik a munkaadónak felhasználási joga, hanem a szerző többi, a munkaviszony alatt alkotott müvével kapcsolatban is. Ugyanez érvényes azokra a szerződésekre is, amelyekben a jogosultak a műveken fennálló egyes vagyoni jogaik gyakorlását a közös jogkezelő szervezetnek engedik át (Wahrnehmungsvertrag).9b A közelebbről nem meghatározott, jövőben létrehozandó művekről szóló szerződések tekintetében azonban a szerződés érvényességéhez az írásbeli formát követeli meg az UrhG, ami a német szerzői jogban általános szóbeli szerződéskötési formához képest az átruházás fokozott biztonságát garantálja. Első pillantásra talán jelentősnek látszik az a különbség a két jogrendszer között, hogy az egyik kifejezetten lehetővé 95 A regi Szjt. nem tartalmazott az életmüszerződésre vonatkozóan kifejezett szabályt, azonban a Ptk. 1977-es módosítása nyomán létrejött előszerződés jogintézménye lehetővé tette, hogy jól körülírtan (szám és fajta szerint meghatározva) lehessen jövőben megalkotandó művekre is szerződést kötni. Ezekre az előző fejezetben mondottak irányadóak. Wcmdtke: i. m. §40 Rdnr. 4. teszi, a másik pedig tiltja az életműszerződés kötését. Alaposabb vizsgálat után azonban azt láthatjuk, hogy a német jog a fentebb emlitett három esetben olyan helyzetekben teszi lehetővé egy ilyen típusú szerződés kötését, amelyekben a magyar jog más eszközökkel, de szintén eléri a kívánt célt. Az egyes vagyoni jogok közös jogkezelésbe adására a magyar jog szerint nem kell külön szerződést kötni, mivel a törvényben meghatározott jogok automatikusan közös jogkezelésbe tartoznak.97 A kiadói gyakorlatban kötendő életműszerződések tekintetében pedig a fentebb bemutatott teljes eszköztár alkalmazható mind a szerző érdekeit sértő szerződés módosítására, mind felmondására, hogy ez eliminálja egy tényleges életműszerződés teljesülésének valószínűségét. Az ilyen szintű szofisztikáltság hiányában az életműszerződés megtiltása mellett köthető érvényes szerződések a magyar jogban is elegendő teret biztosítanak a kiadóknak. Ugyanakkor kifejezetten jobbnak kell tekinteni azt a megoldást, hogy a magyar jog alapján a munkáltató csak a jogviszonyból fakadó művek tekintetében lesz a munkajogviszony alapján a vagyoni jogok tekintetében a vagyoni jogok jogutódja, és ez a jogosultsága nem terjed ki a szerző összes művére. (Persze előfordulhat, hogy a szerző minden művét a munkaviszonyán belül alkotja.) Az azonban alig indokolható, hogy egy mérnök szépirodalmi munkásságán is automatikusan jogot szerezzen a tervezőiroda. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ilyen tárgyú szerződések kötése a német gyakorlatban sem gyakori. Mivel az egyszerű kiadói szerződéseknél is gyakran merül fel a módositás igénye, amire a fentebb bemutatott teljes eszköztár (így különösen a megfelelő díjazásra vonatkozó igény érvényesítése) alkalmazható, ezért a szerző akkor is „biztonságban érezheti magát”, ha egy ilyen általános jellegű szerződést kötött, hiszen ha nem megfelelő a díjazása, akkor bármikor követelheti a módosítást. A magyar szerzői jog nem ismeri ezt a generális módosítási lehetőséget, ezért az életműszerződés megengedése esetében a bestseller klauzula mellett más módosítási lehetőséget is be kellene vezetni. Et ceterum censeo: a szerzőnek megfelelő díjazás jár A 2002. évi német szerzői jogi novella elismerésre méltó kísérletet tett arra, hogy a szerzők és felhasználók között látványosan megbomlott szerződési egyensúlyt kiterjedt eszközrendszerrel újraszabályozza. Kétségtelenül van alapja azonban azoknak a vélekedéseknek is, amelyek az új szabályokban egyrészt a szerzői felelősségtől és önállóságtól való búcsút, másrészt a hipertrófíás törvényi szabályozási igény mintapéldáját látják.98 Nem vitatható az sem, hogy a német szabályozás távolodik el legmesszebb a teljes szerződési szabadságtól, viszont logikusnak tűnő lépésekkel: hiszen az arányos díjazás általános elvének, majd a bestseller klauzulának a megjelenése is — amelyek a szerző érdekeit egyre konkrétabb, szigorúbb, 97 A szabályon az Szjt. előkészítés alatt álló módosítása sem kíván változtatni: meghatározott jogok tekintetében továbbra is a közös jogkezelés lesz a főszabály, az ebből történő kilépéshez kell majd a jogosult nyilat-98 kozata. Gounalakis: i. m. p. 183.
