Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész
A szerzői mü ára - díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész 33 erstreckt. Entsprechendes gilt fiir die Frage, ob ein Nutzungsrecht eingeräumt wird, ob es sich um ein einfaches oder ausschliessliches Nutzungsrecht handelt, wie weit Nutzungsrecht und Verbotsrecht reichen und welchen Einscränkungen das Nutzungsrecht unterliegt. [UrhG 31. § (5) bekezdés] A szerző javára történő szerződésértelmezés (in dubio pro auctore) elve kifejezetten kimondva vagy csak a részletszabályokból kiolvashatóan, de a német és a magyar szerzői jogi rendszert is áthatja.74 Az ellenkező oldalról megközelítve a szerzői jog általános, átalányjellegű átengedésének tilalma azt is jelenti, hogy a szerződésben a lehető legpontosabb módon meg kell határozni a megengedni kívánt felhasználást. A felhasználási szerződés megszorító értelmezését követelő szabályok pedig azt segítik elő, hogy ha nem kellő pontossággal vagy egyáltalán nincs meghatározva a felhasználás módja, akkor az engedély csak a szerződés célját legszűkebben megvalósító felhasználásra jogosít, és minden ezt meghaladó felhasználás a nem szerződésszerű, tehát jogsértő felhasználás körébe esik. Mindenképp előre kell bocsátani, hogy ezeknek az eseteknek a többségében az alapszerződés érvényes, az alapfelhasználás tekintetében megfelelő az ellenszolgáltatás kikötése, problémát csak az a járulékos felhasználás jelent, amelyre a szerző nem adott engedélyt, de az mégis megvalósult. A szerződés megítélésénél mértékadó szempont, hogy a szerző nyilatkozatán és az akaraton kívül az in dubio pro auctore szabályt is figyelembe kell venni. Megállapodás elmaradása ismert felhasználási mód tekintetében Kifejezett szabályozás A korábbi szűkszavú magyar szabályozásra épülő joggyakorlatot figyelembe véve75 a hatályos magyar törvény értelmezési szabályai egyes felhasználási módoknál kifejezetten meghatározzák, hogy mely egyéb felhasználási módokat nem lehet beleérteni egy másikról való szerződési rendelkezésbe. A többszörözési cselekmény engedélyezése így nem tartalmazza a kép- vagy hangfelvételen való rögzítést és a számítógépes vagy elektronikus adathordozóra való másolást,76 de a terjesztési jogot igen,77 míg a terjesztési jog kifejezett vagy hallgatólagos átengedése nem jelenti az importjog átengedését is.78 A kifejezett rendelkezés el-74 Itt is megfigyelhető az, hogy a szerződéskötési helyzetben a szerzőt tipi - kusan gyengébb félnek kell tekinteni: a Ptk. szerződésértelmezésre vonatkozó akarati, illetve nyilatkozati elvét a többi szerződésfajtától eltérően (ahol feltételezhetően egyenrangúak a felek) a fogyasztóvédelmi szabályokhoz hasonlóan (ahol viszont egyértelműen a fogyasztó van gyengébb tárgyalási pozícióban) bővíti ki itt is azzal, hogy a szerződést vitás esetben a gyengébb fél (a szerző) javára kell értelmezni. BH 1992. 754. Televíziós filmsorozat elkészítésére és sugárzására a forgatókönyv szerzőjével kötött felhasználási szerződés - külön megállapodás hiányában - nem foglalja magában sem a forgatókönyv, sem annak témája felhasználásával készült irodalmi mű kiadására vonatkozó jogot [ 1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. §, 26. § (1 M2) bek., Ptk. 207. § (2) bek., 5/1970. (VI. 12.) MM r. 6. § (2) bek.]. Szjt. 47. § (2) bekezdés 77 Szjt. 47. § (4) bekezdés 78 Szjt. 47. § (3M4) bekezdés maradása ezekben az esetekben a járulékos felhasználás jogsértő voltát eredményezi. Az UrhG ezen a területen nem törekszik kazuisztikára, de a szerződés céljára történő jogátruházás elvéből adódóan a bírói gyakorlat alapján itt is beletartozik a megfilmesítésijog átengedésébe az átdolgozás joga, egy operaház számára történő opera komponálására kötött szerződésbe az előadási jog is.79 Ugyanakkor a kiadás jogába a kiadások száma meghatározásának elmaradása esetén csak egyetlen kiadást lehet beleérteni,80 * a megfilmesítési engedély pedig nem a világon bárhol történő és többszöri megfilmesítésre • ' 81 jogosít. Ismeretlen felhasználási módra adott engedély A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismertfelhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé. [Szjt. 44. § (2) bekezdés] Die Einräumung von Nutzungsrechten fiir noch nicht bekannte Nutzungsarten sowie Verpflichtungen hierzu sind unwirksam. [UrhG 31. § (4) bekezdés] A nem ismert felhasználási módra adott engedélyt mind a német, mind a hatályos magyar jog tiltja, az ilyen tartalmú szerződési kikötés jogszabályba ütközés okán semmis.82 Ugyan a semmisség miatt ezekben az esetekben valójában fel sem merülhetne a megfelelő díjazás kérdése, a szabály tág értelmezési lehetőségei miatt (és mivel a tilalom szoros összefüggésben van a felhasználásért fizetendő díj megállapíthatatlanságával) érdemes külön fejezetet szentelni a kérdéskörnek. Az ismeretlen felhasználási mód fogalma Az ismeretlen felhasználási mód fogalmának meghatározása egyaránt ellentmondásos a német és a magyar dogmatikában. Mindkét szabályozás önálló felhasználási módnak tekinti a szerző egyes vagyoni jogait (azaz a többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, sugárzással vagy másként történő nyilvánossághoz közvetítés, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, továbbá az átdolgozás és a kiállítás jogát).83 Ha ezeket a cselekményeket tekintjük ismert felhasználási módoknak, akkor ismeretlen felhasználási módnak kellene tekinteni például azt is, hogy egy speciális tintaátviteli technikával papírplakátról vászonra vigyenek át képet - hiszen ez egyik fent említett fel79 Wandtke: i. m. §31 Rdnr. 79. ff. 80 ZUM 2000, 404 ff. - Literaturhandbuch O 1 82 GRUR 1976, 382 ff. - Kaviar Hasonlóan rendelkezik a görög [13. cikk (5) bekezdés)], a spanyol Szjt. [43. cikk (5) bekezdés], érvénytelen az ilyen tartalmú kikötés a belga Szjt. szerint [3. cikk 1. § (6) bekezdés], a francia szabályozás differenciál aszerint, hogy kifejezett átruházás történt-e, vagy folyamatos részesedést kötöttek ki (3. cikk), a dán [53. § (1) bekezdés] és a holland Szjt. [45. d cikk (3) bekezdés] pedig kifejezetten megengedi. 83 Szjt. kommentár, p. 232.\Schricker Vor §§ 28 ff. Rdnr. 51.
