Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész

A szerzői mü ára - díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész 33 erstreckt. Entsprechendes gilt fiir die Frage, ob ein Nutz­ungsrecht eingeräumt wird, ob es sich um ein einfaches oder ausschliessliches Nutzungsrecht handelt, wie weit Nutzungsrecht und Verbotsrecht reichen und welchen Ein­­scränkungen das Nutzungsrecht unterliegt. [UrhG 31. § (5) bekezdés] A szerző javára történő szerződésértelmezés (in dubio pro auctore) elve kifejezetten kimondva vagy csak a rész­letszabályokból kiolvashatóan, de a német és a magyar szerzői jogi rendszert is áthatja.74 Az ellenkező oldalról megközelítve a szerzői jog általános, átalányjellegű átenge­désének tilalma azt is jelenti, hogy a szerződésben a lehető legpontosabb módon meg kell határozni a megengedni kí­vánt felhasználást. A felhasználási szerződés megszorító értelmezését követelő szabályok pedig azt segítik elő, hogy ha nem kellő pontossággal vagy egyáltalán nincs meghatá­rozva a felhasználás módja, akkor az engedély csak a szer­ződés célját legszűkebben megvalósító felhasználásra jo­gosít, és minden ezt meghaladó felhasználás a nem szerző­désszerű, tehát jogsértő felhasználás körébe esik. Mindenképp előre kell bocsátani, hogy ezeknek az ese­teknek a többségében az alapszerződés érvényes, az alap­felhasználás tekintetében megfelelő az ellenszolgáltatás ki­kötése, problémát csak az a járulékos felhasználás jelent, amelyre a szerző nem adott engedélyt, de az mégis megva­lósult. A szerződés megítélésénél mértékadó szempont, hogy a szerző nyilatkozatán és az akaraton kívül az in dubio pro auctore szabályt is figyelembe kell venni. Megállapodás elmaradása ismert felhasználási mód tekintetében Kifejezett szabályozás A korábbi szűkszavú magyar szabályozásra épülő joggya­korlatot figyelembe véve75 a hatályos magyar törvény értel­mezési szabályai egyes felhasználási módoknál kifejezet­ten meghatározzák, hogy mely egyéb felhasználási módo­kat nem lehet beleérteni egy másikról való szerződési ren­delkezésbe. A többszörözési cselekmény engedélyezése így nem tartalmazza a kép- vagy hangfelvételen való rögzí­tést és a számítógépes vagy elektronikus adathordozóra való másolást,76 de a terjesztési jogot igen,77 míg a terjeszté­si jog kifejezett vagy hallgatólagos átengedése nem jelenti az importjog átengedését is.78 A kifejezett rendelkezés el-74 Itt is megfigyelhető az, hogy a szerződéskötési helyzetben a szerzőt tipi - kusan gyengébb félnek kell tekinteni: a Ptk. szerződésértelmezésre vo­natkozó akarati, illetve nyilatkozati elvét a többi szerződésfajtától elté­rően (ahol feltételezhetően egyenrangúak a felek) a fogyasztóvédelmi szabályokhoz hasonlóan (ahol viszont egyértelműen a fogyasztó van gyengébb tárgyalási pozícióban) bővíti ki itt is azzal, hogy a szerződést vitás esetben a gyengébb fél (a szerző) javára kell értelmezni. BH 1992. 754. Televíziós filmsorozat elkészítésére és sugárzására a for­gatókönyv szerzőjével kötött felhasználási szerződés - külön megálla­podás hiányában - nem foglalja magában sem a forgatókönyv, sem an­nak témája felhasználásával készült irodalmi mű kiadására vonatkozó jogot [ 1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. §, 26. § (1 M2) bek., Ptk. 207. § (2) bek., 5/1970. (VI. 12.) MM r. 6. § (2) bek.]. Szjt. 47. § (2) bekezdés 77 Szjt. 47. § (4) bekezdés 78 Szjt. 47. § (3M4) bekezdés maradása ezekben az esetekben a járulékos felhasználás jogsértő voltát eredményezi. Az UrhG ezen a területen nem törekszik kazuisztikára, de a szerződés céljára történő jogátruházás elvéből adódó­an a bírói gyakorlat alapján itt is beletartozik a megfilmesí­tésijog átengedésébe az átdolgozás joga, egy operaház szá­mára történő opera komponálására kötött szerződésbe az előadási jog is.79 Ugyanakkor a kiadás jogába a kiadások száma meghatározásának elmaradása esetén csak egyetlen kiadást lehet beleérteni,80 * a megfilmesítési engedély pedig nem a világon bárhol történő és többszöri megfilmesítésre • ' 81 jogosít. Ismeretlen felhasználási módra adott engedély A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kiala­kuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismertfelhasználási mód megvalósítását haté­konyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé. [Szjt. 44. § (2) bekezdés] Die Einräumung von Nutzungsrechten fiir noch nicht bekannte Nutzungsarten sowie Verpflichtungen hierzu sind unwirksam. [UrhG 31. § (4) bekezdés] A nem ismert felhasználási módra adott engedélyt mind a német, mind a hatályos magyar jog tiltja, az ilyen tartalmú szerződési kikötés jogszabályba ütközés okán semmis.82 Ugyan a semmisség miatt ezekben az esetekben valójában fel sem merülhetne a megfelelő díjazás kérdése, a szabály tág értelmezési lehetőségei miatt (és mivel a tilalom szoros összefüggésben van a felhasználásért fizetendő díj megál­lapíthatatlanságával) érdemes külön fejezetet szentelni a kérdéskörnek. Az ismeretlen felhasználási mód fogalma Az ismeretlen felhasználási mód fogalmának meghatározá­sa egyaránt ellentmondásos a német és a magyar dogmati­kában. Mindkét szabályozás önálló felhasználási módnak tekinti a szerző egyes vagyoni jogait (azaz a többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, sugárzással vagy másként történő nyilvánossághoz közvetítés, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvá­nossághoz történő továbbközvetítése, továbbá az átdolgo­zás és a kiállítás jogát).83 Ha ezeket a cselekményeket te­kintjük ismert felhasználási módoknak, akkor ismeretlen felhasználási módnak kellene tekinteni például azt is, hogy egy speciális tintaátviteli technikával papírplakátról vá­szonra vigyenek át képet - hiszen ez egyik fent említett fel­79 Wandtke: i. m. §31 Rdnr. 79. ff. 80 ZUM 2000, 404 ff. - Literaturhandbuch O 1 82 GRUR 1976, 382 ff. - Kaviar Hasonlóan rendelkezik a görög [13. cikk (5) bekezdés)], a spanyol Szjt. [43. cikk (5) bekezdés], érvénytelen az ilyen tartalmú kikötés a belga Szjt. szerint [3. cikk 1. § (6) bekezdés], a francia szabályozás differenci­ál aszerint, hogy kifejezett átruházás történt-e, vagy folyamatos része­sedést kötöttek ki (3. cikk), a dán [53. § (1) bekezdés] és a holland Szjt. [45. d cikk (3) bekezdés] pedig kifejezetten megengedi. 83 Szjt. kommentár, p. 232.\Schricker Vor §§ 28 ff. Rdnr. 51.

Next

/
Thumbnails
Contents