Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
Hírek, események 71 rep erősítése, a Madridi Protokoll latin-amerikai használatának támogatása;- új nemzetközi együttműködési koncepció kialakítása: a WIPO-val és az ESZH-val közösen új Latin-amerikai Agenda kialakítása;- iparjogvédelmi ismeretterjesztés: állandó oktatások, e-learning a tudatosságról, IP-oktatás az egyetemeken, tudatosítás a média irányában;- jogérvényesítés: új direktíva a hamisítás ellen, a magánszektor bevonása. A Holland Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, Hány Geijzers előadásának főbb gondolatai a következők voltak. A „nagy” történelemmel rendelkező „kis” Hollandia gazdaságát a nyitottság, a nemzetközi kereskedelem és a multinacionális cégek viszonylag nagy számának jelenléte jellemzi. Az 1910. évi szabadalmi törvény bevezetése után az iparjogvédelmi rendszer virágzásnak indult, és a megalakult hivatal egy olyan 130 fő műszaki vizsgálót magába foglaló intézménnyé vált, amely például 1968-ban már évente 20 000 szabadalmi bejelentést vizsgált. Az ESZE 1973-ban történt aláírása és az ESZH 1977-ben történt létrehozása után Hollandiát érte az a kitüntetés, hogy az ESZH több részlegének helyt adjon, sőt első elnökét is adja. Az európai szabadalmi rendszer sikere következtében a nemzeti szabadalmi bejelentések száma Hollandiában drámai módon csökkent, a jelenlegi évenkénti mintegy 3000-re. Időközben a kis- és középvállalkozások visszajelzései alapján gyors és olcsó szabadalmi eljárások, továbbá húsz évnél rövidebb időtartamú szabadalmak engedélyezése iránti igény merült fel. Az 1995. évi törvény megoldott néhány ilyen jellegű problémát: bevezette a regisztrációs rendszert (nincs elővizsgálat) 6-20 év közötti időtartamú szabadalmakkal és a 18 havi átfutási időt a bejelentéstől a megadásig. A hivatal emellett hivatásos szakértői tanácsadói szerepkört is kapott a bíróságon a megadás utáni iparjogvédelmi vitákat illetően. Kibővültek a hivatal információs és PR-kapcsolatai, növekvő igény merült fel az ESZH-val való kapcsolattartásra, különösen az automatizálás terén. A 2000. évi Lisszaboni Agenda céljainak elérése érdekében a holland hivatalt három fő feladattal ruházták fel: 1. Az információs és PR-tevékenység intenzitásának fokozása, különösen a kis- és középvállalkozások irányában. Példaként erre az ún. holland IOI projekt említhető (holland rövidítés: innováció szabadalmi információ felhasználásával). 2. Az infrastrukturális tudatosság fokozása (egyetemek, műszaki intézmények, főiskolák) az iparjogvédelmi jogok tekintetében. 3. Politikaformáló tanulmányok készítése a kormányzati intézmények, különösen a gazdasági minisztérium számára. Jelenleg a hivatal a passzív, szabályozó szerepkört „félretéve” keresi aktiv, ösztönző, politikaformáló helyét a holland gazdaságban. A Dán Szabadalmi és Védjegyhivatal főigazgatója, Jesper Kongstad elsőként néhány adatot ismertetett a dán szabadalmi tevékenység növekedésének szintjéről, amely a „világelit” szempontjából valahol a svéd és a holland hivatal közötti helyet foglalja el. Ami a védjegy- és a formatervezésiminta-bejelentéseket illeti, a dán cégek a közösségi védjegybejelentések (CTM) élén vannak a millió lakosra vetített bejelentési számok tekintetében (1997. és 2002. évi adatok). Különösen szembetűnő az emelkedés a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentési szám tekintetében, egymillió lakosra számítva a bejelentési szám itt is kétszerese a legmagasabb (német és svéd) európai bejelentési számnak. A dán gazdasági minisztérium és a Gallup 2004. évi felmérései szerint az iparjogvédelmi jogok oltalma a magas fokú innovativ üzleti vállalkozás megítélése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az innovatív szint megítélése szempontjából a dán hivatal az innovativitási szint negyedik helyét foglalja el, ami 50%-os, „magas fokon innovatív” besorolást jelent. Egy másik érdekes felmérés szerint a dán cégek és a dán üzleti szektor IPR-aktivitása mintegy 50%-os, az alábbi két kérdésre adott körkérdés eredményeinek 2004. évi összegezése után: „Jegyeztek-e be iparjogvédelmi jogokat az Ön cége nevére?” és „Kért-e az Ön cége iparjogvédelmi jog tárgyára oltalmat az elmúlt három évben?” Az előadó röviden összegezte a dán hivatal szerepkörét: ez a hivatali státuszán és lényegi jogengedélyezési kompetenciáján túlmenően az innováció nagymértékű elősegítése és támogatása. Stratégiájának fő elemei az internacionalizmus (a működő nemzetközi cégek számára vonzó versenyképes üzleti szolgáltatások kifejlesztése) és az illetékes dán IPR-központ (industrial property rights - iparjogvédelmi jogok) kiépítése (erős kompetencia az összes IPR-ügyben, rendszeres IPR-ismeretteijesztés Dániában). Az első csoport keretében nevesített feladatok: nemzetközi harmonizáció, hatékony nemzetközi esetvizsgálat, javított Nordic szabadalmi együttműködés, nemzetközi üzleti felhasználók megcélzása, nemzetközi tervek. A második csoport tevékenységei: IPR-közszolgáltatások, tudástranszfermodellek, tanfolyamok és oktatás, IPR-kutatási környezet. A Norvég Szabadalmi Hivatal elnöke, Jorgen Smith ismertette a 4,5 millió lakosú Norvégia gazdasági alapágazatait: olaj- és gázkitermelés, élelmiszeripar, fémmegmunkálás, árukereskedelem és szolgáltatások, hajózás, halászat, halfeldolgozás. A vállalatok 95%-a kis- és közepes vállalkozás. Az 1911-ben létesült Norvég Szabadalmi Hivatal küldetése, hogy iparjogvédelmi hatáskörrel rendelkező nemzeti központ legyen, iparjogvédelmi jogokat engedélyezzen, egyéb ipaijogvédelmi szolgáltatásokat nyújtson (tanfolyamok, előzetes kutatás és vizsgálat), elősegítse az ipari tulajdon oltalmának stratégiai célú hasznosítását, külön koncentrálva a kis- és közepes vállalkozásokra, az ipar számára ösztönözze az innovációt és értéktöbbletet teremtsen. A siker kritériumainak vázlata:- helyi hatáskör: az iparjogvédelmi oltalmi jogok vizsgálata, széles körű kompetencia valamennyi IPR-kategóriában, az IPR stratégiai célú alkalmazása;- helyi elérhetőség: ott kell lenni, ahol a felhasználó - fizikailag, elektronikus eszközökkel, nyelvileg;- helyi bekapcsolódás: meg kell vizsgálni, aktív és korszerű módon követni kell a felhasználók igényeit. A következő statisztikai adatok közlése után a hallgatóságra bízta annak megítélését, sikeres-e a norvég hivatal. A norvég iparvállalatok 78%-a tisztában van vele, hogy a norvég szabadalmi hivatal létezik. Az iparvállalatok 34%-a is
