Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja

72 Hírek, események meri szolgáltatásaikat. A vállalatok 41%-a mondj a, hogy az iparjogvédelmi jogok fontosak számukra, és a vállalatok 96%-a érzi úgy, hogy a közeljövőben termékeiket, ötletei­ket és védjegyeiket illegálisan másolni fogják! A Szlovák Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, Darina Kylianova, miután ismertette hivatala főbb adatait és tevé­kenységi területeit, felvázolta a szlovák hivatalnak az ipar­­jogvédelmi tudatosság fejlesztése terén foganatosított főbb intézkedéseit: honlap létrehozása, iparjogvédelmi kiad­ványok, tudatosító füzetek készítése, iparjogvédelmi kon­ferenciák szervezése Szlovákiában, az ún. „nyitott kapuk napja”, oktatási tevékenység, szemináriumok bírók, ügyé­szek, vámtisztviselők, kormányzati szakemberek számára, egyetemi iparjogvédelmi oktatás, négy iparjogvédelmi ok­tatási modul kialakítása. Szlovákiában négy szabadalmi információs és konzultá­ciós központot és tíz űn. kontaktpontot hoztak létre. Név szerint említette a besztercebányai Üzleti Inkubátor- és Technológiai Központot, a túrócszentmártoni Üzleti Inku­­bátorközpontot és a Zsolnai Egyetem Versenyképességi Központját. Külön hangsúlyt helyezett a kiállításokon és a vásárokon való szlovák hivatali részvételre (pl. Nyitrai Mű­szaki Vásár) és a nemzetközi találmányi kiállításokon való részvételre és díjátadási tevékenységre (pl. Jan Bahyl felta­lálói díj átadása). Külön kiemelte, hogy igen jók a szlovák hivatal médiakapcsolatai: 2004 novemberében kétnapos ta­lálkozót szerveztek a szlovák véleményformáló média kép­viselői számára. A konferencián elhangzott előadásokat követően rövid véleménycsere folyt az iparjogvédelmi díjpolitika kérdése­iről, főként azzal kapcsolatban, hogy a hivatali szolgáltatá­sok részét képezzék-e az iparjogvédelmi díjpolitikának. Szó volt többek között az egyes hivatalok által alkalmazott díjmegállapítási technikákról, a szabadalmi ügyvivői költ­ségek alakulásáról is. A konferencia résztvevői között egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy az ilyen típusú, vezetői szintű, isme­retszerző és stratégiai véleményformáló konferenciákra a nemzetközi iparjogvédelmi intézmények között bizonyos időnként feltétlenül szükség van. Tidrenczel Béla Rekordszámú nemzetközi szabadalmi bejelentés 2004-ben (a WIPO sajtóközleménye) A nemzetközi szabadalmi rendszerben benyújtott egymil­­liomodik nemzetközi szabadalmi bejelentés évében, azaz 2004-ben rekordszámú, több mint 120 000 bejelentés érke­zett a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Szaba­dalmi Együttműködési Szerződése (PCT) keretében. A rendszer legnagyobb használója továbbra is az Amerikai Egyesült Államok, a legnagyobb növekedési ütemet azon­ban az ázsiai kontinens képviseli, nevezetesen Japán, a Ko­reai Köztársaság és Kína. A PCT a nemzetközi szabadalmi rendszer sarokköve, amely gyors, rugalmas és költség­hatékony módot kínál a szabadalmi oltalom megszerzésé­hez a rendszerhez tartozó 126 tagországban. „A nemzetközi szabadalmi rendszer bámulatos fejlődé­sen ment át az elmúlt években: hozzájárult az emberiség közös tudásának kibontakoztatásához, és ösztönözte a technológiai haladást”- mondta Francis Gurry, a WIPO PCT-ért felelős főigazgató-helyettese. Hozzátette: „Fi­gyelemre méltó, hogy a fejlődő világban egyre több válla­lat ismeri fel — mint a világpiaci versenyképesség fokozá­sának eszközét - a szabadalmak és a PCT stratégiai jelen­tőségét üzletpolitikájának tervezésekor”. Véleménye sze­rint az elkövetkezendő években további növekedés várha­tó az ázsiai kontinens részéről, és megjegyezte, ha meg­marad a jelenlegi növekedés üteme, 2005-ben Kína meg­előzi Ausztráliát, és ezzel a rendszer 12. legnagyobb hasz­nálójává lép elő. 2004-ben az Amerikai Egyesült Államok ipara és feltalá­lói tették az összes bejelentés 34,9%-át. A japán bejelentők (16,6%) - akik a németeket szorították ki 2003-ban a máso­dik helyről - megtartották a helyüket, őket követi Németor­szág (12,4%), Franciaország (4,4%) és az Egyesült Király­ság (4,2%). A PCT használata 2004-ben 15%-kal nőtt Ja­pánban. A bejelentési kedv a Koreai Köztársaságban (19,3%-os növekedés) és Kínában (37,8%-os növekedés) szintén nagymértékben növekedett. A 2004-ben tett 120 100 bejelentés (előzetes becslés - a WIPO-hoz az év első felében folyamatosan érkeznek be azok a PCT-bejelentések, amelyeket 2004-ben a nemzeti hi­vataloknál nyújtottak be) 4,3%-os növekedést jelez a 2003. évi bejelentésszámhoz képest. A holland óriáscég, a Philips Electronics N.V. újra a legnagyobb bejelentési számot érte el, amelyet a Matsushita (Japán), majd a Siemens (Németor­szág), aNokia (Finnország), a Bosch (Németország), az Intel (USA), a BASF (Németország), a 3M (USA), a Motorola (Németország) és végül a Sony (Japán) követ. A fejlődő országokból 2004-ben érkezett nemzetközi be­jelentések száma a 2003. évihez viszonyítva 23%-os növe­kedést mutat, ez az összes nemzetközi szabadalmi bejelentés 6,3%-a. A listát a Koreai Köztársaságból benyújtott bejelen­tések vezetik 3521 bejelentéssel, majd Kína következik 1782, India 784, Dél-Afrika 416, Szingapúr 415, Brazília 280 és végül Mexikó 137 bejelentéssel. Számos fejlődő or­szág - nevezetesen a Koreai Köztársaság, Kína, Dél-Afrika, Szingapúr és Brazília - két számjegyű növekedést ért el a PCT használata terén. A fejlődő országok a PCT-tagság 56%-át teszik ki, ez a PCT jelenlegi 126 szerződő államából 71 állam. A PCT tíz legnagyobb használója a fejlődő országokban Samsung Electronics (Koreai Köztársaság), LG Electronics (Koreai Köztársaság), Huawei Technologies (Kína),

Next

/
Thumbnails
Contents