Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 55 mint a KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó által terjesztett Times New Roman, Arial és Courier fontkészletek digitális állományba (fontfájlba) kódolt verzióinak összehasonlítá­sát, amely kiterjedt a számítógépi állományok összes lénye­ges jellemzőjére (fájlnév, verziószám, fájlméret, a fájlok­ban szereplő védjegy- és szerzőijogosult-megjelölés), illet­ve a fontfájlok fontmegjelenítő- és szerkesztőprogrammal történő analizálására. A . fontok összehasonlítási vizsgálata” címet viselő, A. B. informatikus szakértő által készített összehasonlító elemzés megállapításai szerint az X. Y. kiadó által a CD­­Jogtár hordozón terjesztett fontfájlok összes lényeges jel­lemzőjükben megegyeznek a társaság fontjaival, mégpe­dig:- a fontfájlok neve, verziószáma és hossza megegyezik;- a fontfájlok tartalma bitről-bitre egyező;- az X. Y. kiadó hordozóján szereplő fontfájlokban sze­replő bejegyzések szerint azok védjegy- és szerzői jogi jogosultja az a cég, amelytől a megkeresés szerint a meg­bízó által képviselt társaság kapott továbbengedhető fel­használási jogot. (Az egyetlen, az eljáró tanács szerint elhanyagolható, mert jogi jelentőséggel nem biró különbség a két forrásból származó állományok között az, hogy az X. Y. kiadó hordo­zóján a fontállományok közismert és gyakran alkalmazott módszerrel tömörített formátumban találhatók meg, így a fenti elemzés értelemszerűen a rendeltetésszerű használat érdekében kitömörítés után előállt fontfájlokra vonatko­zik.) Az összehasonlitó elemzés eredményeivel egyezően a megkeresésben a megbízó előadta, hogy az X. Y. kiadó el­ismerte, hogy a fontfáj lókat nem maga készítette, hanem azokat a (jogosulttól vélhetően jogszerűen terjesztési jogot szerzett) Microsoft által kiadott, az X. Y. kiadó által megvá­sárolt „Microsoft Development Network” 1995. áprilisi ki­adásának második lemezéről másolta át az X. Y. kiadó hor­dozóira. A fontfájl mint szoftver szerzői jogi oltalomhoz szüksé­ges egyéni-eredeti jellege az eljáró tanács véleménye sze­rint abból adódhat, hogy a grafikus betükép leképezésekor a fontszerkesztő programot használó szerkesztő maga vá­lasztja meg, hogy a font körvonalpontjaiból melyeket hasz­nálja fel a digitális leképezést meghatározó alappontok­ként. Ezen kreatív döntések eredményeképpen a grafikai műként - akár a védelmi idő letelte miatt, akár az egyé­ni-eredeti jelleg hiánya miatt-szerzői jogi oltalmat nem él­vező betűtípusrajzokból is egyéni-eredeti szoftvermű, azaz fontfájl keletkezhet. A megbízó az eljáró tanács kérésére kiegészítésként csa­tolta a Monotype Imaging Ltd. tipográfiai vezetőjének, Ro­bin Charles Nicholas úrnak 2005. március 9-én kelt nyilat­kozatát, amely részletes technikai leírást ad a szóban forgó fontfájlok elkészitésének folyamatáról. Ezen folyamatból az eljáró tanács az alábbi, szerzői jogi szempontból jelentőséggel bíró mozzanatokat emeli ki: a) a tárgybani betükészletfájlok az 1990-es években készül­tek ún. „True Type” formátumban (14. pont); b) a digitális leképezés során mindhárom tárgybani betű­készlet emberi beavatkozás útján kapott végső formát (13. pont); c) az emberi beavatkozás elemei az alábbiak:- a betű körvonalait alkotó kontrollpontok meghatáro­zása (lásd az 1. ábrát);- az alacsony felbontású képernyőkön történő jó olvas­hatóság érdekében a kevesebb rendelkezésre álló kép­pontból a betű stílusára jellemző és a jó olvashatósá­got is biztosító alappontok kijelölése (esztétikai és célszerűségi szempontok alapján, a nyilatkozat ezt az eljárást „ESQ hintingnek” nevezi, lásd a 2. ábrát);- az egyes betüpárok tagjainak egymástól való távol­ságának egyedi beállítása (ún. „keming”, lásd a 3. ábrát). Scan converted but unhinted “m”. Note the uneven widths of the stems 1. ábra Scan converted and ESQ hinted 2. ábra THE AWKWARD LAZY DOG Jumps over the cat Top Value A' THE AWKWARD LAZY DOG Jumps over the cat Top Value ‘A 3. ábra A technikai leírás - tartalmilag az e témában irányadó, a lábjegyzetben hivatkozott amerikai jogesetekhez4 fűzött szakirodalmi magyarázattal egyezően - az eljáró tanács megállapítása szerint szellemi alkotótevékenységre utal, el­sősorban a betűtípust tervezők által az egyes írásjelek vo­natkozásában külön-külön végrehajtott kreatív és esztétikai lépések alapján. 4 Lásd Bitstream et al. vs. SWFTE, illetve Adobe vs. Southern Software Inc., az esetek részletesebb leírását lásd a http://scripts.sil.org/ cms/scripts/page.php?site id=nrsi&item_id=UNESCO Font Lie weboldalon (hozzáférés ideje: 2005. január 8.)

Next

/
Thumbnails
Contents