Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
56 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Mindez az eljáró tanács megállapítása szerint egyértelművé teszi, hogy a vizsgálat tárgyát képező betűtípusok digitális leképezése és a modem számítógépek képernyőjén történő megjeleníthetővé és jól olvashatóvá tétele (a továbbiakban együtt: a fontfájl elkészítése) olyan szellemi alkotótevékenység, amelynek eredménye, a fontfájl, mint szoftverműként megformált tartalom, egyéni-eredeti alkotás, ami a szerzői jog oltalma alatt áll. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szerzői jogi oltalom fennállására tekintettel - ha az engedély nélküli többszörözés bizonyítható - a jogsértés is fennáll (az engedély nélküli többszörözés a megbízó közlése szerint nem vitatott). A jogsértéssel előállott vagyoni hátrány összegszerűsége kiszámításának szempontjai Az eljáró tanács az SZJSZT bevett gyakorlata alapján a konkrét összegszerűség tekintetében állást foglalni nem hivatott. Az okozott vagyoni hátrány (azaz az elmaradt jogdíj) összegszerűségének megállapításához az eljáró tanács szerint az alábbi tények értékelése segíthet hozzá:- a jogsértés mértéke attól függ, hogy milyen mértékű az engedély nélküli többszörözés, illetve terjesztés: figyelembe kell tehát venni, hogy a jogsértő módon előállt hordozók milyen példány számban kerültek terjesztésre;- az okozott vagyoni hátrány mértékének megállapításakor célszerű meghatározni azon felhasználók számát, akik máraz X. Y. kiadó CD-Jogtárának telepítése előtt is rendelkeztek a tárgybani fontfájlok felhasználási jogával (pl. mert az a használt operációs rendszerrel együtt a felhasználóknak átadásra került), és ehhez képest hány felhasználónak jelentett „gazdagodást” az X. Y. kiadó CD-jén található fontállomány. Azonos ötlet megjelenése különböző alkotásokban SZJSZT-41/04 A Pest Megyei Bíróság megkeresése A bíróság által feltett kérdés 1. Az alperesi plakát rendelkezik-e olyan egyéni, eredeti jelleggel, amelyből következően új, önálló műnek tekinthető? 2. Az alperesi mű a felperesi mű olyan átdolgozásának minősül-e, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jött létre? 3. A jelen perben a felperes által szerzői díjként érvényesített 500 000 forintos igény a szakmai megítélés és gyakorlat alapján elfogadható-e? Az eljáró tanács szakvéleménye A feltett kérdésekre történő válaszadás előtt az eljáró tanács röviden összefoglalja a jogvita lényegét, illetve a szakértők álláspontját az ügyet eldöntő jogkérdésben. Ennek alapján a feltett kérdések már röviden és egyértelműen megválaszolhatók. A felperes G. B. grafikusművész 1978-ban tervezett „egy konnektor sok dugó” elnevezésű, nagy sikerű plakátja egy nagyon jó ötleten alapult, s mint a keresetlevél részletezi a 25 évvel ezelőtt fenyegető energiahiányra akarta a figyelmet felhívni. Az ötlet azonban nem elég a sikeres műhöz, az ötlet az alkotófolyamat kezdetén álló mozzanat, és természetesen jelentősen meghatározhatja a kész alkotást is (a reklám területén ez fokozottan így van). A valamely mű alkotását elindító ötlet azonban önmagában nem részesül szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (6) bekezdés]. Az ötlet csak akkor éri el azt a határt, amelyen túl a szerzői jog védelmében részesül, ha már művészeti alkotás formájában realizálódik. Oláh György alkotása esetében az ötlet tennészetesen elérte a szerzői jogi védelem kiváltásához szükséges formát, az egészében egyéni és eredeti mű létrejött. Az alperes által alkotott plakát (és a többi reklámeszköz) alapötlete egyezik a felperes által felhasznált ötlettel: egy konnektor sok dugó. Azonban az azonos ötletből az alkotótevékenység eredményeképpen egy másik, önmagában egyéni és eredeti mű jött létre, így szintén a szerzői jog védelmében részesül, s nem minősül a felperes műve megváltoztatásának vagy átdolgozásának. Megváltoztatásról akkor beszélhetnénk, ha az alperes a felperes művét vette volna alapul, s abban hajtott volna végre valamilyen torzítást, csonkítást, változtatást. Az eljáró tanács véleménye szerint azonban nem ez történt, az alperes műve csak az ötletet használta fel, egyebekben teljesen új koncepció mentén, erősen eltérő hangulati (fenyegető, komor - vidám, vonzó) és színvilággal (fekete-piros) hozott létre új alkotást. Hasonlóan el kell vetni az átdolgozás lehetőségét is, mert a tanács álláspontja szerint a felperes műve nem tekinthető az alperes művének „alapjaként”, abból az eddig kifejtettek szerint csak az ötlet került felhasználásra, nem maga a mű. Ad I. Az alperes által alkotott plakát egyéni, eredeti jelleggel bír, így az új, önálló műnek tekintendő. Ad 2. A felperes műve nem minősül átdolgozásnak. Ad 3. Az első két kérdésre adott válaszok okán e kérdésre az eljáró tanács nem ad választ. Tervezőgrafikai alkotás egyéni, eredeti jellege SZJSZT-01/05 A Fővárosi Bíróság megkeresése A Fővárosi Bíróság által feltett kérdések 1. Állapítsa meg a Szerzői Jogi Szakértő Testület, hogy a felperes által készített mű vonatkozásában az egyéni, eredeti jelleg megállapítható-e! 2. Állapítsa meg, hogy az alperes által becsatolt A/2, 3,4. alatti ábrák vonatkozásában milyen közös jellegzetes
