Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
54 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményéiből is, hogy művét a nyilvánossághoz közvetítse és erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon (ide tartozik az internetes közzététel) úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg [26. § (8) bekezdés], A támogatási szerződés hivatkozott rendelkezése ugyan felhasználási jogot biztosít a Szerződő Hatóság számára, ez azonban éppen a 7(1) és 7(2) pontok értelmezéséből következően nem foglalja magában az internetes közzétételt, a nyilvánossághoz közvetítésre vonatkozó jogot. Mivel az értelmezésből az a területi korlát is levezethető, hogy a felhasználási jog csak a Magyar Köztársaság területére terjed ki, így erre tekintettel sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a Szerződő Hatóság jogot szerezne arra, hogy az adott müvet az interneten hozzáférhetővé tegye. A szerzői müvek és egyéb teljesítmények internetes közzétételének szerzői jogi szempontból nincsenek további követelményei, ezekről a kérdésekről a szerző (esetünkben a kedvezményezett) és a felhasználó közötti külön szerződésben kell megállapodni. A tartalomszolgáltatóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket a 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza. Abban az esetben, ha az internetre feltöltött anyag egyes felhasználási módjait jelszóhoz vagy további műszaki védelmi intézkedéshez kötik, jelentősen csökkentik, illetve lényegében kizárhatják a jogosulatlan felhasználásokat. Az internetre feltöltött és speciális védelemmel nem biztosított anyagokat bárki megismerheti, és azokról magáncélra - a szabad felhasználás körében - másolatot készíthet. Az ezt meghaladó felhasználási módok (pl. a mü többszörözése, terjesztése, átdolgozása stb.) nem tartoznak a szabad felhasználás körébe, ezért a szerzői jog jogosultjának engedélyéhez kötöttek az esetben is, ha azokat semmilyen speciális műszaki intézkedés nem védi. A „font” szerzői jogvédelme SZJSZT-38/04 A Sándor, Szegedi és Szent-Ivány Ügyvédi Iroda megkeresése A megbízó által feltett kérdés 1. A megbízó levelében ismertetett tényállás alapján az X. Y. kiadó elkövetett-e szerzőijog-sértést a megbízó ügyvédi iroda által képviselt társasággal szemben? 2. Amennyiben az eljáró tanács véleménye az első kérdésre igenlő, a megbízó - utóbb kiegészített megkeresése szerint — külön szövegezett véleményt kér a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől arra nézve, hogy a szerzőijogsértésre tekintettel ügyfelének a jogsértéssel elért gazdagodásként milyen összegű szerzői jogdíj jár, valamint ezen felül esetlegesen milyen összegű kártérítést kérhet; illetve az összegszerűség milyen elvek, módszerek alapján állapítható meg. Az eljáró tanács szakvéleménye Az eljáró tanács a jelen ügyben kialakított szakvéleményében magáévá tette és támaszkodik a font szerzői jogi védelméről szóló 20/04-es SZJSZT-szakvéleményre (lásd Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004/5. szám, 57. o.). A megkeresésben megjelölt betűkészletek (Times New Roman CE, Arial CE, Courier CE, illetve ezek dőlt, félkövér, félkövér-dőlt metszései) - különösen azáltal, hogy a Windows operációs rendszer, illetve a Word szövegszerkesztő részeiként széles körben elterjedtek - a személyi számítógépek felhasználói által leggyakrabban használt betűtípusokká váltak. (Az eljáró tanács tudomása szerint a Times New Roman betűkészletet 1931 -ben tervezték a londoni „The Times” részére,1 a Courier fontot az 1950-es években tervezték az IBM részére,2 az Arial betűtípus pedig a Windows 3.1-es verziójának részeként terjedt el.3) A font kétféle szempontból lehet szerzői jogi oltalom tárgya: — egyrészt a font külső megjelenése grafikai műnek minősülhet, amennyiben egyéni-eredeti jelleget mutat; — másrészt a számítógéppel olvasható és szerkeszthető digitális adatállományba (tipikusan PostScript vagy True Type fájlba) alakított font mint szoftver állhat szerzői jogi oltalom alatt. Tekintettel arra, hogy a) a megbízó a megkeresésben ügyfelének kizárólag a betűkollekciókhoz mint „szerzői jogi védelem alatt álló szoftverprogramokhoz” fűződő szerzői jogaira hivatkozik; valamint b) a fentiekben kifejtettek alapján az eljáró tanács szerint lehetséges olyan eset, amikor egyéni-eredeti jelleggel nem rendelkező betűtípusból álló, akár szabványnak megfelelő betűkészletet a szerzőijog-védelem fennállásához elégséges egyéni-eredeti jelleggel bíró számítógépi program vagy programrész támogatásával jelenítenek meg; és c) a fontkészletek grafikai műként történő oltalma a rendelkezésre álló adatok alapján nem lenne egyértelműen megállapítható [egyrészt a betűtípusok egyikének-másikának oltalmi ideje a fentiek szerint már lejárhatott, másrészt az eljáró tanácsnak nem állnak rendelkezésre kellő adatok ahhoz, hogy megállapítsa, hogy a nyomdaiparban régóta és általánosan használt betűképekhez képest mutatnak-e egyéni-eredeti jelleget a megkeresésben említett betűtípusok grafikai megjelenítései], az eljáró tanács vizsgálatát a megkeresésben említett betűkészletek mint számítógéppel olvasható és szerkeszthető digitális adatállományba (azaz fontfájlba) alakított fontokkal, azaz mint szoftverművekkel kapcsolatosan fennálló jogsértés fennállására korlátozta. A megbízó az eljáró tanács rendelkezésére bocsátotta az ügyfele mint szerzői jogi jogosult birtokában lévő, vala-Forrás: http://www.myfonts.com/fonts/linotype/times-new-roman/ ^ (hozzáférés ideje: 2005. január 8.) Forrás: http://www.typeart.com/history.asp7FlD-43 (hozzáférés idc-3 je: 2005. január 8.) Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Arial (hozzáférés ideje: 2005. január 8.)
