Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 53 A létrejött eredeti műnek minősülő tananyagot megillető szerzői jogi védelem szempontjából közömbös, hogy az adott mű nyomtatott vagy digitális formában jelenik-e meg, mivel a szabályozás technológiasemleges. Az eljáró tanács megjegyzi, hogy a digitális formában történő előállítás a szerzői jogi védelem érvényesítésével összefüggő műszaki védelmi intézkedések alkalmazását teheti szükségessé. (A technika mai állása szerint ugyanis a digitális forma az egyes felhasználási módok alkalmazását jelentősen megkönnyíti, igy pl. a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés sokkal szélesebb rétegek számára könnyen megvalósítható felhasználássá vált.) Ad 4. A kérdésben felsorolt valamennyi kategóriába tartozó alkotás önálló szerzői műnek tekinthető a tananyag minősítésétől függetlenül. A létrejött egyéni, eredeti alkotásokat megillető, a szerzői jogi védelem általános szabályaihoz képest speciális szabály vonatkozik arra a tananyagra, amelyet tankönyvvé nyilvánítottak. A kedvezményezett számára a tankönyvvé nyilvánítás az átvett művek többszörözésére vonatkozó szabad felhasználásra enged jogot. Az elkészült és eredeti jellegénél fogva már önálló szerzői jogi védelem alatt álló mű további felhasználásához a kedvezményezett adhat engedélyt. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése értelmében tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent, illetve elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak. A digitális tananyag jóváhagyására - ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az egyébként szerzői jogi védelem alatt álló művet olyan szempontból kell megvizsgálni, hogy alkalmas-e arra, hogy a benne foglalt ismereteket megadott korosztály vagy célcsoport számára közvetítse. A szabad felhasználásról szóló szerzői jogi szabályok körében kap jelentőséget az, hogy az adott mü tankönyv vagy oktatási segédkönyv-e. Az Szjt. 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az átvevő mű nem Üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő müvet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik. [Megjegyzés: a 23/2004. (Vili. 27.) OM rendelet megszüntette az oktatási segédkönyv kategóriáját.] Az adott mű tankönyvvé nyilvánítása attól függetlenül kérhető, hogy az nyomtatott vagy elektronikus formában készült el. Ugyanazon mű nyomtatott és elektronikus formában megjelenő változataira azonban külön-külön kell kérni a tankönyvvé nyilvánítást. A szerzői jogi következmények tehát abban az esetben állnak be, ha az adott műre, annak minden megfelelő változatára megtörtént a tankönyvvé nyilvánítás. A bírói joggyakorlat a szabad felhasználásra vonatkozó jog fennállásának megállapítását nem köti a tankönyvvé nyilvánítás tényéhez, függetlenül a szakhatóság ez irányú döntésétől megállapíthatja, hogy valamely mü nem meríti ki a tankönyv fogalmát, és így az abban átvett, szerzői védelem alatt lévő mű felhasználását engedélyhez és díjfizetéshez kötheti. (BH 2004. 18. Valamely szerzői műnek oktatási segédkönyvvé nyilvánítása kérdésében a szakminisztérium dönt, annak megítélése azonban, hogy az adott esetben a szabad felhasználás törvényi előfeltételei megvalósultak-e, a bíróság hatáskörébe tartozik.) Ad 5. A szoftver fogalma alatt a számítógépes programalkotást (parancsok és utasítások sorozata) és az ezekhez kapcsolódó programleírást (folyamatábra, diagram, matematikai alapú leírás stb.) és a dokumentációt (az a kísérő információ, amely a szoftver használatának megkönnyítését szolgálja, pl. kézikönyv) értjük. A szerzői jogi védelemben részesítéshez a szoftver esetében is feltétel annak egyéni, eredeti jellege. Az Szjt. az egyes műfajokra vonatkozó speciális rendelkezések között tárgyalja a szoftverre vonatkozó eltérő szabályokat. A törvény azonban nemcsak itt (5 8-60. §), hanem a szabad felhasználásra vonatkozó szabályok körében is tárgyalja a szoftvert, mint az általános szabály alóli kivételt. A szabályozás a szabad felhasználás egyes eseteit (pl. magáncélú másolás, könyvtári kölcsönzés) kizárja, míg a jogszerű szoftverfelhasználót jelentős többletjogosítványok illetik meg, mint más szerzői művek esetében. így a jogszerű felhasználót megilleti a biztonsági másolat készítésének joga, az interoperabilitás biztosítása érdekében meghatározott feltételek mellett a forráskód visszafejtésének joga, az elemző programteszt (a szoftver működésének megfigyelése, kipróbálása, tesztelése) elvégzése. A felhasználásra vonatkozójog - eltérő megállapodás hiányában - feljogosítja a felhasználót a többszörözés, átdolgozás, feldolgozás, fordítás, egyéb módosítás (hiba kijavítása) és ezen cselekmények eredményének többszörözésére is. Míg a szerzői védelem alá eső más művek esetében fő szabályként ezekre a felhasználási módokra külön-külön kell jogot szerezni, addig a szoftver esetében a felhasználásra szóló jog mindezekre kiterjed, kivéve, ha a szerző kifejezetten eltérően rendelkezik. Szoftver esetében a szerzőt megillető vagyoni jogok teljes egészében átruházhatók, és a gyakorlatban rendszerint ez így is történik. A szolgálati viszony (munkaviszony) keretében kifejlesztett szoftver vagyoni jogai a munkáltatót illetik meg, és a szoftver értékesítése esetén a szerző külön díjazásra nem tarthat igényt. Ad 6. A tananyag továbbfejlesztése alatt szerzői jogi szempontból az átdolgozást kell értenünk. Az átdolgozás a szerző (esetünkben a kedvezményezett) kizárólagos engedélyéhez kötött felhasználási forma. Amennyiben az átdolgozás eredményeként olyan új, egyéni, eredeti mű jön létre, amely szerzői jogi védelem alatt áll [Szjt. 4. § (2) bekezdés], az átdolgozót illetik meg a szerzői jogok, és ő adhat bármilyen felhasználásra engedélyt. Ad 7-8. Az Szjt. a szerzői jogi védelmet attól függetlenül biztosítja, hogy az adott mű milyen technikai eszközökkel jön létre, illetve milyen közegben vagy hordozón válik hozzáférhetővé. Interneten történő közzétételre csak a szerző vagy a nyilvánossághoz közvetítésre tőle jogot szerzett felhasználó jogosult. Az Szjt. a szerzőnek kizárólagos jogot biztosít arra
