Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi es Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 3. szám 2005. június Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Tananyagfejlesztéssel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogi kérdések SZJSZT-40/04 Az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda (ESZA) megkeresése A megbízó által feltett kérdések 1. Milyen jogok kapcsolódnak a tananyagfejlesztéshez (pl. felhasználási jog, kizárólagosság kérdése, szerzői jogok stb.)? 2. A támogatási szerződés hivatkozott 7(1), 7(2) pontja alapján ezek a jogok kit illetnek? 3. Kell-e valamilyen szempontból különbséget tenni digitális tananyag és hagyományos tananyag között? 4. Kell-e valamilyen szempontból különbséget tenni az alábbiak között: tankönyv, tanári kézikönyv, oktatási segédeszköz, esettanulmányok stb.? 5. Abban az esetben, ha az előállított szellemi termék szoftver, akkor milyen jogok kapcsolódhatnak hozzá? 6. A szellemi termékek esetleges későbbi fejlesztésének és ezek hasznosításának lehetőségei? (Ez egyedi megállapodás kérdése, vagy vannak általánosan érvényes szempontok is?) 7. A szellemi termékek publikálásának kérdése. A 7(2) pont alapján a Szerződő Hatóság közzéteheti-e az interneten az anyagokat? Az internetes publikálásnál miket kell feltüntetni? Indokolt-e jelszavas védelemmel korlátozni az interneten publikált anyaghoz való hozzáférést (pl. jelszó az anyagok megtekintéséhez, nyomtatásához, szerkesztéséhez)? 8. Az internetes publikálás által „közkincsé tett” anyagok bárki által történő felhasználását korlátozza-e valami? Az eljáró tanács szakvéleménye Ad I. A Szerzői Jogi Szakértő Testület eljáró tanácsa ezt a kérdést a megbízót (továbbiakban: Szerződő Hatóság) megillető, a projekt eredményeként előállított tananyaghoz kapcsolódó felhasználási joga szempontjából vizsgálja. Az előállított tananyag szerzői jogi védelmének a megítélését illetően annak van jelentősége, hogy az a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1-7. §-ában leírtak szerint szerzői jogi védelem alá tartozó műnek minősül-e, illetőleg a szerzői jogi rendelkezések szempontjából valamely nevesített kategóriába tartozik-e. A feltett kérdésekhez kapcsolódó projektleírásból alappal feltételezhető, hogy a tananyagfejlesztéssel új, eredeti alkotás jött létre, vagy egyéb, szerzői jogi védelmet keletkeztető alkotótevékenység eredménye (meglévő alkotás átdolgozásával, feldolgozásával, fordításával létrehozott egyéni, eredeti jellegű alkotás vagy gyűjteményes mű). A feltett kérdések alapján annak megválaszolása, hogy a tananyagba beépített egyes, önálló szerzői védelem alatt álló művek felhasználásához milyen jog megszerzése szükséges, a jelen szakvéleménynek nem tárgya. Az Szjt. értelmében minden egyes egyéni, eredeti alkotást megillet a szerzői jogi védelem, tehát az Szjt.-ben felsorolt szabad felhasználási esetköröket (Szjt. 34—41. §) leszámítva minden további felhasználáshoz (pl. a tananyagfejlesztéshez) a szerzői jog jogosultjának - jelen esetben a kedvezményezettnek - az engedélye szükséges. Ad 2. A támogatási szerződés idézett 7(1) és 7 (2) pontja értelmében a kifejlesztett tananyag szerzői vagyoni jogai egyértelműen a kedvezményezettet illetik meg. (E vonatkozásban nem hagyhatók figyelmen kívül az annak elkészítésében közreműködő szerzőket, illetve az abban szerepeltetett alkotások szerzőit megillető jogok.) A 7(2) szakaszt olyan szerződéses rendelkezésnek kell tekinteni, amely a Szerződő Hatóság részére a létrejött alkotás felhasználására vonatkozó jogot nem kizárólagosan biztositja. Az értelmezés szempontjából ugyan a dokumentum kifejezés félrevezető, azonban az előtte, a gondolatjel közé zárt szövegezésből („...bármely formában rendelkezésre álló...”) arra lehet következtetni, hogy itt, a nyomtatott és a digitális formát egyenértékűnek tekintve, a dokumentum fogalma alatt valójában a fejlesztés eredményeként létrejött bármely formában megjelenő mű értendő. Mivel a szerződés rendelkezése a felhasználási jogot illetően alapvetően hiányos, és a felhasználási jog terjedelme abban sem került megállapításra, az Szjt. 43. § (4)—(5) bekezdése értelmében azt területileg csak a Magyar Köztársaság területére, időben a hasonló müvek felhasználásához kötött szerződések szokásos tartamához igazodva, jellemzően egyszeri felhasználásra és csak az elengedhetetlenül szükséges mértékre és módra korlátozva kell értelmezni. A Szerződő Hatóságot ennek megfelelően nem illeti meg a felhasználási jog harmadik személy részére történő további engedélyezése, de más, további felhasználási jog sem, igy pl. a nyilvánossághoz közvetítés vagy átdolgozás joga sem. Ad 3. Hagyományos tananyag alatt elsősorban a nyomtatott formában kiadott tananyagot értjük. A technikai lehetőség miatt a nyomtatott anyagban nyilvánvalóan a szerzői védelem alá eső alkotások kevesebb fajtájával találkozhatunk, mint a digitális formában megjelenő mű esetében. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi azt, hogy zene, film, előadás, illetve ezek részletei is a tananyag részévé váljanak.
