Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dobreffné Tömösi Erika: Csomagolástechnológiai tárgyú találmányok feltárásáról – az Európai Szabadalmi Hivatal előtti jogesetek kapcsán
48 Dobrcffnc Tömösi Erika ra” felhordott kenőanyag; „frissen alakított zselatin kapszula” mint kész kapszula) a leírásban eléggé megalapozottak. A Tanács szerint - ellentétben a felszólaló állításával - az 1. igénypont szövegezése nem zárja ki, hogy a szalag első oldala is kenőanyaggal legyen bevonva, ahogy a módosított igénypont (b) jellemzőjében áll. A találmány lényeges jellemzője abban rejlik, hogy a szalagnak a kapszula külső felületét képező oldalaira kent kenőanyag mennyiségét szabályozzák, hogy ezzel elkerüljék az azt követő oldószeres mosási lépést. Ez az eredmény érvényes mind a „frissen alakított”, mind a „befejezett” kapszulákra, minthogy a mosás a formázott és a már gyógyszerrel töltött kapszulákat illetné. Ezen indokok alapján az igénypontok nem tartalmaznak bővítő értelmű módosításokat, és így megfelelnek az EPC 123. cikke (2) bekezdésének. T 0663/98 számú eset A vizsgálati osztály az EP 351115 számú bejelentésre szabadalmat adott a következő főigényponttal: 1. Eljárás növényi anyagok csomagolására, a növényi anyag tárolási élettartamának javítására, azzal jellemezve, hogy kiválasztunk egy olyan polimer fóliát, melynek a fóliára jellemző vízpára-áteresztő képessége van, és oxigénáteresztő képességét perforációjának méretével és/vagy gyakoriságával határozzuk meg, ahol a perforáció átlagos átmérője legfeljebb 100 mikron, és a perforáció gyakorisága négyzetméterenként legfeljebb 1000. A megadott szabadalom ellen felszólalás érkezett hivatkozva az újdonság és a feltalálói tevékenység hiányára (mellékelve egy új, releváns japán szabadalmi leírást), valamint a nem megfelelő feltárásra. A Felszólalási Osztály a japán dokumentum alapján, a feltalálói tevékenység hiányának indoklásával megvonta a szabadalmat. A szabadalmas fellebbezést nyújtott be a Felszólalási Osztály döntése ellen, és kérte a szabadalom módosított igénypontokkal történő fenntartását. Kérésének alátámasztására kifejtette, hogy az igényelt találmány az eddig ismert megoldásokhoz azzal az új felismeréssel járul hozzá, hogy elsősorban a fólia anyagának és vastagságának, másodsorban a perforáció méretének és/vagy sűrűségének megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy egymástól függetlenül határozzák meg a fólia vízgőz-áteresztési és oxigénáteresztési képességét. Ilyen módon a fólia jellemzői könnyen igazíthatok a növényi anyag egyéni szükségleteihez. Elismerte azt a tényt, hogy egyrészt a perforációnak elkerülhetetlenül van befolyása a fólia vízáteresztő képességére is, másrészt elkerülhetetlenül átjut valamennyi oxigén magán a fóliatesten keresztül. Ezeket a hatásokat azonban a vízpára-áteresztő képesség és az oxigénáteresztő képesség teljes szétválasztásakor mellékesen kell figyelembe venni. A szabadalmas állítása szerint az egyetlen relevánsnak tekinthető japán dokumentum nem tesz említést a találmányban lefektetett alapelvről. Az a növényi anyagok egy különleges fajtájának csomagolására vonatkozik, nevezetesen a gombákéra, és kifejezetten a gomba csomagolásával kapcsolatban felmerült probléma megoldására irányul, pontosabban a csomagolásban keletkező nem kívánt szagra. A dokumentumban megoldásként azt javasolják, hogy a csomagolófólián legyen egy olyan terület, ahol a csomagolt gomba súlyának megfelelően készítik el a perforációt a kellemetlen szaganyag távozására. A nedvességnek a csomagolásból való eltávolítása és a gomba vízvesztése csak indirekt módon merült fel, és nem feltételezhető, hogy a perforációval az előnyös vízpára-áteresztő képesség és az oxigénáteresztő képesség szétválasztására gondoltak. A szabadalmas állítása szerint arra sem található kitanítás, hogy az oxigénáteresztő képességet a perforációval úgy határozzák meg, hogy elkerüljék a csomagolásban az anaerob feltételek kialakulását. Lényegesnek vélte a szabadalmas azt is, hogy a felhozott dokumentum minden egyes példájában csak egyetlen lyuk van, amelyet csomagolás után készítettek a gomba mellett. Bár van általános utalás arra, hogy több lyukkal perforációt készítsenek, nem volt semmi, ami legalább 50/írf sűrűségű perforációval ellátott csomagolófólia alkalmazását feltételezné. A dokumentum szerinti legelőnyösebb megoldás, hogy a csomag tartalmától függően, egyedi úton, egyetlenegy lyukat szúrjanak a csomagoláson. A felszólaló véleménye szerint a szabadalmas megpróbálta az igényelt találmányt többnek ábrázolni, mint egy eljárás, amelyben a csomagolófóliát főleg a csomagolandó növényi anyagokra adaptált jellemzőkkel látják el. Hangsúlyozta, hogy mind a szabadalom, mind a japán dokumentum növényi anyag csomagolására alkalmas eljárást ismertet. Szerinte a feltalálói lépés tekintetében irreleváns, hogy vajon gondolnak-e ebben a dokumentumban a vízpára-áteresztő képességnek és az oxigénáteresztő képességnek az úgynevezett „szétválasztására” - mely az oltalmazni kívánt találmány lényegét jelenti. Úgy vélte, a szabadalmas okfejtése alapján az, hogy a „fóliának a fóliára jellemző vízpára-áteresztő képessége van” azt jelenti, hogy a perforációnak nincs lényeges hatása a vízpára-áteresztő képességre, ez pedig teljesen ellentétes azzal, amit a szabadalomban a különböző előnyös megvalósításokkal és a szabadalmas által nyújtott kísérleti eredményekkel feltártak. Szerinte ha mégis elfogadnák ennek a jellemzőnek a szabadalmas által előadott, korlátozott értelmét, a találmányt nem lehetne kellőképpen feltártnak tekinteni, minthogy nem tartalmaz kitanítást arra, hogy ennek az igénynek miként kellene megfelelni a perforáció méretének és gyakoriságának ilyen széles tartományán keresztül. így, hasonló megfontolás alapján, arra sincs kitanítás, hogy miként „határozzák meg” az oxigénáteresztő képességet a különböző fóliák esetében. Úgy vélte, a japán dokumentum kitanítást ad arra, hogy a csomagoláson belüli légtér előnyösen szabályozható perforált fólia alkalmazásával kifejezetten a gomba súlyával összefüggő perforációs területen. Az itt javasolt, egyik előnyös fólia anyaga megfelel a jelen találmány előnyös filmanyagának. Továbbá a japán dokumentumban ajánlott perforációs terület megegyezik a szabadalom kiviteli példájában használt területtel, amelyet szintén gomba csomagolására használtak. így nyilvánvalónak vélte, hogy nemcsak a két megoldás, de az azokkal elérni kívánt hatás is megegyezik. A technika állása és az igényelt találmány tárgya közötti különbséget egyedül abban látta, hogy a perforáció sűrű
