Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Dobreffné Tömösi Erika: Csomagolástechnológiai tárgyú találmányok feltárásáról – az Európai Szabadalmi Hivatal előtti jogesetek kapcsán

Csomagolástcchnológiai tárgyú találmányok feltárásáról - az Európai Szabadalmi Hivatal előtti jogesetek kapcsán 47 latinkapszula nem igényel oldószeres mosási lépést a kenőanyag eltávolításához, és amelyben az első és má­sodik zselatinszalag második oldalára felhordott enge­délyezett élelmiszer-kenőanyag mennyisége szabá­lyozva van úgy, hogy a frissen formázott zselatinkap­szula kevesebb, mint 600 mikrogramm/gramm engedé­lyezett élelmiszer-kenőanyaggal legyen bevonva. 23. Kenőanyagfelhordó-berendezés lágyzselatin-kapszu­­lázó berendezéshez, amely tartalmaz egy első felhordó­eszközt az engedélyezett élelmiszer-kenőanyagnak a zselatinszalag első oldalára történő felvitelére és egy második felhordóeszközt az engedélyezett élelmiszer­kenőanyagnak a zselatinszalag második oldalára törté­nő felvitelére, azzal jellemezve, hogy a a zselatinszalag első és második oldalára felvitt engedélyezett élelmi­szer-kenőanyag mennyiségét szabályozó eszközzel van ellátva úgy, hogy a frissen formázott zselatinkapszula és a kész zselatinkapszula nem igényel oldószeres mo­sási lépést a kenőanyag eltávolításához, a kapszula kül­ső oldalát a zselatinszalag második oldala képezi, és amelyben a zselatinszalag második oldalára kent enge­délyezett élelmiszer-kenőanyag mennyisége szabályo­zott úgy, hogy a frissen formázott zselatinkapszula ke­vesebb, mint 600 mikrogramm/gramm engedélyezett élelmiszer-kenőanyaggal legyen bevonva. Mindkét fél fellebbezést nyújtott be a Felszólalási Osztály döntése ellen. A felszólaló kifogásolta a találmány feltárását, hogy az igénypontok módosítása az elsőbbségi iratok alap­ján nem volt megalapozott, és kérdőre vonta a találmány új­donságát, valamint a feltalálói tevékenységet. A szabadal­mas ezzel szemben a szabadalom visszaállítását kérte. A felszólaló véleménye szerint szakember nem tudja megvalósitani a találmányt úgy, ahogy azt a szabadalom­ban feltárták. Ennek indoklására előadta, hogy a kapszula mérete és ezért annak külső felülete nagymértékben változ­hat a bele töltött gyógyszertől, következésképpen a bevo­natnak önmagában a „mikrogramm kenőanyag per gramm kapszula” egységben való megadása határozatlan és nem jellemző sem a felhordandó kenőanyag mennyiségére, sem arra, hogy ezáltal meghatározzanak egy szintet az oldósze­res mosás kiküszöbölésére. Szerinte az elsőbbségi irat nem támasztja alá az igény­pontok módosítását sem, mert - szemben azzal, amit a mó­dosításban igényelnek — az elsőbbségi iratban nem írják le, hogy nemcsak a kapszula külső felületére (a szalag máso­dik oldalára) visznek fel kenőanyagot, hanem a szalag belső oldalára is, de csak a kapszula külső felületére felkent kenőanyag mennyiségét szabályozzák. A szabadalmas erre azt válaszolta, hogy a vitatott szaba­dalom 1. példájában egy kapszulázó berendezést mutat be és utal a gép típusára, valamint a kenőanyag áramlási sebes­ségére mikrogramm/percben kifejezve. A berendezést al­kalmasnak tartja arra, hogy olyan kapszulákat gyártsanak vele, amelyek az igénypontokban meghatározott részeken kenőanyaggal vannak bevonva. A találmány szerinte ele­gendően fel van tárva ahhoz, hogy egy ismert sűrűségű gyógyszerre szakember különösebb nehézség nélkül állítsa elő a bevont kapszulákat. Véleménye szerint az igénypon­tok módosítását az elsőbbségi irat eléggé alátámasztja, kü­lönös tekintettel a kenőanyag mennyiségének szabályozott felvitelére a második szalag második oldalára (a kapszula külső oldala), melyet egy második pár felhordóegységgel valósítanak meg. A Tanács úgy ítélte meg, hogy a találmányt kielégítő mó­don feltárták, és nem történt bővítő értelmű módosítás sem. A relevánsként felhozott iratok alapján azonban a Felszóla­lási Osztály határozatát hatályon kívül helyezte, és a beje­lentést visszautalta a vizsgálati osztályra azzal a megha­gyással, hogy az 1-23. igénypontok további módosítása szükséges. A döntés indoklása 1. A Tanács a találmány feltárása kérdésében hangsúlyozta, hogy a leírásból és a rajzokból világosan kiolvasható, hogy a kenőanyagot szabályozottan, kis mennyiségben, folya­matosan viszik fel a szalag mindkét oldalára a felhordó­eszközökkel, és hogy a leendő kapszula (azaz a szalag má­sodik oldala) külső felületére felviendő bevonóanyag mennyiségének kevesebbnek kell lennie, mint az ennek megfelelő, belső felülethez használt mennyiség. A szalag második oldalára az ellenőrzött, minimális mennyiségű ke­nőanyagot egy felhordó-vezető rúdszerkezet segítségével viszik fel, éppen a kapszula alakítása előtt. A kenőanyag mennyiségét, amit a szalag második oldalára hordanak fel, egy szivattyúval szabályozzák, amelynek kimenete a fel­hordó vezetőrúdjához kapcsolódik, továbbá a szivattyú ál­tal szállított kenőanyag áramlási sebességét a hajlított ten­gely forgási sebességével vagy a szivattyú lökethosszának beállításával szabályozzák. Minthogy a szivattyút a kenő­­anyagszivattyú-egységgel összekapcsolt görgő hajtja, a ke­nőanyag áramlási sebessége a szalagsebesség ingadozásá­nak megfelelően automatikusan változik. Ezzel az elrende­zéssel a frissen formázott vagy zöld kapszula, azaz a hűtés és szárítás előtt kapott kapszula külső felületén a kenő­anyag - a kapszula egy grammjára vonatkoztatva - keve­sebb, mint 600 mikrogramm. Ez megfelel egy olyan bevo­natnak, mely a kész kapszula 1 grammjára vonatkoztatva kevesebb, mint 400 mikrogramm. Ezeket az eredményeket a leírás szerint úgy kapták, hogy az R. P. Scherer 14-es típusú gépet a fent említett felhordó­egységgel szerelték fel úgy, hogy 100-150 mg/min sebes­séggel hordja fel a kenőanyagot a szalag alsó oldalára. A Tanács nem lát okot arra, hogy bárki is kételkedjen ezekben az adatokban, ezért a részleteiben ismertetett és be­mutatott találmány - véleménye szerint - a leírást követve megvalósítható, a szabadalom nem sérti az EPC 83. cikkét. 2. A módosítás során az 1. igénypont tárgyi körét az aláb­bi módon egészítették ki: „a kapszulák külsejét az első és második zselatinszalagok második oldala képezi”. Az el­sőbbségi iratban leszögezték, hogy kevesebb kenőanyagot visznek fel a szalagnak arra a részére, amely majdan a kap­szula külső felülete lesz. Ismerve továbbá, hogy a felhor­dó-vezető rúd csak egy szabályozott, minimális kenő­anyag-mennyiséget visz fel a szalag második oldalára, így nem lehet kétséges, hogy a szalag említett második oldala tulajdonképpen a leendő kapszula külső oldala. Ezt az áb­rák és azok részletes magyarázata is alátámasztja. A Tanács véleménye szerint az 1. igénypont jellemző ré­szének további módosításai is (mint a szalag,»második oldala­

Next

/
Thumbnails
Contents