Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Nemzetközi bejelentés az Európai Szabadalmi Hivatalnál a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján
Nemzetközi bejelentés az Európai Szabadalmi Hivatalnál a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján 39 A megjelölés az ESZE német szövegében Bestimmung szóval szerepel, szemben a 79. szakaszban a szerződő államok megjelölésére használt Benennung szóval; ezzel szemben az ESZE angol és francia szövegében ilyen különbségtétel nincs, mindkét esetben a designation, illetve designation szót használják. Az ESZH-t az összes benyújtott nemzetközi bejelentés több, mint 96%-ában megjelölik, ami annyit jelent, hogy a bejelentő európai szabadalmat is akar majd kapni. Ezeknek az eseteknek mintegy 70%-ában később valóban megindítják az ESZH-nál is a nemzeti szakaszt. A 153. szakasz (1) bekezdése azoknak a PCT szerződő államoknak a megjelölését tárgyalja, amelyek ESZE-tagállamok is. Ezeknek az államoknak a megjelölésével a bejelentő opciót szerez európai szabadalomra. Ezt az óhajt a bejelentő az előírt bejelentési űrlap (PCT/RO/101) használatával úgy fejezi ki, hogy az EP kockát, amely mögött az ESZE összes szerződő állama fel van sorolva, beikszeli. Jelenleg az ESZH az összes ESZE-tagállam számára megjelölt hivatal lehet, mert valamennyi állam tagja a PCT-nek. Amennyiben a bejelentő euro-PCT-bejelentése számára az európai szakaszba való belépéskor kiterjesztést kíván az ilyen szempontból számításba jövő államokra, a kívánt államokat a nemzetközi bejelentésben az EP-megjelölés mellett kimondottan meg kell jelölni. Az (1) bekezdés második mondata minden ESZE-tagállam számára megadja a jogot, hogy elrendelje: egy nemzetközi bejelentésben való megjelölése európai szabadalomra vonatkozó bejelentésnek tekintendő, ami lezárja a nemzeti utat. Ezzel a lehetőséggel mostanáig Belgium, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Monaco, Olaszország és Szlovénia élt. Ez annyit jelent, hogy a bejelentő arra vonatkozó kívánsága ellenére, hogy ezekben az államokban nemzetközi bejelentésével nemzeti szabadalmat kíván szerezni, bennük csak európai szabadalmat kaphat. Az ilyen nemzetközi bejelentések ezért egy euro-PCT- bejelentés hatályával bírnak. A (2) bekezdés olyan különleges esetekkel foglalkozik, amikor egy nemzetközi bejelentésre az átvevő hivatal nem ad bejelentési napot, vagy a nemzetközi bejelentést visszavontnak nyilvánítja. Ilyenkor az ESZH megjelölt hivatalként jár el, és a PCT 25. szakasza (2) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a vizsgálati osztály hoz határozatot arról, hogy a nemzetközi bejelentést átvevő hivatal elutasítása vagy megállapítása jogos volt-e; ha azt állapítja meg, hogy az elutasítás vagy a nyilatkozat téves volt vagy mulasztáson alapult, a nemzetközi bejelentést úgy kezeli, mintha a tévedés vagy mulasztás nem következett volna be. Ennek a vizsgálatnak az előfeltétele a PCT 25. szakaszának (1 )a) bekezdése szerint, hogy a bejelentő kérje a Nemzetközi Irodától, hogy az küldjön a bejelentésről és annak mellékleteiről másolatot a megjelölt hivataloknak, így például az ESZH-nak. Ezt a kérelmet a bejelentőnek a negatív közlés kézhezvételétől számított két hónapon belül kell megküldenie a Nemzetközi Irodának. Ezen a határidőn belül le kell rónia a nemzeti díjakat is, és be kell nyújtania egy fordítást az ESZH egyik hivatalos nyelvén, ha az eredeti bej elentés nem ilyen nyelven volt megszövegezve. Ha a bejelentő elmulasztotta a két hónapos határidőt, a 122. szakasz alapján igazolási kérelmet nyújthat be. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián e szakasz címét „Az Európai Szabadalmi Hivatal mint megjelölt vagy kiválasztott hivatal”-ra bővítették, és tartalmát összevonták a 156. és a 157. szakasszal. Az alaki rendszabályokat a VSZ-be iktatták be. Az Európai Szabadalmi Hivatalt mint nemzetközi kutatási szervet ismertető 154. szakasz szövege a következő: „(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodás szerint - az Együttműködési Szerződés I. fejezete értelmében nemzetközi kutatási szervként jár el, ha a bejelentő lakóhelye az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Államban található, vagy a bejelentő az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Állam állampolgára, amelynek tekintetében az Együttműködési Szerződés hatályba lépett. (2) A Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodással összhangban — az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával - az Európai Szabadalmi Hivatal nemzetközi kutatási szervként jár el bármely más bejelentő tekintetében is. (3) Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatal által az Együttműködési Szerződés 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott pótdíjjal kapcsolatban kifogást emel, ennek elbírálása a fellebbezési tanácsok hatáskörébe tartozik. ” Ez a szakasz tehát meghatározza, hogy az ESZH milyen bejelentések esetén járhat el nemzetközi kutatási szervként, vagyis ISA-ként. Az ISA szó az angol International Searching Authority szavak rövidítése. A nemzetközi kutatásra, a nemzetközi kutatási szervre és a nemzetközi kutatási jelentésre vonatkozó részleteket a PCT 15-18. szakasza és 16., 23., 25. és 33-45. szabálya tartalmazza. Az ESZH ISA-ként való tevékenységét az ESZH és a WIPO között 1997. október 1-jén kötött megállapodás szabályozza. A nemzetközi kutatás végzésekor az ESZH köteles a PCT irányelveit figyelembe venni, amelyek egyébként a legmesszebbmenőkig megfelelnek az ESZH vizsgálati irányelveinek. A bejelentést angolul, franciául vagy németül kell megszövegezni, vagy ilyen nyelvre kell lefordítani, de a belga vagy a holland hivatalnál a holland nyelv is meg van engedve. A PCT 16. szakaszának (2) bekezdése még egyetlen nemzetközi kutatási szerv felállításából indul ki; e cél elérése azonban keresztülvihetetlennek bizonyult, és ezért a PCT közgyűlése időközben 11 ISA felállítását engedélyezte. 1999. február 10-én az ESZH a Svéd és a Spanyol Szabadalmi Hivatallal társulási megállapodást kötött arról, hogy - az ESZH Díjszabályzata alapján -egységes díjszabást alkalmaznak, és kutatási tevékenységüket összehangolják. A nemzetközi kutatási jelentésnek az ESZH előtti eljárásban való alkalmazását az európai szakaszba való belépés után a 157. szakasz szabályozza.
