Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 29 egy-egy játékból már több új verzió is piacra került, és a régiek nem képeznek igazán értéket. Ahogy már említettük, ezen játékok egy része ingyenes felhasználásra jogosító licencezés alá kerül.130 Azaz ebben az esetben két és fél éve megjelent játékok másolatainak CD-re való kiírása és fanatikus archívjáték-felhasználó barátok közötti cseréje valószínűleg nem vonná maga után a már említett, szigorú büntetőjogi jogkövetkezményeket. Horváth István egyik tanulmányában hangsúlyozza, hogy a szoftverek felosztása - pont a büntetőjogi felelősségre vonás okán - más megoldást kívánna,131 hiszen nézete szerint abszurd, hogy egy játékprogram lemásolása abból a célból, hogy a szomszéd kisfiú kipróbálhassa, egyenlő megítélésre kerülhet azzal, amikor „üzleti programokat” másolnak. Egyelőre a megjelölt körülményeket valamennyi esetben a bíróság - szakértők véleményére támaszkodva - egyedileg bírálja el. Ugyancsak van büntetőjogi párja a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelem jogintézményének, melyet „a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása”152 címmel illetnek. Az elkövetési tárgy tehát a szerzői jogi jogsértések között tárgyalt hatásos műszaki intézkedés, a témánkat érintő jogi tárgya pedig a szerzői jogok sérthetetlensége. Az elkövetési magatartás voltaképpen - a sors fintoraként - szoftver esetében leginkább egy másik egyéni, eredeti alkotással, a műszaki intézkedés feltörésére képes program létrehozásával valósul meg. Fontos kitétel, hogy a program létrehozására haszonszerzési célból kerüljön sor. Érdekes probléma, hogy a hatásos műszaki intézkedések tesztelése során létrehozott programokat, melyek szintén a műszaki intézkedés semlegesítését célozzák, minek minősítjük abban az esetben, ha a szerző felkérésére tesztelték az intézkedést, illetve abban az esetben, ha csak magánszorgalomból vagy hobbiként fejleszt valaki ilyen programot - esetlegesen azzal a (haszonszerzési?) céllal, hogy a későbbiekben pont a műszaki intézkedéseket létrehozó cégnek ajánlja fel szolgálatait. Elvárható-e ez esetben, hogy alig elkészült müvét először a hatóság tudomására hozza, majd azt nekik átadva elessen a remélt lehetőségektől.153 Alkotmányos alapjogokat érintő probléma134 lehet az alkotás szabadságának ilyesfajta korlátozása. A másik két elkövetési magatartás esetében a helyzet megítélése egyszerűbb,155 a forgalomba hozatal, kereskedés üzletszerűséget sejtet, míg 150 L. Abandonware típusú szoftverek Az általa javasolt szoftverek csoportosítása: 1. hálózati és operációs rendszerek, 2. felhasználói és üzleti programok, 3. segédprogramok, 4. távadatkezcléshez és felhasználáshoz kapcsolódó programok, 5. szórakoztatás, játék, ismeretterjesztés célját szolgáló programok. Horváth István: Szigorúan védett szoftverek. Ügyészek Lapja, 1999. 1. sz, p. 38-39. Btk. 329/B. § 1 5"$ Btk. 329/B. § (4) bekezdés „Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.” L. alkotmányjogi fejezet Ha nem minősítjük átadásnak a műszaki intézkedés előállítójának részére történő továbbítást. a gazdasági, szervezeti, műszaki ismeretek rendelkezésre bocsátása többnyire csak szakavatottak esetében képzelhető el.* 4 156 Alkotmányossági aggályok A német szabályozásban fel sem merült az a már többször említett, az esélyegyenlőség kérdését érintő probléma, mely a felhasználói szerződés kötelező írásbeliségét hangsúlyozva különbséget tesz bizonyos szoftverkategóriák között oly módon, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható szoftverek esetében ezen szabály alól felmentést ad, míg más (egyébként nem jogsértő) módon elnyerhető szoftvereknél megkívánja az írásbeli formát. Ezen helyzet a szerző nézete szerint kimeríti az Alkotmány 70/A §157 -ában nevesített esetet, mivel lehetővé teszi a programozók közti megkülönböztetést. Hiszen aki szabad szoftvert fejlesztve programját az eredeti licenc szerint teszi közzé, valamely olyan cselekménnyel él, ami voltaképpen törvénybe ütköző, hiszen a törvény szavai csak „kereskedelmi forgalomban” teszik lehetővé a licencek program mellé csatolását és ekként való terjesztését. Sérül ezáltal az állampolgár azon jogosultsága is, hogy 63. § (1) szerinti bármilyen szervezethez csatlakozzon, mert az open source szoftverekkel kapcsolatos nemzetközi szervezetek alapvető céljainak nem tud megfelelni, lévén, hogy a jogi keretek szűkössége révén nem áll módjában a törvénynek158 megfelelően terjeszteni és népszerűsíteni a szabad szoftvereket. Illetve ugyancsak visszásságot tükröz a szabad szoftveres társadalom valamennyi magyarországi képviseletének bejegyzése, ugyanis ezen szervezeteket159 a bíróság bejegyezte (azaz nem törvény által tiltott célra jöttek létre), ugyanakkor a jogszabályok szigorú értelmezése szerint tevékenységük jelenleg voltaképpen jogellenes magatartás támogatására irányul. Azaz a szerzői jogi törvénynek nem megfelelő módon terjesztik a szabad szoftvereket, a felhasználási szerződés írásba foglalása nélkül, a kereskedelmi szoftverek analóg mintájára. Az 1999 előtt fennállt helyzet valamennyi szoftverre sérelmes volt, az 1999-es változtatás legalizálta a kereskedelmi szoftverek létét íratlan felhasználói szerződések esetében is, az ezredfordulóval érkező változások pedig megkívánnák, hogy valamennyi szoftveralkotó eldönthesse, óhajt-e élni az írásba foglalással, vagy a szerződéskötésre más, a Polgári Törvénykönyvben nevesített módszereket használja. 156 Kivételt jelenthet a jelszóval védett termékek esetében a jelszó közzététele. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. 5 Szít 159 LME.hu- Linux-felhasználók magyarországi egyesülete, MBSDEMagyar BSD Egyesület, FSN.hu - Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány, Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért
