Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
30 Dudás Ágnes Az Alkotmány 9. §-ának (1) és (2) bekezdéséből160 következik szinte kötelezettségként, hogy a szabályozás a jelenlegi majdhogynem monopolizált operációsrendszer-piacon161 teret engedjen - a szabad szoftverek létének elismerésével, illetve „el nem lehetetlenítésével”-a konkurenciának,162 és védje azon állampolgárok érdekeit, akik e szoftverek használatától mindössze a rendezetlen jogi helyzet miatt idegenkednek. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés 30. cikkelye szerint a közös piac védelme állami beavatkozás folytán csak a közerkölcs, közrend, közbiztonság, emberek, állatok és növények egészségének védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme esetében indokolt, tilos azonban ez a korlátozás, ha önkényes megkülönböztetés eszköze. Jelen esetben semmiféle indok nem áll rendelkezésre, amely ezen törvényi nézet fenntartását (azaz, hogy csak kereskedelmi szoftverek esetében ad felmentést az írásbeliség alól, illetve, hogy minden esetben megköveteli a felhasználótól a díj fizetését) indokolná. Meglátásunk szerint a szerzői jogi törvény változatlan formában való fenntartása a 30. cikkelyének megsértését vonja maga után. Valamint itt kíván megemlítést az 91/250/EGK irányelv preambuluma, amely szerint a „tagállamok törvényei által a számítógép-programoknak nyújtott jogvédelem bizonyos különbségei a számítógép-programokat illetően közvetlen és negatív hatással vannak az egységes piac működésére, és az ilyen különbségek tovább nőhetnek amint a tagállamok új jogszabályokat vezetnek be e tárgyban”.163 A szerzői jogi törvény preambuluma164 * is ellentétben áll a jelenlegi szabályozással, az ott hirdetett elv ugyanis, mely szerint a technikai kultúra fejlődésével lépést kellene tartania, azaz elismernie a szabad szoftverek létét, hiszen ezáltal segítené elő a nemzeti és egyetemes kultúra ezen szeletének megóvását. A törvény azon célja, mely szerint a felhasználók és a széles közönség érdekeit is szem előtt kell tartania, megkívánja a jelen visszás helyzet rendezését, mindazonáltal is, hogy ez az oktatás, a művelődés és nem utolsósorban a szabad információhoz jutás érdekét szolgálja. Ahogy a 30/1992. (V. 26.) AB határozat kimondja, a 61. § szerinti véleménynyilvánítás szabadsága „tulajdonképpen ’anyajoga’ többféle szabadságjognak, az ún. ’kommunikációs’ alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás- és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jo9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon cs a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. A számítógépi programok védelméről szóló 91/250/EGK irányelv 162 Pl.: Linux alapú disztribúciók 163 Prcambulum 4. pont 164 „A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.” got, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás teijesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága.” Az informáltság szabadságának esszenciális kelléke az, hogy az ember jogszerű úton hozzájusson. Az Alkotmány 8. § (2) rendelkezése szerint alapjog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. A fennálló helyzet, azaz a szerzői jogi törvény szoftverek esetében részlegesen mentesítő rendelkezései tehát sértik mind az informáláshoz, mind az információk megszerzéséhez való jogot. Ugyanígy az Alkotmánybíróság mondta ki,162 hogy az „Alkotmány 70/G. §-a a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartása és támogatása kimondásával, és annak deklarálásával, hogy tudományos igazságok kérdésében állást foglalni csak maga a tudomány lehet kompetens, nemcsak alapvető jogállami és alkotmányos értéket nyilvánít ki, hanem szubjektív jogként fogalmazza meg a tudományos alkotás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének - magának a kutatásnak — és tanításának szabadságát, mint az ún. kommunikációs alapjogok egyik aspektusát.” Ebben az értelemben a szoftverek felhasználhatóvá és nem utolsósorban megismerhetővé tétele (a forráskód nyilvánosságra hozatala következtében) teljes mértékben a tudományos ismeretek megszerzésének lehetővé tételét szolgálná, eme törekvést lehetetleníti el azonban a törvényjelenlegi szabályozása, amikor nem engedi írásba foglalt felhasználói szerződések, valamint a - hangsúlyoznám — szerzők által nem kívánt kifizetett felhasználói díjak nélkül ezen szoftverek jogszerű használatát. Az alkotmánysértő mulasztás régebbi keletű voltára utaló körülmény az is, hogy - a törvény jelen rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen módon - valamennyi informatikai oktatással foglalkozó felsőfokú tanintézet oktatási programjában szerepel ezen szoftverek ismertetése és használata is, és ugyancsak fellelhetjük őket szegényebb intézmények esetében,166 ahol nem képesek megfizetni az említett (és kereskedelmi szoftverek esetében ténylegesen is megkövetelt) kötelező licencdíjakat. Az Alkotmány 70/G. §-ában külön is rendelkezik a tudományos ismeretek tanításának szabadságáról, és ennek kapcsán a 34/1994. (VI. 24.) AB határozat kimondj a, hogy „az információszabadság korlátozása tehát csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítőén indokolja, illetőleg ha az alapjogi korlátozást a fenti szempontok elkerülhetetlenül szükségessé teszik. Az információk visszatartása, a nyilvánosságtól való elzárása így éppúgy alá van vetve az alapjogi korlátozásokkal szemben támasztott alkotmányossági követelményeknek, mint a tudomány szabadságát csonkító bármely korlátozó rendelkezés. A szükségtelen, elkerülhető és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan korlátozás alkotmányosan megengedhetetlen, ezért alkotmányellenes.” Jelen esetben más, szükségszerű korlátozás nem jelenik meg, hiszen az alkotók még az egyébként 165 34/1994. (VI. 24.) AB határozat 166 Ahőgyészi Hunyadi Általános Iskola, Zeneiskola cs Óvoda Linuxot használ és-mindamellett, hogy „tisztázatlan jogi helyzetű” szoftver - egy vas megyei bíróság is.
