Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
28 Dudás Ágnes ződés keretében vagy munkaviszonyából kifolyólag harmadik (jogi) személyre átszálltak. Bizonyos jogi személyeket azonban ezzel szemben nevesít, így a hangfelvétel-, film-, adatbázis-előállítókat, illetve a rádió- vagy televíziószervezeteket. Bár a törvényszöveg jelenlegi formája 2002-ben került - éppen a szerzői jogi törvény változása kapcsán - megváltoztatásra, nem teszi teljesen egyértelművé a szoftverekkel kapcsolatos jogi helyzetet az olyan esetekben, amikor a szerző nem maga lép fel érdekei érvényesítése végett. A bűncselekmény közvetlenül érintett sértettje tagadhatatlanul maga a szerző, hacsak nem olyan jogai sérülnek, amelyekkel már nem jogosult rendelkezni. Azaz míg személyhez fűződő jogok esetében mindig felléphet és mindig sértve érezheti magát, egyes vagyoni jogok esetében, amennyiben kizárólagos rendelkezési joggal ruházta fel a jogot megszerző felhasználót, nem indokolt őt közvetlenül sértettnek tekinteni. A közvetett kapcsolatot azonban semmiképpen nem lehet megtagadni. Talán találóbb lett volna az első mondatban a szerző helyett a bitorlás tényállásában megjelölt „jogosultat” vagy „szerzői jogi jogosultat” említeni, aki egyaránt lehetett volna a szerző, illetve az a harmadik személy, aki az egyes jogok felett ténylegesen rendelkezhet.137 Érdekessége egyébként ennek a tényállásnak, hogy egyszerre értékeli a célzatot és az eredményt is. A szerzői jogok haszonszerzés végett történő megsértése ugyanis mint célzat (ahol is az elkövetői magatartás egyenes szándékot feltételez), míg a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok vagyoni hátrányt okozó megsértése mint eredmény kerül megítélésre, az utóbbi esetében azonban az elkövetési magatartás egyaránt lehet szándékos és gondatlan. A vagyoni hátrány összegszerű megítélését tanulmányozva láthatjuk, hogy alsó elemként a tízezer, míg a minősített esetekben - egyre növekvő szabadságvesztési tételeket kilátásba helyezve — kétmillió, ötvenmillió, illetve ötszázmillió forintot meghaladó kár okozását jelöli meg a törvény. Ugyanakkor kimondja, hogy amennyiben gondatlanul követik el a jogsértést, bármekkora legyen is a vagyoni hátrány, vétségnek minősül a bűncselekmény, és csak egy évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy adott esetben a sértettek számához kell igazodni, azaz több különböző szerző szerzői jogainak megsértése többrendbeli bűncselekménynek minősül, míg egy sértett sérelmére ismételten elkövetett jogsértés a folyamatosság megállapítását teszi Ha a büntetőjogi keretszabály hátterében az Szjt. 106. § (1) bekezdését alkalmazzuk, akkor megoldható a kérdés, hiszen e hely kimondja, hogy ahol a szerzői jogi törvény „szerzőt” említ, ott megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve a szerzői jog más jogosultját is. Btk. 138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a merték összege, illetőleg az adó-, a járulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbevétel csökkenésének összege a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg, cl) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad. lehetővé. Ha tehát egy 1996-os bírósági határozat1 j9 analógiájára építünk, akkor megállapítható, hogy amennyiben valaki jogosulatlanul többszöröz és terjeszt szoftvereket, úgy - lévén, hogy az eljárás nem magán vádra induló - az általa másolt szoftverek valamennyi szerzője sértettnek tekintendő, amennyiben pedig egy sértett sérelmére ismételten követnek el jogsértést (például a Microsoft termékei: Windows 98, Windows 2000, Windows NT egyaránt másolásra és teijesztésre kerülnek), az folytatólagos elkövetést139 140 jelent. Ugyanezen döntés sértettként a forgalmazásra jogosultat jelölte meg. A vitatott részt (a szerzőijog-sérelem meglétét) illetően a bírói gyakorlat ad iránymutatást, amikor egy másik, immáron 2000-ből származó döntésében141 megállapítja, hogy amennyiben valaki ismerősei, barátai révén saját számítógépeinek merevlemezére másol át programokat, melyekért szerzői jogdíjat nem fizet, cselekményével a gyártóknak okoz vagyoni hátrányokat. Az eljárás (egyenlőségjelet téve a gyártó és a szerző közé) a szoftver szerzőinek okozott vagyoni hátránynak minősül, hiszen a terhelt cselekménye a Btk. 329/A. § alapján került megítélésre. A bűncselekménynek létezik kísérleti formája is, melynek esete amikor a cselekmény eredménye (vagyoni hátrány okozása) elmarad, mert a többszörözött hordozók lefoglalásra kerülnek még a tényleges értékesítés előtt.142 Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy - mint már említésre került - a tényállás első fordulata143 nem kívánta meg eredmény beálltát, azaz bármiféle haszon megjelenését, már az ez érdekében történt cselekményt is befejezettnek tekintette. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban vitatta Egri Tibor a szabályozás szigorú voltának helyességét.144 Ugyanakkor az általános elveket figyelembe véve, az elkövetéskor hatályos rendelkezések figyelembevételével kell a törvény által felkínált keretdiszpozíciót tartalommal megtölteni.145 Nem szabad elfelejteni az elévülés szabályait,146 mely jelen esetben háromtól nyolc évig terjedő időtartamot foghat át. Folytatólagos jogsértések esetében azonban a részcselekmények elévülése kizárt.147 Ugyancsak hasonló kimentési lehetőség a társadalomra való veszélyesség csekély foka,148 mely vélhetően olyan esetekben fordul elő, amikor a másolt jogvédett programok - bár még a szerzői jogi törvény szerint védelmet élveznek149 - valójában már csekély értéket jelentenek. Leginkább a számítógépes játékok esetében figyelhető meg ez a folyamat, amikor 139 BH 1996/137. 140 Btk. 12. § (2) bekezdés 141 BH 2000/288. [4íj BH 1998/324. „Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a müvén... fennálló jogát haszonszerzés végett... megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” „Alsó elkövetési értékhatár híján a szoftverek felhasználására vonatkozó olyan esetek is büntetőjogi eszközökkel kerülnek megoldásra, melyek nem biztos, hogy feltétlenül csak ekként rendezhetők.” i. m. p. 77. |43 BH 2000/288. Btk. 33. § (1)„Abüntethetőség elévül... b)egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével.” Az elévülés kezdőnapjának irányadó szabályai: Btk. 34. § 147 Büntetőjogi Kollégium 85. számú állásfoglalás 148 Btk. 36. §. 149 A szerző halála utáni 70 óv tág keret.
