Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 27 Iáról az a tiltás, amelynek következtében a szoftvere nem tesztelhető, és ezért a felhasználó, amennyiben saját érdekeit tartja szem előtt, és nem kíván több százezer forint értékben olyan szoftverre szert tenni, amelyet munkájához nem tud hatékonyan használni, és amelytől a szerződés létrejöttét követően „meg sem szabadulhat”? Azaz, amíg a terjesztéshez való jog kimerülését legalább irányadó bírósági gyakorlat nem mondja ki, és a felhasználó ezáltal nem látja biztosítva, hogy egy feleslegessé váló szoftver nem „marad a nyakán”? Tekinthető-e a jogosult joggal való visszaélése127 olyan károsulti közrehatásnak,128 melyet a kárösszeg megítélése során figyelembe kell venni? Az értesítési és eltávolítási eljárás A szerzői jogi törvény egyik rendelkezésének129 speciális formáját rögzíti az elektronikus kereskedelemről szóló törvényben130 * nevezett „értesítési és eltávolítási eljárás”, amelynek keretében az internetes közegben szerzői jogi jogsértést tapasztalóljl a jogsértő ellen közvetetten (a tárolóhely-szolgáltatót igénybe véve) is felléphet. A szerzői jogi törvény mint ideiglenes intézkedést tárgyalja az eljárás alapját képező esetet, míg az értesítési és eltávolítási eljárásnak a jogsértést észlelve közvetlenül, még a per megindulása előtt van helye.132 Eljárási kérdések A Polgári perrendtartás szabályai szerint133 * 2 a szerzői és szomszédos jogi perek - ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is - a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak. A Legfelsőbb Bíróság - mára okafogyottá vált, azonban „formálisan” még hatályon kívül nem helyezett - PK 286. sz. kollégiumi állásfoglalása ide sorolja (néhány kivétellel) mindazon pereket, amelyek a szerzői alkotás (mű) létrehozásával, felhasználásával (hasznosításával) és a szerzői jogok védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek. Ptk. 4. § (1), (4) bekezdés, 5. §, 1. a jogkimerüléssel foglalkozó részt 128 Ptk. 340. § (1) bekezdés Szjt. 94. § (3) bekezdés „A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mü olyan felhasználója, illetve a szerzőijogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni ajogsértéssel szemben.” 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 13. § Ide tartozhat az az eset, amikor valaki észleli, hogy szerzői vagy kizárólagos felhasználási jogait sértő módon valaki a szoftvert letöltésre j 32 felkínálta, annak bizonyos részleteit (forráskód) ismertté tette. Az eljárás részletes bemutatását lásd: Gyenge Anikó: Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések elleni védelem és az értcsítési-eltávolítási eljárás in: E-AKTAK. Tanulmányok az intemetjog világából, Bibó István Szakkollégium, 2003 133 Pp. 23. § (1) bekezdés c) pont; Büntetőjogon alapuló jogkövetkezmények A bitorlás problémája134 büntető minősítést érdemelt, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntethető, feltéve, hogy az elkövető két, a tényállás első fordulatához szükséges elemet is megvalósít, azaz más művét a sajátjaként tünteti fel, valamint ezzel a jogosultnak (aki lehet maga a szerző vagy a szerző munkáltatója, illetve a felhasználási jogok elnyerője) vagyoni hátrányt okoz. Kérdés azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, amikor szabad szoftverekről van szó, tehát olyan programokról, amelyek árusításához nem fűződik a jogosultaknak érdekük, és éppen ezért ingyenes forgalomba hozatalt és többszörözési, valamint terjesztési jogokat ruháznak át? Lévén, hogy mindezen jogosultságokat egy olyan - a magyar szerzői jogi törvény szerint ugyan nem elfogadott - formájú licencbe illesztik, mely saját maga rendelkezik megsértése esetében arról, hogy a jogsértő felhasználó elessen a felhasználási jogosultságoktól. Kérdéses marad azonban, és vélhetően szakértői bizonyítást kívánó a vagyoni kár keletkezése és ennek a jogosult oldalán való megállapíthatósága. Hiszen kimutatható vagyoni kár voltaképpen csak a felhasználó oldalán keletkezik, aki megvásárol egy hamis licencezésű programot, amelyhez egyébként rendes körülmények között, az utólag beillesztett korlátozások nélkül, akár ingyen hozzájuthatna. De ez még mindig csak a fogyasztóvédelem asztalát érintő helyzet. A vagyoni kár meglétének megállapíthatóságához ebben az esetben a polgári illetve szerzői jogi törvénykönyv szabályaihoz kell fordulni, hiszen a személyhez fűződő jogosultságoknak értékük van, melynek tényleges összegszerű volta a kártérítés mértékében nyer megfogalmazást. A bitorlás másik elkövetési magatartása voltaképpen a vesztegetéshez hasonlítható, amit a gazdálkodó szervezetnél betöltött munkaköre, tisztsége, tagsága kapcsán visszaélésszerűen követhet el valamely természetes személy. A helyzet érdekessége, hogy amennyiben viszont maga a gazdálkodó szervezet (egy szoftverház) jár el hasonló módon (azaz más135 szellemi alkotása esetében a saját maga jogosultként való feltüntetését követeli meg), nem bitorlásról, hanem munkaviszonyban alkotott szoftverről beszélünk. Aki a szerzőnek a művén fennálló jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, alapesetben vétséget követ el. Érdekes, hogy egy kimerítőnek látszó felsorolást tartalmaz a Büntető törvénykönyv ezen jogsértéssel foglalkozó helye,136 ám nem említi meg azt az esetet, amikor a szerzőnek már nincsen a művére vonatkoztatható „fennálló joga”, hiszen ezen jogosultságai felhasználói szer134 Btk. 329. § (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, a formatervezési minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az új ítás. Munkaviszonyban álló programozó Btk. 329/A. §
