Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 25 keztében keletkezett dolog megsemmisítését, jogsértő mivoltától való megfosztását. Valamint speciális rendelkezésként lehetősége van arra kötelezni a jogsértőt, hogy szolgáltasson adatot a jogsértésben résztvevőkről, valamint a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról, illetve követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését. Tekintettel a polgári per sajátosságaira, azaz arra, hogy megállapításra irányuló keresetnek csak abban az esetben van jogosultsága, ha ez a felperes alperessel szembeni jogainak megóvása végett szükséges, és teljesítésnek valamely okból nincsen helye,110 illetve arra, hogy a kereset megváltoztatásának csak az elsőfokú ítélet meghozatala előtti utolsó tárgyalás berekesztéséig van helye,111 tanácsos egyszerre a nevezett igények közül többet együttesen érvényesíteni. Amennyiben „nem megállapítási keresetről” van szó, a megállapítást ennek ellenére a bírósági ítélet rendelkező része tartalmazni fogja (pontosan leírva, hogy ki, hol és milyen módon valósította azt meg), hiszen ez alapvető feltétele a további intézkedések alkalmazásának. A csupán megállapítási igényt tartalmazó keresetet az Szjt.-kommentár abban az esetben látja indokoltnak, „amikor a szerző valamely személyhez fűződő jogát érte egyszeri sérelem, anélkül, hogy az egy szűk körön kívül ismertté vált volna, és sem a szerzőnek nem okozott károsodást, sem a jogsértőnél gazdagodást”.112 Abbahagyást és eltiltást abban az esetben érdemes a szerzőnek kérnie, ha a jogsértő ilyen jellegű tevékenységét a szerző felszólítása ellenére113 is folytatja vagy megismétli. Egészen pontosan abbahagyástól eltiltás esetében a bírósági határozat meghozatalának időpontjában még fenn kell állnia a jogsértő által előidézett következménynek.114 Ha - szemben az első esettel - a jogsértés tényét kimerítő cselekmény széles körben ismertté vált, és ezáltal a szerző „jóhíre” csak hasonló nyilvánosság előtti elégtétel adásával állítható helyre, ezt a nyilvánosságot a jogsértő költségén kell értesíteni. Ilyen eset fordulhat elő, amikor egy GPL licenc alá tartozó szoftvert a felhasználói szerződés cseréjével és az alkotók nevének eltávolításával kereskedelmi szoftverré „nyilvánítanak,” és ezt mint saját terméket hozzák forgalomba. A szerző ez esetben ragaszkodhat egyéb igényei mellett ahhoz, hogy a jogsértő költségén a nyilvánosság tudomására hozzák a történteket. Az elégtételnyújtás tartalmáról a bíróság rendelkezik, annak szövegét az ítélet rendelkező részébe kell foglalnia. Maradva az előző példánál, további igényként merülhet fel az eredeti állapot helyreállítása- azaz a szoftver licencének helyreállítása, és a jogellenesen gyártott CD-k, és egyéb hordozók megsemmisítése vagy, amennyiben lehetséges, kiegészítő információkkal való ellátása és a szokásos módon (ajándékozással) való terjesztése. Pp. 123. §, azaz az e helyen megjelölt keresetek valójában marasztalásra irányuló keresetek "2 pP- l46- § Complex CD jogtár, a Szerzői jogi törvényre vonatkozó kommentárja továbbiakban: Szjt.-kommentár) Ugyanis a felszólítást követő abbahagyás esetében értelmét veszítené a rendelkezés, és a Pp. 80. § alapján a felperesnek kellene viselnie a perköltséget. 114 Szjt.-kommentár Ptk. 84. § Ehhez hasonló a Btk.-nak majd a későbbiekben bemutatott szabályozása is, mely a jogsértéssel előállított dolgot elkobozni rendeli még abban az esetben is, ha az más programokat is tartalmazó winchester."3 A szerzői jogi szabályok szerint adott esetben elegendő lett volna a winchestert jogsértő tartalmától megfosztani (azaz az illegálisan rákerült programokat törölni), és azt követően jogos tulajdonosának visszaszolgáltatni. Az első bekezdésben említett két speciális rendelkezést csak a szerzői jogi törvény tartalmazza, ám mindegyik megoldás elgondolkodtató. A jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése alapvetően nemes jogalkotói célkitűzés, kérdéses azonban, hogy a gazdagodás vajon mennyiben mérhető, milyen összegszerűségben kell meghatározni. Gazdagodás alatt értendő a teljes bevétel, vagy csak a tiszta haszon? Ha a bevételt veszik alapul, akkor az összeget becsléssel vagy abszurd esetben a kiállított számlák alapján határozzák meg? Az Szjt.-kommentár értelmezése szerint116 a gazdagodás minimuma a jogszerű felhasználás esetében a szerzőt megillető szerzői díj összege... na de melyiké? Hiszen szoftverek esetében nyilvánvalóan attól függ egy program értéke, hogy milyen felhasználói jogosultságokat nyer hozzá a felhasználó, ennek fényében szabják meg a szerzők (vagy az egyéb vagyoni jogosultak) is a „szoftver árát”. Ugyancsak elgondolkodtató, még abban az esetben is, ha kereskedelmi forgalomban csak egyetlen áron kapható termékről van szó, hogy a „jogszerű felhasználás esetén a szerzőt megillető díj”-ért cserébe a felhasználó általában supportot és kézikönyvet is kap. Míg jelen helyzetben erről szó sem lehetett. A másik hasonlóan elgondolkodtató probléma az adatszolgáltatás követelése, ugyanis a törvény lehetővé teszi a szerző számára, hogy „a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról”. Azaz, egy - a büntetőjogból117 és büntetőeljárás jogból118 - ismert formát alkalmaz. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Szjt.-kommentár a bizonyítás megkönnyítésével, illetve további igényperek megindításának lehetőségével magyarázza. Ám figyelembe véve az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát, ezen rendelkezést aggályosnak találhatjuk, hiszen a személyes adatok védelme „Nem találta tévesnek a Legfelsőbb Bíróság az adathordozó elkobzására vonatkozó ítéleti rendelkezést sem. A Btk. 77. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a szerzői jogok megsértése esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették. A most elbírálandó ügyben viszont az elkövetés konkrét tárgyai azok a programok voltak, amelyeket a terhelt ismerőseitől, barátaitól az átvétel érdekében kölcsönkapott; így c § alkalmazására nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a Btk. 77. §-ának általános rendelkezése valamennyi bűncselekményt illetően kötelezően írja elő annak az elkövető tulajdonában levő dolognak az elkobzását, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak [77. § (1) bek. a) pont].” BH2000/288 Szjt.-kommentár 94. § Btk. 329/B. § (4) bekezdés „Nem büntethető..., aki lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személyek kilétének megállapítását.” A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 55. § (1) a vádalku szabályozása; A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 67. §.
