Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész

A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 25 keztében keletkezett dolog megsemmisítését, jogsértő mi­voltától való megfosztását. Valamint speciális rendelkezés­ként lehetősége van arra kötelezni a jogsértőt, hogy szolgál­tasson adatot a jogsértésben résztvevőkről, valamint a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról, illetve követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszaté­rítését. Tekintettel a polgári per sajátosságaira, azaz arra, hogy megállapításra irányuló keresetnek csak abban az esetben van jogosultsága, ha ez a felperes alperessel szembeni joga­inak megóvása végett szükséges, és teljesítésnek valamely okból nincsen helye,110 illetve arra, hogy a kereset megvál­toztatásának csak az elsőfokú ítélet meghozatala előtti utol­só tárgyalás berekesztéséig van helye,111 tanácsos egyszer­re a nevezett igények közül többet együttesen érvényesíte­ni. Amennyiben „nem megállapítási keresetről” van szó, a megállapítást ennek ellenére a bírósági ítélet rendelkező ré­sze tartalmazni fogja (pontosan leírva, hogy ki, hol és mi­lyen módon valósította azt meg), hiszen ez alapvető feltéte­le a további intézkedések alkalmazásának. A csupán megállapítási igényt tartalmazó keresetet az Szjt.-kommentár abban az esetben látja indokoltnak, „ami­kor a szerző valamely személyhez fűződő jogát érte egysze­ri sérelem, anélkül, hogy az egy szűk körön kívül ismertté vált volna, és sem a szerzőnek nem okozott károsodást, sem a jogsértőnél gazdagodást”.112 Abbahagyást és eltiltást abban az esetben érdemes a szer­zőnek kérnie, ha a jogsértő ilyen jellegű tevékenységét a szerző felszólítása ellenére113 is folytatja vagy megismétli. Egészen pontosan abbahagyástól eltiltás esetében a bírósá­gi határozat meghozatalának időpontjában még fenn kell állnia a jogsértő által előidézett következménynek.114 Ha - szemben az első esettel - a jogsértés tényét kimerítő cselekmény széles körben ismertté vált, és ezáltal a szerző „jóhíre” csak hasonló nyilvánosság előtti elégtétel adásával állítható helyre, ezt a nyilvánosságot a jogsértő költségén kell értesíteni. Ilyen eset fordulhat elő, amikor egy GPL li­­cenc alá tartozó szoftvert a felhasználói szerződés cseréjé­vel és az alkotók nevének eltávolításával kereskedelmi szoftverré „nyilvánítanak,” és ezt mint saját terméket hoz­zák forgalomba. A szerző ez esetben ragaszkodhat egyéb igényei mellett ahhoz, hogy a jogsértő költségén a nyilvá­nosság tudomására hozzák a történteket. Az elégtételnyúj­tás tartalmáról a bíróság rendelkezik, annak szövegét az ítélet rendelkező részébe kell foglalnia. Maradva az előző példánál, további igényként merülhet fel az eredeti állapot helyreállítása- azaz a szoftver licencé­­nek helyreállítása, és a jogellenesen gyártott CD-k, és egyéb hordozók megsemmisítése vagy, amennyiben lehet­séges, kiegészítő információkkal való ellátása és a szokásos módon (ajándékozással) való terjesztése. Pp. 123. §, azaz az e helyen megjelölt keresetek valójában maraszta­lásra irányuló keresetek "2 pP- l46- § Complex CD jogtár, a Szerzői jogi törvényre vonatkozó kommentárja továbbiakban: Szjt.-kommentár) Ugyanis a felszólítást követő abbahagyás esetében értelmét veszítené a rendelkezés, és a Pp. 80. § alapján a felperesnek kellene viselnie a perköltséget. 114 Szjt.-kommentár Ptk. 84. § Ehhez hasonló a Btk.-nak majd a későbbiekben bemuta­tott szabályozása is, mely a jogsértéssel előállított dolgot el­kobozni rendeli még abban az esetben is, ha az más progra­mokat is tartalmazó winchester."3 A szerzői jogi szabályok szerint adott esetben elegendő lett volna a winchestert jog­sértő tartalmától megfosztani (azaz az illegálisan rákerült programokat törölni), és azt követően jogos tulajdonosának visszaszolgáltatni. Az első bekezdésben említett két speciális rendelkezést csak a szerzői jogi törvény tartalmazza, ám mindegyik megoldás elgondolkodtató. A jogsértéssel elért gazdago­dás visszatérítése alapvetően nemes jogalkotói célkitűzés, kérdéses azonban, hogy a gazdagodás vajon mennyiben mérhető, milyen összegszerűségben kell meghatározni. Gazdagodás alatt értendő a teljes bevétel, vagy csak a tisz­ta haszon? Ha a bevételt veszik alapul, akkor az összeget becsléssel vagy abszurd esetben a kiállított számlák alap­ján határozzák meg? Az Szjt.-kommentár értelmezése szerint116 a gazdagodás minimuma a jogszerű felhasználás esetében a szerzőt megillető szerzői díj összege... na de melyiké? Hiszen szoftverek esetében nyilvánvalóan attól függ egy program értéke, hogy milyen felhasználói jogo­sultságokat nyer hozzá a felhasználó, ennek fényében szabják meg a szerzők (vagy az egyéb vagyoni jogosultak) is a „szoftver árát”. Ugyancsak elgondolkodtató, még ab­ban az esetben is, ha kereskedelmi forgalomban csak egyetlen áron kapható termékről van szó, hogy a „jogsze­rű felhasználás esetén a szerzőt megillető díj”-ért cserébe a felhasználó általában supportot és kézikönyvet is kap. Míg jelen helyzetben erről szó sem lehetett. A másik hasonlóan elgondolkodtató probléma az adat­szolgáltatás követelése, ugyanis a törvény lehetővé teszi a szerző számára, hogy „a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállítá­sában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők­ről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsola­tokról”. Azaz, egy - a büntetőjogból117 és büntetőeljárás jogból118 - ismert formát alkalmaz. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Szjt.-kommentár a bizonyítás meg­könnyítésével, illetve további igényperek megindításának lehetőségével magyarázza. Ám figyelembe véve az Alkot­mánybíróság eddigi gyakorlatát, ezen rendelkezést aggá­lyosnak találhatjuk, hiszen a személyes adatok védelme „Nem találta tévesnek a Legfelsőbb Bíróság az adathordozó elkobzá­sára vonatkozó ítéleti rendelkezést sem. A Btk. 77. §-a (1) bekezdésé­nek e) pontja szerint a szerzői jogok megsértése esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették. A most elbírálan­dó ügyben viszont az elkövetés konkrét tárgyai azok a programok vol­tak, amelyeket a terhelt ismerőseitől, barátaitól az átvétel érdekében kölcsönkapott; így c § alkalmazására nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a Btk. 77. §-ának általános rendelkezése valamennyi bűncselekményt illetően kötelezően írja elő annak az elkövető tulajdonában levő do­lognak az elkobzását, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszkö­zül használtak [77. § (1) bek. a) pont].” BH2000/288 Szjt.-kommentár 94. § Btk. 329/B. § (4) bekezdés „Nem büntethető..., aki lehetővé teszi a ké­szítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személyek kilétének megállapítását.” A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 55. § (1) a vádalku szabályozása; A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 67. §.

Next

/
Thumbnails
Contents