Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
24 Dudás Ágnes szoftvereket is elérhetünk, viszont nem árt tudni, hogy a „béta” fázis tesztelés alatti állapotot jelent. E szoftverek üzemeltetése tipikusan az a terület, ahol a szabad szoftver végül is „hasznot hoz.” Ugyanis ezen szoftverek üzembe helyezése, a hardverelemekkel való együttműködésre bírása mindenképpen nagyobb szakértelmet igényel, mint amivel egy átlagos felhasználó rendelkezik. Az üzemeltető számára persze könnyebbséget jelent, hogy a szoftver forráskódját mindenféle dekompilálás nélkül megismerheti, és igényeinek megfelelően módosíthatja. Egyedi szoftverek esetében azonban megint más a helyzet, ugyanis a program alkotói fenntartják maguknak azt a privilégiumot, hogy a szoftver lényegét érintő kérdésekben csak ők legyenek illetékesek. Ezalatt értve, hogy mivel a felhasználó a forráskódot nem szerzi meg, a szoftver hibáinak orvoslására csak polgári jogi alapon, az alkotó hibás teljesítésének bizonyítása mellett kerülhet sor. Mindemellett érdemes figyelembe venni azt a részletet, hogy a bírói gyakorlat nem várja el a szerzőtől, hogy hibátlan programmal álljon elő, pont ez által teremtve létjogosultságot egy másik, a már megszerzett felhasználási jogokon alapuló piacnak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy jövőben megalkotandó műre kötött szerződések esetében a szoftver kijavítására az átadástól számított négy hónapon keresztül lehetőség van, és ezen észlelt hibákat a szerző köteles is kijavítani, ennek elmaradása a megrendelőt elállásra jogosítja. Amennyiben azonban a szoftver a kijavítását követően sem lesz alkalmas a felhasználásra, a szoftver szerzője csak mérsékelt díjazásra jogosult.103 A szakvélemények alapján arra következtethetünk, hogy a rendszerkövetés és a garanciális igények egymástól való elhatárolása a rendszertervvel összefüggésben merül fel. Amikor egy rendszertervi fogyatékosság folytán az egyébként funkcionálisan teljes rendszer nem váltja be a megrendelő reményeit, a rendszerterv változtatása marad az egyetlen megoldás, még akkor is, ha ez adott esetben a funkcionális teljesség megszűnését vonja maga után. Ennek helyreállítása képezi a rendszerkövetési szerződések tárgyát, mely a megrendelő és a fejlesztő külön megállapodásán nyugszik. Maintenance'04 és support szerződések Ezen szerződések voltaképpen a karbantartási és üzemeltetési szerződéseket takarják, a kifejezéseket a „szakma” - ahogy más kifejezéseket is - átvette, és ezzel honi szinten mintegy megduplázta a félreértések lehetőségét,103 ugyanakkor a nemzetközi porondon egységes használatuk miatt a határokon átnyúló ügyleteket megkönnyítve. Visszatérve tehát a mondottak fonalához, ezen szerződések jogi megítélése különös, hiszen jelenleg még nincs ezekre vonatkozó részlete a Ptk.-nak, tehát megoldásként az általános rész alkalmazása és analógiák keresése marad. A szerződés helyes értelmezésének irányadó pontja, hogy a felek milyen szol-Szjt. 49. § és 60. § (4) bekezdés Florian V. Baum: Gestaltung von Software-Maintenance-Verträgen |05 in der internationalen Praxis. CR, 2002, 10. sz. p. 705-710. A német szabályozás is próbál igazi nyelvi megfelelőt találni. Részükről a Wartung, Pflege, Unterstüzung von Software kifejezések vannak versenyben, i. m. p. 705. gáltatások nyújtásában egyeztek meg. Jellegzetes pontok a szerződés időtartamának meghatározása, a felmerült hibák kategóriába sorolása (kritikus, nagy, apró), a javítások megkezdésének (pl.: 24 órás készenlét) és befejezésének időtartama, hotline szolgáltatás és hasonlók. Szerzői jogi szempontból az is releváns, hogy mely változtatások tekinthetők elengedhetetlen, a mű lényegét nem érintő változtatásnak - azaz amit harmadik, a szerző által nem jogosított fél is - a felhasználó kérésére végrehajthat.106 Egy ezzel kapcsolatos német döntés107 kimondja, hogy harmadik személynek a programhoz való hozzáférését általában véve megtagadni nem lehet, hiszen speciális körülmények között (például amikor a szerző a hiba javításától elzárkózik) a felhasználónak más lehetősége nem marad. Szerzői jogi jogsértések Polgári jogon alapuló jogkövetkezmények Lévén, hogy a polgári törvénykönyv mint háttérjogszabály (illetve egy speciális esetben az elektronikus kereskedelemről szóló törvény) kíván alkalmazást a szerzői jogi törvény mellett, a jogsértések esetében jelölt jogszabályok párhuzamos vizsgálata indokolt, míg a büntetőjogi szabályozás szerkezetét, célját tekintve is eltérő, így külön pontba foglalt elemzés tárgyát képezi. Elöljáróban megjegyzendő, hogy a szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogi jogsértések büntetőjogban való szabályozása — tekintettel a társadalmi megítélésre, a programok irreálisan magas árára, valamint a jogkimerüléssel és a szabad szoftverek helyzetének rendezetlenségével kapcsolatos problémákra - nem feltétlenül célravezető - és a magyar szabályozást kivéve nem jellemző - megoldás. A szerző a jogainak megsértése esetén tehát a következő polgári jogi igényeket108 támaszthatja: kérheti a jogsértés bírósági megállapítását, ajogsértés abbahagyását, valamint a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását, követelhet megfelelő nyilvánosság előtti elégtételt, valamint a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, valamint a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz, anyag,109 illetve az annak követ„Programfchlcrbescitigung”-döntés - BGH Urteil v. 24.2.2000 in: GRUR 2000, 4. sz. p. 866-867. Az esetben egy nagykereskedő megvásárolt egy könyvelőprogramot, majd amikor rendszerfejlesztés keretében új gépet (cs másik operációs rendszert is) beszerzett, a könyvelőprogram felhasználási jogosultságát erre a gépre is meg kívánta szerezni, de a liccncbcn a következő kikötés szerepelt: „Nem szabad harmadik személy javára használni vagy harmadik személy számára hozzáférhetővé tenni.” A Iicenc megsértése esetére a felhasználói díj tízszeresének megfizetését szabták szankcióul. Ugyanakkor a program írója nem vállalt felelősséget a program új környezetben való futtathatóságára. A könyvelőprogram az új operációs rendszerrel nem működött együtt, és a szoftver előállítója ezen hibát a fordítóprogram hibájának tekintette, és nem volt hajlandó foglalkozni vele. A felhasználó megkért egy másik szoftverházat, hogy írjon egy modult a programhoz, aminek következtében az rendesen működött. Erre a szoftver előállítója licencsértés okán beperelte. Szjt. 94. § Ezen „kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz, anyag” kitétel hiányzott a régi Szjt. polgári jogkövetkezményeket tárgyaló 52. §(1)részéből
