Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 23 ren lévő programok futtatására alkalmassá válik. Azaz ilyenkor megvalósul a program egy jellegzetes többszörözése, hiszen a szervergép a programot az aktuálisan használók számának megfelelő számban a virtuális memóriájában tárolja. A végfelhasználó gépén jelentkező kezelői felület a már korábban említettek okán csupán megjelenési formája, következménye a program futtatásának. További, a szerzői joggal kapcsolatos bonyodalmakat az jelent, hogy amenynyiben a Provider egy nem általa fejlesztett szoftvert kíván harmadik személyek számára hozzáférhetővé tenni, rendelkeznie kell a felhasználásnak erre a módjára jogosító szerződéssel. Mivel ez viszonylag új terület,97 a licencek módosítására lesz szükség, vagy a felhasználására vonatkozóan külön szerződéseket kötnek. Ugyanakkor egyes szoftverházak már megalkották a saját ASP licenceiket, melyek azonban nem állnak teljes átfedésben a fogalom eredeti jelentésével (Ezekben az esetekben ugyanis feltételezett az interneten keresztül történő elérés.) A már említett neves jogosult „alkalmazásszolgáltatás”-nak keresztelt licencé-98 r r r r r • rr r ben egy, egyébként a bérleti joggal rokonítható, időalapú (általában havidíjban meghatározott) szolgáltatás. Szintén háromszereplős, hiszen a szerzői jogosult nem kerül közvetlen viszonyba a felhasználóval, csak az alkalmazásszolgáltatóval, akivel viszont szerződést köt. A felhasználó „szolgáltatásszint-szerződése” magába foglalja a felhasználási szerződést, valamint egyéb, a szolgáltatásra vonatkozó részleteket (garancia, díjak). Különlegessége szintén a licencezés ezen fajtájának, hogy ha a felhasználó már rendelkezik egyes - ASP kereteiben igénybe venni szándékozott-programok használatára jogosító szerződéssel, annak felhasználási díját nem köteles ismételten megfizetni, amennyiben az érvényes licenceket az alkalmazásszolgáltatóhoz „kihelyezi.” A terminálelérés egy, az ASP alapjául szolgáló lehetőség, azaz az ASP szolgáltatás szervergépén futó program, mely a szerverhez való hozzáférést (tehát nem az azon futó felhasználói programok felhasználását) biztosítja, erre külön licenc vonatkozik. A másik különleges helyzetet szintén a szabad szoftverek jelentik, hiszen az ismertetett licenc megalkotásakor nem gondoltak ASP-n keresztül engedélyezett használatukra. A sarkalatos pontok99 közül kettőt említenénk: a forráskód megismerhetővé tételének kötelező jellege kielégíthető, amennyiben azt az említett hároméves ajánlat keretében elérhetővé teszik, a másik az ellenszolgáltatás kérdése, amennyiben az ASP által szedett díj csak az általa nyújtott szolgáltatások ellenértéke, ennek megfizetése nem jelenti a GPL sérelmét. 2001 -ig átfogó állásfoglalás a témával kapcsolatban nem létezett, ezt követően: Jens Röhrborn- Michael Sinhart: Application Service Providing -juristische Einordnung und Vcrtragsgcstaltung. CR. 2001, 2. sz. p. 69-77.; Torsten Bettinger-Michael Scheffelt: Application Service Providing: Vertragsgcstaltung und Konflikt-Management. CR, 2001, 11. sz. p. 729-741.; Margot Gräfin von Westerholt-Konrad Berger: Der Application Service Provider und das neue Schuldrccht. CR, 2002, 2. sz. p. 81-88. www.microsoft.com/hun/jogtisztasag/39.mspx Torsten Bettinger- Michael Scheffelt i. m. p. 736. 98 Szoftverbérleti konstrukciók A bérbeadásra, így voltaképpen az ASP szolgáltatásra is a szoftver irányelven túl a bérleti jogról szóló irányelv100 rendelkezéseit is alkalmazni kell. A 2. cikk értelmében a szerző jogosult dönteni a művének bérbe, illetve haszonkölcsönbe adásáról, ám ez a lehetőség (lévén vagyoni jogi jogosultságot rejt) szoftverek esetében a munkáltatóra vagy az azokat egyéb módon megszerzőre szállt.101 Ugyanakkor figyelemre érdemes a 4. cikk, amely szerint a „bérletre vonatkozó méltányos díjazáshoz való jog nem idegeníthető el a szerzőktől vagy előadóművészektől”. Már a bestseller paragrafus kapcsán is feszegetett kérdés, hogy hol húzódnak a méltányos díjazás határai. A szoftverekre vonatkozó bérleti konstrukció azonban a jogosultak rendelkezéseiből kifolyólag manapság még idegen részlete a szerzői jognak. Szabad szoftverek esetében a szoftver haszonkölcsönbe adása annak ellenére, hogy a licenc kifejezetten nem rendelkezik e felől, de lévén, hogy a jogosultságok lényegesen szélesebb skáláját biztosítja (korlátlan terjesztés) - létjogosultságot nyer. A bérleti jogviszony keretében pedig még GPL licencezésű szoftver esetében is szabad bérleti díjat kérni102 (persze kérdés az, hogy van-e olyan, aki megfizeti). Karbantartási, üzemeltetési szerződések A szoftverekhez kapcsolódó másik, különleges szerződéscsoport már túlmutat a szerzői jogon, ám mégis említést érdemel, hiszen a szerzőnek egyes jogosultságait érintő területről van szó. A karbantartási és üzemeltetési szerződések a szoftverek felosztását követve eltérőek standard és egyedi megrendelésre gyártott szoftvereknél. Standard szoftverek esetében - az érdekszoftverek kategóriáján belül maradvaugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy a „termék” előállítója a termék eljövendő sorsában kevéssé érdekelt, a karbantartási javításokat (közbotrányt jelentő) hibák esetében patch fájlokkal orvosolja, egyébként pedig arra törekszik, hogy éves szinten valamilyen új funkciókkal ellátott upgrade programot hozzon létre, esetlegesen új név alatt, a karbantartási szerződést egyes esetekben rendszerkövetési szerződésnek nevezik. Üzemeltetésre pedig - standard szoftverekkel ellátott gépek esetében - a felhasználók és egy harmadik személy kötnek szerződést a felhasználó birtokában lévő szoftverek üzemben tartására, a megfelelő hardverállapot fenntartására. A szerződések keretében a fellépő hibák orvoslása - amelyek nem a szoftver megváltoztatását, hanem - a szoftvernek az átlagos felhasználó szintjét meghaladó, alapos ismeretét igényli. Szabad szoftverek esetében karbantartást erre szerződtetett harmadik személytől vagy az interneten elérhető, az adott program fejlesztésével foglalkozó csoporttól kaphatunk, ugyancsak patch fájl vagy növekvő verziószámú termék letöltésével. Figyelmet érdemel, hogy ezeken az oldalakon magasabb verziószámú, ám „béta” státuszban levő 100 92/100/EGK 91/250/EGK 2. cikkben megjelölt jogbirtokos, 4. cikk c) pontban megjelölt jogosultságok Jaeger Metzger: Open Source Software, Rahmenbedingungen der Freien Software. München, CH Beck Verlag, 2002, p. 34.
