Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
22 Dudás Ágnes jogszerű például a licenc üzletekben — áruként - való megjelenése. Ahogy Stallman fogalmaz: „Free software” is a matter of liberty, not price. To understand the concept, you should think of „free” as in „free speech”, not as in „free beer.”89 így történhet az, hogy a szoftverek kereskedelmi forgalomban való megjelenése teljesen összefér az „önzetlenség” elvével.) Felhasználói kötelezettségek A terjesztésnek licencben szabott feltétele a szerzői jogra vonatkozó bejegyzések és a szavatosság kizárására vonatkozó feltételek megjelölése, valamint a licencre való utalás, illetve a licenc egy másolatának csatolása. Díjat mindössze a többszörözés anyagköltségéért, illetve a szavatosság biztosítása fejében köteles a felhasználó fizetni, azaz az eredeti, magyar szerzői jogi törvényben még megkívánt „díj” megfizetése e szöveg szerint nem kötelező. A program megváltoztatása, átdolgozása, módosítása esetében kötelezettségként jelenik meg a módosítás tényének megjelölése, annak pontos dátumával együtt, továbbá annak az igénye, hogy az így létrejött programra az eredeti rendelkezéseket (pl. díjmentesség) alkalmazzák. Ehhez kapcsolódóan ismételten felvetődik a rész-egész, illetve a közös mű-összekapcsolt mű problematikája. Azaz az eredeti licenc azt kívánja meg alkalmazójától, hogy amennyiben a program (fődolog) részeként együtt kerül terjesztésre a módosítás (alkotórész), akkor arra is a GPL legyen irányadó, amennyiben azonban elkülönített miiként kerül terjesztésre, és meghatározó részei nem származnak az alapprogramból, szabadon licencelhető. Ugyancsak nem vonatkozik a licenc azon programokra, amelyeket adott esetben azonos hordozón tárolnak. A program tárgyi kódban való terjesztése (ez más, kereskedelmi licenceknél az egyetlen elképzelhető megoldás) itt csak abban az esetben jelent megoldást, amennyiben: 1. az alapul szolgáló forráskódot az adott hordozón szintén rendelkezésre bocsátják, vagy 2. egy három évig tartó írásos ajánlat keretében kell biztosítani (anyagár ellenében) a forráskódhoz való hozzájutást, illetve 3. a kereskedelmi forgalomban egyáltalán meg nem jelenő példányok esetében — azaz, amikor magánjellegű terjesztés keretében kerül továbbadásra a program - elegendő azon információ átadása, mely a fentebb nevezett ajánlat megismeréséhez szükséges. A licenc megelégszik azzal is (lévén a szabad szoftverek nagyrészt az internetes programfejlesztés szülöttei), hogyha a letöltésre megjelölt helyeken a futtatható program mellett annak forráskódját is felkínálják. Korlátozások A licencben biztosított jogok azonban csak addig élnek, amíg azokat „szerződésszerűen” használják,90 azaz amennyiben felmerül ezen jogok visszaélésszerű használata (pl. allicencek alkalmazása), a szerző valamennyi, a felhasz-http://www.fsf.org/philosophy/free-sw.html GPL 4. pont nálási szerződésből eredő jogot megvonja. Azonban a jogvesztés csak egyes felhasználókra vonatkoztatottan áll be. Ugyanis a GPL mindenkit közvetlenül jogosít, azaz nincs szükség a felhasználási jogok felhasználók közötti átruházására. Garancia A szerződésszegés külön szabályai szerint91 sem lehet érvényesen kizárni a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget. A szerződésszegésért való felelősséget - ezen szintet meghaladóan - azonban ki lehet zárni, amennyiben az ezzel járó hátrányt kompenzálják. Míg érdekszoftverek esetében a borsos licencárak mellett ez (a felhasználási szerződésben így megjelölt kritérium ellenére) nem ismerhető el, szabad szoftvereknél (GPL alatt) a licencdíj teljes hiánya következtében helytálló kitétel lehet. Mivel a szabad szoftverek terjesztése az ajándékozással analóg megoldás, az arra vonatkozó felelősségi szabályokat kell alkalmazni.92 93 Érdekesség Az európai95 és a nemzetközi94 törekvések abba az irányba mutatnak, hogy a szabad szoftverek alkalmazását a közigazgatásban és egyéb adminisztratív hálókon is elterjesszék, továbbá érdemes megjegyezni, hogy - bármilyen hihetetlen - a szabad szoftverek dinamikusan fejlődő piacát elemzi az UNCTAD95 2003-as jelentésének negyedik fejezete.96 * * * Speciális felhasználási területek Speciális felhasználási területnek minősített jelen esetben az a terület, melynek licenceivel egy átlagfelhasználó valószínűleg sosem találkozik. Ezek egyrészt speciális számítógépes rendszerek, másrészt pedig az érintőlegesen említett bérleti konstrukciók. ASP és terminálelérés típusú licenc elés Az Application Service Providing, a programok egy speciális fajtáira, a felhasználói programokra (operációs rendszerek nem) vonatkozó konstrukció, amelynek keretében a felhasználó gépe egy kliensen keresztül a központi szerve-Ptk. 314. § (1) bekezdés ' Ptk. 581. § (2) bekezdés 93 http://europa.eu.int/idabc/in/chapter/4S2 Open Source Observatory (letöltés: 2005. 06. 06.) „IDA Open Source Migration Guidelines”, Urlich Sandl: „Open Source”-Software: Politische, ökonomische und rechtliche Aspekte. CR, 2001, 5. sz., p. 346-351; francia példa: www.senat.fr Nr. 117; német példa: Open Source in der Verwaltung. 94 CR, 2000, ll.sz., p.793. Peru: http://www.theregister.co.uk/content/archive/25157.html, Asian Open Source Center (letöltés: 2005. 06. 06.) http://www.asiaosc.org/ topic_9.html 96 United Nations Conference on Trade and Development „E-Commerce and Development Report 2003” (utalás egy 2002. 05. 19-én kelt hírre - a szerk. megj.) - elérhető a http.V/www.unctad. org honlapján; „Free- and open-source software: Implications for ICT policy and development”.
