Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 19 A Microsoft Windows 2000 Professional End-User License Agreement A szerződés szövege nyilvánvalóan az eredeti angol példány fordítása, azonban a fordítás nehézségei sok ponton kiütköznek a licencen. A preciz fordításra való törekvés néhány helyen oda vezetett, hogy a szöveg kétértelművé vált. Továbbá a licenc olyan - átlagos felhasználók számára érthetetlen -jogi és szakmai kifejezéseket használ, amelyek magyarázat nélkül hagyása, általános szerződési feltételről lévén szó, komoly gondot okozhat. A szerződést kötő felek A felhasználói oldalon akár természetes, akár jogi személy szerepelhet, akinek szerződéses partnere az anyavállalat Microsoft Corporation, és nem pedig annak magyarországi képviselője, a Microsoft Magyarország Kft. A szerződés tárgya A szerzői jog szabályainak megfelelően az egyik fél díjat fizet, a másik pedig engedélyezi a „termék” felhasználását, az alább részletezésre kerülő lehetőségek szerint. A szerződés elemei Mintegy különleges utaló rendelkezésként találhatjuk a következő - polgári jogi szempontból felettébb aggályos - részletet is a szerződésben: „A Termék tartalmazhatja jelen EULA függelékét és kiegészítését.” Lévén, hogy a felhasználási szerződés eleve általános szerződési feltételek szerint készült, elgondolkodtató, hogy mennyiben tekinthető a szerződés részének valamely - a dokumentációban vagy a szoftver futtatásakor megismerhető „szerződéskiegészítés.”71 Elállás a szerződéstől A szoftver másolása, telepítése jelenti azon utaló magatartást, amely a szerződési feltételek elfogadásának minősül. Az imént említett esetleges „kiegészítések” a döntés megkívánt pillanatában még nem váltak megismerhetővé. Az elállás jogát gyakorló fél visszajuttathatja a szoftvert a szoftverházhoz, ám az angol szerződési feltételek szerint csak „unused product(s)” esetében van erre lehetőség. A magyar szöveg a telepítést és használatot tiltja meg, illetve a vásárlás helyére való visszajuttatást szabja a pénz visszafizetésének feltételéül. Érdekes kérdésként merül fel, hogy adott esetben a szerzői jog által preferált elvet, amely szerint „ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni,”72 * 2 vagy a polgári jog foPtk. 205. § (3) bekezdés szerint az általános szerződési feltétel az (1)—(2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. 72 Szjt. 42. § (3) gyasztót védő elvét, a felhasználó számára kedvezőbb értelmezést kell alapul venni?7'5 Felhasználói jogosultságok A szerződés keretében a felhasználó (értelemszerűen nem kizárólagos) jogot nyer a szoftver telepítésére, használatára, elérésére, megjelenítésére és működtetésére. Korlátozások A terméket csak egyetlen számítógépen szabad használni. Ez a korlátozás tágan értelmezve az eddigi felhasználási módokban megnyilvánuló korlátozás mellett egyfajta térbeli korlátot is jelent, amennyiben ez a gép nem laptop. A területi határok, lévén, hogy a licenc nem rendelkezik róla, a Magyar Köztársaság területére vonatkoznak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha az ember a laptopján (mint fődolog) külföldre viszi az operációs rendszerét (alkotórész), akkor követ-e el a jelenlegi szabályok szerint jogsértést? Mi a helyzet akkor, ha külföldön, kedvezőbb áron vásárolt szoftverével hazatér? Elég csak visszagondolni a francia-kanadai szoftverek közötti árrésekre, hogy máris indokoltnak találjuk valaki ilyen jellegű cselekedetét. Az Unión belül persze a szoftverek (mint áruk) szabad áramlása is feltétlenül megvalósul. Ugyanakkor ismételten felmerül az online letöltések jogi megítélésének kérdése. Mi történik, ha a site Ausztrália, Uj-Zéland és Pápua Uj-Guinea területére vonatkozó licenced ellátott szoftvert kínál fel letöltésre?74 Ezen felül létezik egy, az exportra vonatkozó külön tilalmak listája: „(i) olyan országba, melyet az Egyesült Államok embargó vagy kereskedelmi korlátozás alá helyezett; (ii) olyan természetes vagy jogi személynek, akiről/amelyről tudja, vagy tudnia kellene, hogy a Tennéket (vagy annak részét) nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek előállításához fogja használni; (fii) olyan természetes vagy jogi személynek, akit/amelyet az Egyesült Államok kormánya eltiltott a külkereskedelmi műveletek bonyolításától.” Harmadik személyre való átruházás A szoftverház egyetlen alkalommal engedélyezi a Termék „első felhasználójának”, hogy átruházza azt „külső végfelhasználó” részére. Ezzel kapcsolatban csak két tisztázatlan kérdés marad: 1. kit is tekinthetünk „külső végfelhasználónak”? 2. milyen alapon diszkriminálja egy cég a felhasználóPtk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita eseten úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. (2) Ha a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Kapcsolódó megjegyzésként csak annyit, hogy a technika jelenlegi állása mellett egy CD-ről nem lehet megállapítani, hogy azt már használta-e valaki. Lásd a hivatkozott angol nyelvű liccncct
