Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
20 Dudás Ágnes kát, csoportosítva őket első (extra jogosultságokkal) és az összes többi (úgy kellett nekik, miért nem lettek ők is első felhasználók) címen? Az átruházás további feltétele a közvetlenség, valamint az átvevő részéről az EULA elfogadása. Amennyiben olyan szoftverrel van dolgunk, mely a „NRF” rövidítést tartalmazza, az átruházásnak semmilyen fajtája sem jöhet szóba, ugyanis a tennék „Not for resale”, valamint a használati jog a már említetteknél is korlátozottabb, csupán bemutató tartására, tesztelésre vagy értékelésre jogosít. A bérleti jogról szóló irányelv alapján75 a szerző megtagadja a mű bérletbe vagy haszonkölcsönbe adását, tiltja továbbá a lízinget. (Más licencezési típusokban azonban ezen engedély elnyerhető.) Dekompiláció A licenc szövegéből egyértelműen érződik a teljes tiltás igénye, ugyanakkor - fejet hajtva a jogalkotó szavának - engedélyezik a visszafejtéseket akkor és olyan mértékben, ahogy az „alkalmazandó jogszabályok ezen korlátozással ellentétben azt kifejezetten megengedik”. Adatvédelem Ugyancsak az EULA része [azaz, ha ebbe nem kíván a felhasználó beleegyezni, elesik az egész szerződéstől (?)] az adatfelhasználáshoz való hozzájárulás. Kérdéses, hogy az ilyen kikényszerített hozzájárulás tekinthető-e bármiféle beleegyezésnek, amikor az adatvédelmi törvény szigorú feltételeket szab mind az adatok gyűjtésére, mind azok tárolására vonatkozóan? Elegendő biztosíték-e, hogy a Microsoft vállalja, hogy nem használja fel az adatokat azonosításra alkalmas módon? Ezen megfogalmazás kétértelműsége szintén kételyt ébreszt, hiszen felmerülhet a kérdés: az szép, hogy nem használja, na de nem is „használtatja”? Garanciák A garanciák kizárásának bevett gyakorlatát figyelhetjük meg a szoftverek terén. A szoftverházak a létező legszélesebb körben törekednek a garancia kizárására. Az EULA az „alkalmazandó jog által biztosított legnagyobb mértékű” felelősségkizárásról beszél. Részletes felsorolásában pedig többek között kizárja a felelősséget az információk elvesztéséért csakúgy, mint a személyi sérülésért, ideértve azokat az eseteket is, amikor a gondosság vagy a jóhiszeműség követelményeit megsértve járna el a Microsoft vagy beszállítója. Ugyancsak kizárja a termékfelelősség és szerződésszegés jogkövetkezményeit is. Valójában azonban csak próbálja kizárni mindezeket, hiszen a magyar Polgári Törvénykönyv hasonlóan a BGB- hez nem engedi (semmisnek tekinti) azon feltételek teljesülését, amelyek szándékosságból vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, valamint a bűncselekmény következményeiért való felelősséget kizárja.76 75 A bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról szóló 92/100/EGK irányelv, 2. cikk 76 Ptk. 342. § (1) bekezdés GPL, a szabad szoftver licencezési alapja Ugyancsak a fentebb említett terjedelmi korlát okán e helyen csak a GNU General Public License ismertetésére kerülhet sor, ám mivel ezen copyleft típusú licenc képezi a szabadszoftver-licencezés forrását, ennek ismerete megvilágíthatja előttünk az alapul szolgáló elveket és elképzeléseket.77 A GNU General Public License A licenc szövegével kapcsolatos értelmezés itt sem könnyebb, ugyanis a felhasználási szerződés maga is szellemi alkotás, méghozzá, mint korábban említésre került, R. M. Stallman műve, aki szintén a copyright rendszerben felnőtt, ám azzal egyet nem értő amerikai. Éppen ezért a licenc szövegében az alább elemzésre került példához hasonlóan szintén találunk majd a kontinentális jogrendszertől idegen részeket. A licenchez tartozó központi oldalon78 egyébként csak angolul, japánul és csehül van lehetőség a szerződés letöltésére, persze ez nem jelenti azt, hogy „magyar változat”79 ne lenne hozzáférhető. A szerződést kötő felek A GPL a Free Software Foundation szoftvereire, valamint azon szoftverekre vonatkozik, amelyek szerzői ezen felhasználási szerződés alkalmazását kötötték ki. A licenc minden olyan programra vagy műre vonatkozik, amely tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a munka a GPL- ben szereplő feltételek betartása mellett terjeszthető. A szerződés tárgya A szoftver szerzői jogi védelme mellett a licenc mint felhasználási szerződés engedélyezi a program másolását, terjesztését és módosítását. Program alatt értve minden programot, valamint az ezeken alapuló müveket is, adott esetben a programot vagy annak részét tartalmazó, módosításokkal ellátott változatát vagy annak fordítását is.80 A módosítás valójában átdolgozásnak minősül. A futtatás joga olyanjogosultság, mely annyira magától értetődő, hogy csak közvetetten kerül megemlítésre, erre vonatkozóan semmiféle korlátozás nem létezik. A licenc elemzésénél magát a forrást, valamint egy ahhoz kapcsolódó, Bruce Perens által megfogalmazott „kommentárt”, a Dcbian disztribúcióhoz írt 12 pontját használta a szerző; http://opensource.org/docs/ definition.php, magyarul: http://www.debian.org/social contract.hu. htmlitguidelines, valamint http://opensource.org/docs/ osd-hungarian.php (2002. szeptember 11.) http://www.gnu. org/copyleft/gpl. html Például: http://www.321.hu/FSF/GNU/GPL/GPL-HU-lSO- 8859-2/SAS/gpl.hu.html. Ezen ponttal kapcsolatban felmerül a hiteles fordítás kérdése, illetve ennek igénye. Kérdés, hogy amennyiben az eredeti dokumentum kizárólagosan az angol eredeti szerződést vagy annak (számozott) változatait tekinti irányadónak, vajon kielégíti-e az eredetivel való egyenértékűség követelményét, amennyiben a szöveg egy „hiteles fordítás”-ára hivatkozunk, illetve az angol nyelű licenc mellett, ha tekintettel a felhasználók esetleges nyelvtudási nehézségeire, hivatkozási alapul azt biztosítjuk. 80 A licenc szövege az első definíción túl módosításnak nevezi valamennyi fordítást.
