Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Tanulmányok. Kulcsár Eszter: A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása – I. rész
A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása -1. rész 9- A védelmi idő a szerzői müvek védelmi idejéhez igazodik (50 év post mortem auctoris)?0- A követő jog elidegeníthetetlen, és lemondani sem lehet róla. A kormányzati vitaanyag a követő jogi szabályozás három szóba jöhető modelljét rögzíti, nem zárva ki annak a lehetőségét sem, hogy semmilyen formában nem kerül majd sor a jogintézmény bevezetésére Ausztráliában. Az egyik modell a szerzői jogi törvény módosításával előírt szerzői részesedés, amely elsősorban a művészek érdekeit szolgálná. A másik az aukciós házak és galériák által favorizált piaci önszabályozás, amely azonban kormányzati kontroll alatt valósulna meg. A harmadik modell az önkéntes, szerződésben biztosított díjazások rendszere, amelyet egyes ausztrál galériák ma is alkalmaznak.50 51 c) Svájc A svájci szerzői jog nem tartalmaz követő jogi szabályozást, ám a szerzői jogi törvény 1992-es hatálybalépése 50 Ausztráliában - az Egyesült Államok ez irányú rendelkezéseinek megfelelően - várhatóan kitcijesztik majd a védelmi időt a szerző halálától 5! 70 évre. Proposed resale royalty arrangement, Discussion Paper, p. 27. Az egyes opciók előnyeiről és hátrányairól lásd: Proposed resale royalty arrangement, Discussion Paper, p. 35-39. előtt két szakértői bizottság is megvizsgálta bevezetésének lehetőségeit a képzőművészeti alkotások szerzőinek javára. A bizottságok álláspontja szerint a követő jog nem része a szerzői jognak, célja pusztán a művész számára anyagi szempontból kedvezőtlen eladások hátrányos következményeinek enyhítése, ráadásul bevezetése a műtárgypiac külföldre településével járna. Egy harmadik szakértői bizottság ugyanakkor felmérést végzett az aukciósházak körében, és arra a következtetésre jutott, hogy a parlamentnek fontolóra kell vennie követő jogi szabály beiktatását a svájci szerzői jogba, hiszen ebben az esetben az aukciósházak nem tennék át székhelyüket más országba. A parlament ugyanakkor, hivatkozva arra, hogy számos országban „halott betű” a követő jog törvényi szabályozása, elvetette a jogintézmény bevezetésére tett javaslatot.52 52 KonradSchmidt-Werthem: i. m. p. 56-57.
