Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Tanulmányok. Kulcsár Eszter: A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása – I. rész
8 Kulcsár Eszter badon átruházható vagyoni jog, amelyet a művész - a vevővel szembeni kedvezőtlen alkupozíciójából kiindulva - valószínűsíthetően át is ruházna a műpéldány új tulajdonosára. Másfelől a jogérvényesítés szempontjából legalább annyi nehézséget vet fel, mint a követő jog, hiszen a művész a kiállításokat illetően éppen úgy tájékozatlan lehet, mint a továbbeladások vonatkozásában. Emellett a kiállítás joga magángyűjtők esetében nem feltétlenül alkalmazható, és csak néhány galéria lenne hajlandó vállalni ismeretlen művészek műveinek kiállítását annak tudatában, hogy fizetnie is kell érte, míg a követő jogdíjat csak a műpéldány eladásakor kell lerónia. Végezetül a hivatal javaslatot tett egy — a követő jog érvényesítésére is általában előírt-kötelező jogkezelési rendszer bevezetésére a kiállítási joggal összefüggésben, amely a felhasználó számára a kiállítást díjfizetés esetén automatikusan, a szerző engedélye nélkül lehetővé teszi. Ebben az esetben a felhasználónak nem kell tartania attól, hogy a művész megakadályozza műve kiállítását.41 A hivatal jelentésében a követő jog modellszabályozását is kidolgozta arra az esetre, ha a Kongresszus számára nem bizonyulna elfogadhatónak egyik alternatív megoldási javaslat sem. A javasolt modell elemei a következők.42- A jogdíjat kizárólag nyilvános árverésen történő eladások esetén kell megfizetni, hiszen az ilyen típusú eladásokat könnyű nyomon követni.43- A követő jog hatálya alá tartozó műalkotások megegyeznek a VARA által szabályozott műalkotásokkal, kivéve azokat, amelyek több, mint 10 példányban készültek.- A követő jog csak azon művek eladására vonatkozik, amelyeket a művész a törvény hatálybalépése után készített.44 45- A jogdíj a bruttó eladási ár 3-5%-a, minimális eladási ár 45 nincs.- A jogdíj mind a külföldi, mind az amerikai művészeknek jár.- A védelmi idő a szerzői művek védelmi idejéhez igazodik.- A követő jog elidegeníthetetlen, és lemondani sem lehet róla.- A jogdíjak beszedését és felosztását—kaliforniai és európai mintára - magánjogi entitásként működő közös jogkezelő szervezetek végzik. Shira Perlmutter: uo. 42 “ Ugyanerről lásd: John Henry Merryman: i. m. Mcrryman azonban úgy véli, hogy a követő jog jelentős költségekkel terhelné meg a műtárgypiacot, ezért bevezetése csak a lemondás jogának biztosításával támogatható. 43 Ugyanezen az alapon a más műkereskedők által lebonyolított ügyleteket is indokolt lett volna a követő jog hatálya alá vonni. Shira Perlmutter: i. m. 44 Profitmaximalizálási és méltányossági szempontból jobb megközelítésnek tűnik, ha az ex tunc hatály kiegészül azzal a feltétellel, hogy „ha a vevő a műpéldányt a törvény hatálybalépését követően szerezte meg ”. Shira Perlmutter: uo. 45 Minthogy az aukciósházak és más műkereskedők általában megállapítanak alsó küszöbértéket, a hivatal nem látta szükségét annak, hogy általános érvénnyel rögzítsen ilyet. A vevő/továbbértékcsítő ugyanakkor mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a mü továbbeladása nem hozott hasznot. Shira Perlmutter: uo. b) Ausztrália 2002 szeptemberében az ausztrál kormány megbízásából Rupert Myer közzétette az ausztrál kortárs vizuális művészeti szektorról szóló jelentését (ún. Myer-jelentés)46 A Myer-jelentés egyik ajánlása a kormány számára a követő jog elismertetése volt Ausztráliában, amely egyébiránt részese a Berni Uniós Egyezménynek.47 2004 márciusában benyújtották a szenátusnak a követő jogról szóló törvényjavaslatot, amelyhez a kormány vitaanyagot bocsátott ki. E dokumentum rögzíti, hogy a követő jog különös fontosságú kérdéssé vált Ausztráliában az ausztrál művészek alkotásainak az utóbbi években bekövetkezettjelentős értéknövekedésére tekintettel.48 Az 1968-as szerzői jogi törvény módosítására tett javaslat - amelynek előterjesztői az Európai Unió irányelvének szabályait is figyelembe vették - a következő alapvető rendelkezésekre épül:- A jogdíjat valamely műtárgypiaci szereplő közvetítésével, Ausztráliában lebonyolított ügylet esetén kell megfizetni.- A magánszemélyek közötti adásvételekre nem terjed ki a díjfizetési kötelezettség, ami azonban nem zárja ki a követő jog alkalmazhatóságát szerződéses alapon.- Közvetítőnek kell tekinteni az aukciósházakat, az online árverések szervezőit, a magángalériákat, az ügynököket és más műkereskedőket, akik a műalkotás eladója nevében járnak el.- A jogdíjat az eladó vagy az eladó nevében eljáró közvetítő fizeti meg az erre felhatalmazott közös jogkezelő szervezetnek.49- A követő jog tárgyi hatálya alá tartozó műalkotások a festmények, szobrászati alkotások, rajzok, metszetek, fotóművészeti alkotások, iparművészeti alkotások, valamint a művész által korlátozott számban készített, kézjegyével ellátott, sorszámozott vagy más alkalmas módon megjelölt másolati példányok.- A követő jog egyaránt alkalmazandó a törvény hatálybalépése előtt és után készített műalkotásokra.- A jogdíj az eladási ár 5%-a, minimális eladási ár nincs.- A jogdíj kedvezményezettjei az ausztrál állampolgárok; azok a külföldiek, akik legalább két éve Ausztráliában tartózkodnak; illetve azon országok állampolgárai, akiknek nemzeti joga az ausztráloknak is biztosítja a követő jogot. 46 A jelentés a Contemporary Visual Arts Craft Inquiry eredményeit összegzi. Proposed resale royalty arrangement, Discussion Paper. Australian Government, Department of Comminications, Information Technology and the Arts, 2004, p. 4. 48 ‘ Lásd erről: Proposed resale royalty arrangement, Discussion Paper, p. 15.; Érvekről és ellenérvekről Ausztráliában lásd: Emily Hudson, Sophie Waller: Droit dc suite down under: Should Australia introduce a resale royalties schemes for visual artists? Working Paper No. 11/04, Intellectual Property Research Institute of Australia, 2004 A követő jogdíjak beszedését és felosztását végző közös jogkezelő szervezetet a javaslat nem nevezi meg, de leszögezi, hogy az átláthatóság jegyében csak egy ilyen szervezet működhet.
