Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 2. szám - Nemzeti Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
106 Dr. Palágyi Tivadar Me2 elismerte, hogy a BOOTY terméket nem kaphatta a BASF-től, vagyis annak forgalmazása nem jelenthetett valódi párhuzamos importot. A BASF arra hivatkozott, hogy a csökkentett volumenű eladásokból kára származik, különös tekintettel a közelgő új alkalmazási szezonra, és azt is kifogásolta, hogy a BOOTY-t lényegesen alacsonyabb áron árusítják, mint a Butisan S-t, ami miatt a BASF kénytelen lehet csökkenteni eladási árait. Emellett az a veszély is fennállt, hogy a Butisan S jóhíre károsodik, mert a BOOTY triklin metazachlort tartalmazott, és így csomósodási hajlamot mutatott. A BASF arra is utalt, hogy komoly kétségei vannak az Me2 kártérítés-fizetési képességét illetően. A Felső Bíróság (High Court) a bitorlási perben hozott ítéletében megállapította, hogy a BASF veszteségei kizárólag pénzügyi jellegűek. Nem volt ok feltételezni, hogy a BOOTY terméket vásárlói eredeti párhuzamos importból származónak tekintették; ezért a csomósodási hajlam nem károsítja a Butisan S jóhírét. A rendelkezésre álló legfrissebb adatokból kitűnt, hogy az Me2 tartozásai meghaladták bevételeit. Nem volt bizonyíték az Me2 azon állítására, hogy a BASF által elemzett BOOTY minták hamisítványok voltak. Valószínűtlen volt feltételezni, hogy valaki egy új termék hamisított változatát hozza forgalomba a piac olcsóbb végén. Ez azt bizonyítja, hogy a BOOTY termék nem származott eredeti párhuzamos importból. A bíróság ideiglenes intézkedésben eltiltotta az Me2-t olyan monoklin metazachlor importjától, amely nem BASF-termék. 21. Nigéria Nigéria (országkódja: NG) 2005. február 8-án letétbe helyezte a Szabadalmi Eggyüttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. így a PCT Nigériára nézve 2005. május 8-án lép hatályba. Ennek megfelelően a 2005. május 8-án vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések önműködően tartalmazni fogják Nigéria megjelölését is. 22. Olaszország A) 2004. december 23-án új Iparjogvédelmi Kódexet fogadtak el, amely előreláthatólag 2005 első felében lép hatályba. Az új törvény főleg a bírósági eljárásban hozott létre fontos módosításokat, amelyek révén meggyorsul a bírósági ügyintézés. Az új törvényt különleges munkabizottság dolgozta ki. A fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze. Az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal határozatai ellen benyújtható fellebbezések rendszerét lényegesen megváltoztatták: az eljárás a közigazgatási bíróságoknál benyújtott fellebbezések rendszeréhez hasonlít, és ezért a jelenleginél valószínűleg bonyolultabb lesz. A törvény megerősíti, hogy 12 olasz bíróság szakosított részlegei foglalkoznak iparjogvédelmi ügyekkel. E bíróságok ügykezelési ideje rendkívül megrövidül annak következtében, hogy az új szabályok szerint az eljárás első szakaszában a felek igen rövid határidőkkel kötelesek közölni egymással állításaikat, míg az eljárás második szakaszában a bíróság megkísérli a feleket megegyezésre bírni, és ennek hiányában dönt a felek által benyújtott bizonyítékok ügyében, vagy műszaki szakértőt rendel ki különösen akkor, ha egy szabadalom érvényességéről vagy bitorlásáról kell dönteni. A második szakaszra vonatkozó eljárási határidők is lényegesen rövidebbek, mint amit a bírósági eljárásra érvényes korábbi szabályok előírnak. Tágították a szellemitulajdon-jogok bitorlóival szemben kiszabható büntetőjogi rendelkezéseket. A bíróságok a kártérítést nem csupán az elmaradt haszon alapján állapíthatják meg, hanem a jogsértésből származó haszon és a használati engedély megadása esetén elvileg járó díjak alapján is. B) Egy olasz bortermelő a 33. áruosztályban szeszes italokra kívánta lajstromoztatni a FRAGOLINO szóvédjegyet. A „ffagolino” szót hagyományosan használják Olaszországban a szamócaízű szőlőből (uva fragola) készített bor megkülönböztetésére. Az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSZV) a bejelentést megkülönböztető jelleg hiányára és arra hivatkozva utasította el, hogy a védjegy megtévesztő lenne, ha nem a szamócaízű szőlőből készített szeszes italokkal kapcsolatban használnák. A bejelentő fellebbezést nyújtott be a hivatal Fellebbezési Tanácsánál, és arra hivatkozott, hogy terméke megkülönböztetőjellegre tett szert. A tanács a fellebbezést elutasította, mert a bejelentőnek a bejelentés benyújtásakor kellett volna a megszerzett megkülönböztető jellegre hivatkoznia. A bejelentő az Olasz Legfelsőbb Bíróságnál (OLB) az olasz védjegytörvénynek a megszerzett megkülönböztető jellegre vonatkozó 41-bis szakaszára hivatkozva nyújtott be fellebbezést. Az OLB 2004. szeptember 10-i ítéletében elutasította a fellebbezést, egyetértve a OSZV Fellebbezési Tanácsának azzal a döntésével, hogy a megszerzett megkülönböztető jelleget a bejelentés benyújtásakor kellett volna bizonyítani. Megállapította továbbá, hogy a védjegytörvény 41-bis szakasza csak megsemmisítési kérelem esetén alkalmazható, de nem lehet rá hivatkozni olyan esetben, amikor az OSZV megkülönböztető jelleg hiánya miatt tagadja meg egy védjegy lajstromozását. Az OLB ítélete megerősíti az Európai Közösségben érvényes eseti jogot, amely szerint védjegylajstromozás céljára a védjegy megkülönböztető jellegét kezdettől fogva (ab initio) kell bizonyítani. 23. Örményország Örményország 2004. december 6-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljára történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Egyezményhez való csatlakozás okmányát. így az egyezmény Örményországra nézve 2005. március 6-án lépett hatályba. 24. Pakisztán Pakisztánban 2005. január 1-jén módosított szabadalmi törvény lépett hatályba, amely lehetővé teszi a gyógyászati és agrokémiai tárgyú találmányok termékként való szabadalmazását.
