Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 2. szám - Hírek, események. Ficsor Mihály: Végtelen történet – folytatódó viták a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról
78 Ficsor Mihály szággyűlés európai uniós ügyekért felelős állandó bizottsága - az Európai Ügyek Bizottsága - megtárgyalta az EKTB által jóváhagyott tanulmányt. A bizottság üléséről kiadott tájékoztató7 * meglehetősen szűkszavúan foglalja össze az EKTB által jóváhagyott hatástanulmány vitáját. Kiderül a tájékoztatóból, hogy a hatástanulmány megvitatásában a Kormány részéről az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Szabadalmi Hivatal és az Európai Ügyek Hivatalának egy-egy képviselője vett részt, továbbá, hogy az ülésre meghívást kaptak - véleményük ismertetése céljából - a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, valamint a Magyar Feltalálók Egyesületének vezető tisztségviselői. A tájékoztató ezenkívül csupán a következőkről tudósítja a nyilvánosságot. „A bizottsága hatástanulmányt megtárgyalta. A meghívott társadalmi szervezetek közül csak a Magyar Feltalálók Egyesülete képviseltette magát az ülésen. ’’ 2.5. Az Országgyűlés európai ügyekért felelős állandó bizottságának az előző pontban ismertetett üléséhez a - meghívottként részt vevő - Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) külön írásos összeállítást készített az irányelvjavaslat várható hazai hatásairól. Az összeállítás fő gondolata, hogy a számítógépes találmányok a magyar „kitörés” eszközei lehetnek a világgazdaság porondján zajló technológiai versenyben. A MAFE összeállításának néhány jellemző gondolatmenetét a következő idézetek illusztrálhatják: ,, Biztosra vehető, hogy az elkövetkező években a technikai haladás meghatározó elemei lesznek a számítógépes találmányok. ” „ ... különösen fontos lenne a hazai alkotógárdát aktivizálni a számítógéppel megvalósított technikák területén, mert így tudnánk ismét az élre tömi. A szabadalmi jog adta biztonság azonban az egyik legnagyobb inspiráló faktor lenne, mint ahogyan az USA példája is mutatja. ” „A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalma az Európai Unióban és Magyarországon a versenyképesség szempontjából szükségszerű. A számítógéppel megvalósított találmányok innovációs kitörési lehetőséget nyújtanak Magyarország számára. ” 2.6. Az EKTB, illetve az Országgyűlés számára készített, valamint a GKIeNET Kft. által összeállított hatástanulmányok talán abban is szerepet játszhattak, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (az ÍVSZ) végül az irányelvjavaslatot támogató álláspontra helyezkedett. Az ÍVSZ elnökségének az elmúlt év végén napvilágot látott állásfoglalása9 szerint a szövetség azért támogatja az irányelvjavaslatot, mert az nem Tájékoztató az Európai Ügyek Bizottsága 2005. március 8-án, kedden, 9.00 órától a Parlament főemelet 61. számú termében megtartott üléséről; http://www.parlament.hu/biz/eib/link2/050308.htm Magyar Feltalálók Egyesülete (dr. Vedres András főtitkár): Számítógéppel megvalósított találmányok/Computer Implemented Invcntions/számítógépes találmányok/szoftveres találmányok/szoftvertalálmányok mint a magyar „kitörés” eszközei. Budapest, 2005. március 6., p. 1-9. Az IVSZ-elnökség megfogalmazta állásfoglalását a „Számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról” alkotott EU- irányelvtervezettel kapcsolatban, http://www.ivsz.hu/ivsz/portal/ pid/articlePortlet/oid/Article. 7701; továbbá: Az ÍVSZ a szoftverszabadalomról. Számítástechnika, 2005. január 4., p. 1. tesz különbséget „kereskedelmi” és „nyílt kódú” szoftver között, továbbá „egyformán védi a bármely rendszer által kidolgozott találmányt, innovatív lépést, teret nyit a piaci érvényesülés irányában az iparág minden képviselőjének, legyen az magyar kisvállalkozás egy vagy néhány, vagy multinacionális vállalat nagyobb számú találmánnyal.” Ezt követően az ÍVSZ elnökségének közleménye leszögezi: „Az ÍVSZ tehát támogatja az EU-direktíva által megfogalmazott célokat. ” Az ÍVSZ szerint az európai közösségi jog eszközeivel is meg kell erősíteni „az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) alapján kialakult status quot-X, vagyis önálló szoftvert, algoritmust, üzleti módszert vagy puszta adatfeldolgozást” továbbra se lehessen szabadalmaztatni. Kiderült az is az ÍVSZ állásfoglalásából, hogy az irányelvjavaslat megítélésében mindazonáltal maradtak fenn nézetkülönbségek a szövetség multinacionális tagozata és szoftverszakcsoportja között. A közlemény erről a következőképpen tájékoztatja a közvéleményt: „Az IVSZ-szakosztályok és -szakcsoportok által lefolytatott vitában érzékelhető volt, hogy a hazai és multinacionális szoftveripar szereplői erősen megosztottak abban a kérdésben, milyen mértékben szolgálja a szabadalmi rendszer az üzleti érdekeiket, és abban is, hogy a direktíva jelenlegi formájában alkalmas-e az általa kitűzött célok elérésére. ” A 2004 májusa óta az összes érintett érdek-képviseleti szervezettel számos alkalommal a legkülönfélébb fórumokon lefolytatott szakmai viták, konzultációk és egyeztetések tükrében meglepőnek és alaptalannak tűnik mindazonáltal az IVSZ-közlemény következő megállapítása: „A vita során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a direktívával kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása során, a szakmai-társadalmi szervezetekkel folytatott egyeztetések kapcsán történtek olyan mulasztások, ami (sic!) egy általános bizalmatlanságot keltett a direktívával szemben az iparág szereplőinek széles körében. ” Nos, kétségtelen, hogy bizalmatlanság övezte az irányelvjavaslatot. A bizalmatlanságot azonban korántsem valamely vélt vagy valós kormányzati mulasztás „keltette”, hanem az irányelvjavaslat ellenzőinek a hazai nyilvánosságot sokáig uraló - esetenként egyoldalú, sőt, félrevezető — negatív kampánya, amely sem a szabadalmi rendszert, sem az irányelvjavaslatot nem a tények és a valós jogi helyzet alapján mutatta be, hanem súlyos veszélyek forrásaként tüntette fel. A magyar álláspont kialakításáért felelős kormányzati szervek - köztük az MSZH - „mulasztása” legfeljebb abban állt, hogy nem tudták kezdettől fogva felvenni a „közérthetőségi versenyt” az irányelvjavaslat ellenzőivel, és emiatt kommunikációs hátrányba kerültek a módszeresen terjesztett hiedelmekkel és rémhírekkel szemben. (Ebben nagy szerepe volt annak a szemantikai tényezőnek, hogy az irányelvjavaslat - ellenzőinek „köszönhetően” - a végzetesen félrevezető „szoftverszabadalmi” jelzővel vonult be a köztudatba, holott a javaslat éppen a szoftver szabadalmazz hatóságának kizárására irányul.) Az irányelvjavaslat valódi tartalmának közérthető, egyszerű formában való ismertetése és az egyre terjedő (és figyelemre méltó indulattal terjesztett) tévedések eloszlatása érdekében tehát talán korábban és hatékonyabban is felléphetett volna a kormányzati
