Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
Felmerés a hazai találmányok hasznosításáról 19- összeállít egy kedvcsináló ismertetőt, és előkészíti egy részvénytársaság megalapítását a találmány hasznosítására, amelybe tőkével be is száll 30-50%-ban. A saját részére 5-10 év múlvára opciót ad a befektetőknek és a feltalálónak, és 50-80%-os visszavásárlási garanciát ad 5-10 évvel későbbre a befektetőknek (a befektetők megjelenése jelenti a 4. szűrőt);- szükség esetén a folyamat megfelelő pontján piackutatást is lehet végezni (5. szűrő). Ez a konstrukció nem kecsegtet túl sok haszonnal az állami szervezet számára. Azonban a forgalom utáni áfa az államé lesz, ami az állam számára önmagában rentábilissá teszi az egész folyamatot. Másrészt új, piacvezető, csúcstechnológiájú ipari ágazatokat lehet így megalapozni, amelyek maguk után húzhatják az egész ország gazdaságát. Összefoglalás A gazdaság és annak egyes területei dinamikus egyensúlyban vannak. Egy új ötlet vagy egy találmány alkalmazása ezt az egyensúlyt megbontja. Minél nagyobb jelentőségű ez az ötlet, annál nagyobb mértékben bontja meg az egyensúlyt, és ennek megfelelő ellenállásba ütközik azok részéről, akik elfogadják a fennálló viszonyokat és félnek, hogy az új helyzet már nem lesz annyira kedvező számukra, mint a fennálló. Egy találmány esetében egy vagy néhány ember áll szemben egy jelentős csoporttal, aminek tagjai a saját helyükön nagy befolyással rendelkeznek. A társadalom tagjai, akiknek szintén előnyös lehet a változás, nem játszanak szerepet. A társadalomnak érdeke, hogy a haladást segítő ötleteket adó emberek mellé álljon, akiket ezen kívül még az általános emberi tulajdonságnak tekinthető minden újtól való ódzkodás, a tőke-, információ- és bizalomhiány, valamint egyéb kockázati tényezők is sújtanak. Nem lehet elvárni ezektől a többszörösen hátrányos helyzetben lévő emberektől, hogy küzdjenek ebben a kilátástalan helyzetben. A felmérés azt mutatja, hogy ez csak néhány embernek sikerült, leginkább külföldön. A társadalomnak, az államnak melléjük kell állniuk, ha változtatni akarnak a gazdaság jelenlegi helyzetén. Az ötletek megvalósítása során horizontálisan (tőke, információ, bizalom) és vertikálisan (seed, early-stage, later-stage) is szükség van segítségre. Minél hamarabb ki kell építeni a támogató intézményrendszert. A felmérés bebizonyította, hogy létezik olyan objektív módszer, amellyel ki lehet választani a nagyjelentőségű találmányokat, van továbbá olyan többlépcsős szűrési eljárás, amellyel tovább lehet szűkíteni a támogatásra érdemes találmányok körét. Ezeknek a támogatása elenyésző költséget jelentene a kutatás-fejlesztésre jelenleg elköltött milliárdokhoz képest, de a gazdaságnak óriási húzóerőt jelentene. A felmérés megmutatta, hogy azok a hasznosítók, akik a kiválasztott találmányok mellé álltak, mára sikereket könyvelhettek el, és a számuk a közeljövőben tovább nőhet. Jelenleg a Magyar Szabadalmi Hivatalnál található meg rendszerezve a legtöbb tudás és tapasztalat a találmányokkal kapcsolatban. Itt az ideje, hogy ez a sok esetben passziv tudás aktívvá válhasson a hasznosítást segítő intézményrendszerben. Ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy ne vesszen kárba minden évben legalább egy tucat olyan találmány, amiből húzóágazat válhatna a magyar gazdaságban. Ha javítanánk a jelenlegi siralmas állapotokon, akkor a most még csak a nehézségeket látó feltalálók is vállalkoznának találmányaik bejelentésére és hasznosítására, így beindulna egy öngerjesztő folyamat, amelynek az eredményeképpen még több találmány válna ismertté, így még több találmány lehetne sikeres, ami tovább gerjesztené a bejelentési kedvet.
