Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról

18

Reményi Peter

létrehozni. A hivatal rendelkezik az adatbázis létrehozásához az összes feltétellel:- kapcsolatban áll a feltalálókkal, így egyszerűen lehet teljességre törekvő adatbázist létrehozni (szemben az eddigi, vállalkozói alapon létrejött próbálkozásokkal),- sokoldalú adatbázis-építési tapasztalattal rendelkezik,- ügyfélszolgálata és oktatási hálózata van a feltalálók és az üzleti angyalok felkészítéséhez,- az iparjogvédelem központi szerveként tevékenysége során kellő marketingtevékenységet tud kifejteni az adatbázis megismertetése érdekében,- a szakmában közismert internetoldala van, amelyen bárki könnyen megtalálhatná az adatbázist.

Az internetes megjelenés tökéletesen megfelel az üzleti angyalok rejtőzködő magatartásának, és sokkal kényelmesebbé teszi a hozzáférést (a korábbi üzletiangyal-klubok azért is sorvadtak el, mert egyesével végig kellett hallgatni a tőkeigénylők előadásait). Egy, az üzleti angyalok igényeihez igazított, teljességre törekvő adatbázis azon túl, hogy megkönnyíti számukra a keresést, az adatokhoz való szabad hozzáféréssel kedvet csinálhat másoknak is ilyen jellegű tevékenységhez. Az oldalon olyan információkat is meg lehet jelentetni, amelyek útmutatást adnak az üzleti angyallá váláshoz.

Egy ilyen jól kézben tartott adatbázis arra is lehetőséget nyújtana, hogy a kormányzat információkat szerezzen ennek az informális kockázatitőke-piacnak az aktuális helyzetéről.

Az információszolgáltatással valószínűleg nem fog létrejönni az innovációs lánc többi eleme. Ha a projektek nem kapnak további támogatást, akkor nagy részük külföldön fog megvalósulni, így ezzel a lépéssel elsősorban a feltalálók egyéni boldogulását és a külföldi befektetők gazdagodását segítjük elő. De az is nagy előrelépés volna, ha csak kicsivel több hazai találmány valósulna meg itthon.

Makra Zsolt és Kosztopulosz Andreász már említett felmérése kimutatta, hogy a hazai informális kockázatitőkepiac fejlesztését semmilyen közvetitő vagy szakmai szervezet nem karolta fel, és a média sem foglalkozik a témával. A felmérés melléktermékeként bukkantam rá az IRC Hungary innovációközvetítő irodára, amely innovatív technológiával rendelkező és ilyen technológiát igénylő cégek párosításával foglalkozik egy EU-hálózat részeként. A hálózat adatbázisába felvesznek találmányokat is, de csak akkor, ha legalább a prototípusig eljutott a fejlesztés. A hálózat célja nemzetközi együttműködések létrehozása, belföldi ügyletek segítésében nem érdekeltek. Az iroda tehát a már viszonylag előrehaladott stádiumban lévő találmányok külföldi hasznosítását segíti elő. Ez a feltalálónak segítség, azonban a magyar gazdaságnak nem, sőt egyfajta agyelszívásnak tekinthető. De amíg nem alakul ki a belföldi hasznosítás intézményrendszere, addig legalább valamiféle megoldást jelenthet a feltalálók egy része számára. Azonban ezt az adatbázist a hasznosításuk korai fázisában lévő találmányok hazai hasznosításának a segítésére nem lehet használni.

Adókedvezményekkel, a kockázat egy részének átvállalásával lehet tovább ösztönözni a befektetési kedvet. Ha ez sem segít, akkor támogatni kell az innovációt. Minden befektetett forinthoz az államnak hozzá kellene tennie egy vagy két forintot. Ha még ez sem segít, akkor egy szervezetet kellene létrehozni a támogatás lebonyolítására, és hagyni kellene, hogy a kockázati tőkések a szervezet mellett beszállhassanak a finanszírozásba. A finanszírozásra érdemes találmányok kiválasztása nagyon kényes kérdés. Ebben a Magyar Szabadalmi Hivatal elbírálói tudnának segíteni, akik a munkájuk során találkoztak az utóbbi évek összes fontos találmányával. A hivatal ellenőrzési rendszerének köszönhetően a szabadalmi osztályok osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei egy személyben találkoztak területük összes fontos találmányával. így lehetőség van a találmányok teamben való értékelésére. Ezen túlmenően, a szabadalmi elbírálók tudják a legjobban megítélni egy szabadalom oltalmi körét és a megkerülés lehetőségét. A hivatal ezért az országban egyedülálló ismeretekkel és képességgel rendelkezik. A hivatal elbírálói nemcsak hivatalnokok, hanem kiváló szakemberek is, amit ezen a módon jól ki lehetne használni.

Minden bizonnyal nem érdemes minden lépés után várni az eredményre, mert közben sok értékes szabadalom elvész. A legjobb mindjárt az összes lépést megtenni.

Be kellene látni, hogy a találmányok hasznosításának a segítése nem történhet a versenyszféra szereplőihez hasonló módon. Ahogyan világossá vált, hogy a kis- és középvállalkozásokat máshogy kell segíteni, mint a nagyvállalatokat, úgy be kell látni, hogy a találmányok hasznosítása is másfajta segítséget igényel. A kis- és középvállalkozásoknál meglévő kockázatok itt sokkal nagyobbak. Ha a kis- és középvállalkozásokat úgy kell támogatni, mint egy gyermeket, akkor egy találmány hasznosítását úgy kell, mint egy újszülöttet. Itt nem lehet a szabad verseny szabályait alkalmazni (a kis- és középvállalkozások esetén is csak korlátozottan lehet). Ha nincs, aki támogatja, akkor a közösségnek, az államnak kell támogatnia őket. Szerencsére ennek a támogatásnak meg lesz a haszna. Egy szabadalomból a szabadalmi oltalom védőszárnyai alatt egy új iparág nőhet ki, amely az ország számára felbecsülhetetlen haszonnal jár. A forgalom által generált adóbevételek már középtávon több bevételt hozhatnak az államnak, mint amennyit az összes találmány támogatására fordított.

Ez természetesen csak azokra a találmányokra igaz, amelyek elteijednek, amelyekre szükség van. Meg vagyok győződve róla, hogy meg lehet határozni a találmányok olyan körét, amelyek együttesen már középtávon nyereséggel támogathatók. Az alábbi eljárással egy többlépcsős szűréssel kiválaszthatók a támogatásra érdemes találmányok úgy, hogy közben az állami támogatás összegét is csökkenteni lehet.

Egy állami szervezetet kellene létrehozni, amely- megvizsgálja a külföldön is szabadalommal védett megoldásokat (csak ilyen megoldásokkal érdemes foglalkozni, másrészt a befektetett munka és pénz mutatja, hogy a feltalálója mennyire hisz benne vagy mennyi tőkét tudott megmozgatni) (1. szűrő);- kiválaszt évi 10-12 találmányt, ami üzleti sikerrel kecsegtet, közben hagyja magát meggyőzni a feltaláló által (a leírásokból rendszerint nem lehet kiérezni a megoldás nagyszerűségét és távlatait) (2. szűrő);- kikéri az érintett és engedélyező hivatalok véleményét, mert az ezekben dolgozó szakembereknek értékes meglátásaik lehetnek, másrészt nem érdemes olyan projektet elindítani, amellyel problémák lehetnek már az engedélyek beszerzésekor (3. szűrő);