Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
Felmerés a hazai találmányok hasznosításáról 17 A fenti kemény követelmények fényében már világosan látszik, hogy a kis- és középvállalati szektorból a kockázati tőke még akkor is mindig csak kevés céget, kizárólag a rendkívüli megtérüléssel kecsegtetőket finanszírozza, ha ehhez megfelelő tőkepotenciállal rendelkezik. A szabadalmak hasznosítása ilyen, hiszen a szabadalmi oltalomnak köszönhetően extraprofitra lehet szert termi, tehát biztosítható a megtérülés. Azonban ilyen esetben is szükség van arra, hogy a tőkéért folyamodó vállalkozók világosan megfogalmazott, a kockázati tőkések által értelmezhető és értékelhető üzleti terveket készítsenek, vagy világos elképzeléseik legyenek. A tapasztalatok szerint azonban sok potenciális ügylet már ennél az első lépcsőfoknál elbukik. A szakirodalmat tallózva megállapíthatj uk, hogy a piac szereplői lesújtó véleménnyel vannak a kockázatitőke-törvényről, és gyakorlatilag használhatatlannak minősítik. Ezt látványosan szemlélteti, hogy egyetlen olyan működő tőkealap sincs az országban, amely e törvény alapján jött volna létre. Javaslat a találmányok hasznosításának a támogatására Mint a fentiekből látható, nagyon kevés szabadalom valósul meg, és ezeknek a körülményei sem nagyon ismertek, közismertnek pedig egyáltalán nem lehet ezeket az ismereteket nevezni. Ebből következően a feltalálóknak és lehetséges segítőiknek semmilyen ismeretük nincs a hasznosításról. A szabadalmi kultúra terjesztésekor ügyelni kellene arra, hogy az iparjogvédelmi oldal megismertetése mellett a hasznosítással kapcsolatos gazdasági információk is átadásra kerüljenek. Ezeket az ismereteket először fel kell tárni. Ennek a munkának az első lépéseként lehet ezt a felmérést tekinteni. Nagyon fontos megértetni a feltalálókkal, hogy annak ellenére, hogy a feltaláló pofon egyszerűnek érzi a megoldása megvalósítását, és szerinte mindenki azonnal megérti a nagyszerűségét, mások számára ez nem ilyen nyilvánvaló. Láttuk továbbá, hogy a műszaki problémákon kívül még mennyi buktatója van az üzleti sikernek. A feltalálók biztosra veszik a találmányuk sikerességét - ezért kezdtek bele a szabadalmaztatási procedúrába. A tények viszont azt mutatják, hogy még ideális körülmények között is csak egy kis részüknek lesz igaza, lesz hasznosítva a találmánya. A feltalálóknak figyelembe kell venniük, hogy üzleti bukás esetén a feltaláló a találmányra áldozott idejét és a szabadalmaztatás költségét veszíti el, míg a befektető az ennek többszörösét kitevő tőkéjét. Ha a befektető oldaláról nézzük, akkor neki több vesztenivalója van, tehát a nyereségből is ilyen arányban tart igényt részesedésre. A feltalálóknak meg kell ezt érteniük, be kell érniük a nyereség egy kis hányadával, és értékelniük kell a nem számszerűsíthető nyereségeket, mint például szellemi gyermekük megvalósulását, a hírnevet, az utazásokat, az alkotás jóleső érzését és azt az elégedettséget, hogy hagytak a világon maguk után valamit. Fontos továbbá megismertetni a feltalálókkal- a hasznosítás lehetséges módjait,- az alkalmazható stratégiákat és- a kapcsolódási pontokat, továbbá, hogy mi módon lehet ezekhez a pontokhoz kapcsolódni és hogy- mindehhez hogyan találhatnak segítőtársakat. A szabadalmi kultúra terjesztéséi ki kell terjeszteni a gazdaság döntéshozóira, a befogadói oldalra is. A feltalálók csak kényszerhasznosítók, mert a gazdaság döntéshozói helyett kénytelenek a hasznosítást menedzselni. Egy szabadalomban rejlő összes gazdasági potenciált csak profi menedzserek tudásával és a rendelkezésükre álló tőkével lehet kiaknázni. A feltalálók nem figyelik a találmányuk szakterületén a közzétételeket, pedig tudják, hogy egy függő szabadalom megszerzése esetén más is jogosulttá válhat találmányuk hasznosítására, ezért célszerű még a szabadalmaztatás alatt felszólalni, mert az engedélyezés után már sokkal nehezebben lehet a megadott szabadalmat megsemmisíteni. A közzétételek figyelése azonban körülményes, és akár évek telhetnek el úgy, hogy nincs a témában érdekes közzététel. Ez általában oda vezet, hogy abbahagyják a figyelést. Sokat segítene, ha lenne a hivatalnak egy személyre szabható hírlevele, amiben a megjelölt osztályjelzetekben történő közzétételekről is értesítenék a feltalálókat. Ezzel a szolgáltatással a hivatal a legfontosabb ügyfélköréhez rendelkezne egy hatásos információs csatornával, mert a feltalálónak érdeke, hogy megnézze az üzenetet. A magyar feltalálókkal — akik a felmérés szerint általában kutatók — szembeni bizalmatlanságot a konferenciákon való gyakoribb megjelenéssel, előadások tartásával, az állam részéről ezek intenzívebb támogatásával lehet csökkenteni. Az ország és feltalálóink jobb megítélésén túl a feltalálókat így lehet hozzásegíteni olyan személyes kapcsolatokhoz, amelyek nemcsak az ő találmányuk hasznosításához nélkülözhetetlenek, hanem más magyar feltalálók találmányának a hasznosításához is utat nyithatnak. A jó személyes kapcsolatokkal rendelkező kutató-feltaláló ajánlása nagymértékben megkönnyítheti a kollégái érvényesülését. Mint a korábbiakból kitűnt, a találmányok innovációs lánca mindjárt a magvető tőkénél megszakad. A már korábban említett felmérés szerint az üzleti angyalok szívesen vállalkoznának több befektetésre, ha a befektetési kritériumrendszerüknek megfelelő ajánlatokkal találkoznának. Az üzleti angyalok tevékenységét a Magyar Szabadalmi Hivatal egy új kommunikációs csatorna megnyitásával tudná segíteni. A szabadalmi adatbázisok erre a célra teljesen alkalmatlanok, mert a műszaki megoldásokra koncentrálnak, a befektetőket viszont elsősorban az érdekli, hogy- mennyire újszerű egy megoldás,- a megoldást kik és mire tudják használni,- milyen üzleti potenciál van benne,- milyen fejlesztési fázisban van,- mikor lehet vele piacra lépni,- milyen a jelenlegi és a jövőbeli piaci helyzet,- milyen piaci részesedést lehet elérni,- milyen üzleti víziót lehet a megoldásra alapozni,- milyen ember a projektet megvalósító feltaláló vagy menedzser,- milyen szakmai, üzleti múltja van,- a szellemi tulajdon mennyire van védve stb. A műszaki megoldás csak a megvalósíthatóság és a költségek miatt érdekes. Ezeknek az információknak az összegyűjtésére és átadására egy új internetes adatbázis kellene
