Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról 15 Az előnevelő funkciót ellátó üzleti angyalok tevékenységéről - épp annak informális volta miatt - nem sokat lehet tudni, inkább csak a legfejlettebb kockázatitőke-ágazattal rendelkező országokban regisztrálják tevékenységüket. Az üzleti angyalok magánemberek, akik korábbi vállalkozásaik során jelentősebb vagyonra és - meghatározott területeken - szakértelemre tettek szert, s akik magánvagyonukat kockáztatva szállnak be a számukra ígéretesnek tűnő, induló vállalkozásokba. Azt remélik, hogy a kiválasztott cégek részben az ő tőkebefektetésük és a tőlük származó tanácsok nyomán úgy felértékelődnek, hogy azokból néhány év elteltével kiszállva jelentős haszonra tehetnek majd szert. Mivel nálunk az üzleti angyalok feltehetőleg csak mostanában szerzik meg vagyonukat és szaktudásukat, az ő részvételükre az innovációk finanszírozásánál még nem nagyon lehet számítani. (A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek jelenleg nyolc magyar egyéni tagja van.) A finanszírozás jelenleg inkább a barátokra, családtagokra hárul. Az informális kockázatitőke-piac alacsony hatékonyságát az is jelzi, hogy az angyalok rendre arról számoltak be egy nemrég közzétett hazai felmérésben, hogy szívesen vállalkoznának több befektetésre, ha befektetési kritériumrendszerüknek megfelelő ajánlatokat tennének eléjük. Mindeközben az innovációorientált, növekedni képes vállalkozások nagy részének problémát okoz a fejlődéshez szükséges forrásokhoz való hozzájutás. Az sem meglepő, hogy a befektetők nagyobbrészt elégedetlenek a létező kommunikációs csatornákkal. Ezt az „információs szakadékot” az informális piac bizonyos fokú „formalizálásával” lehet áthidalni. Ennek a kulcsintézményei az üzletiangyalhálózatok. Ezek a befektetők és a vállalkozások egymásra találását segítő, közvetítő, összepárosító szolgáltatások nyújtásán túl széles körű tájékoztatásban, népszerűsítésben, az informális kockázatitőke-piac közismertté tételében, az üzleti angyalok és a vállalkozók képzésében, illetve a vállalkozóknak a befektetés fogadására való felkészítésében tudnának szerepet vállalni. Eddig két ilyen próbálkozás történt, az egyik a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület iizletiangyal-tagozata volt, a másik a Magyar Innovációs Szövetség és az Innostart Üzleti Angyal Klubja, de az első megszűnt, a második pedig gyakorlatilag nem működik. A kormányzat nem ismerte fel az informális kockázatitőke-befektetésekben rejlő lehetőségeket, és nem is érzékelhető kormányzati szándék ezen finanszírozási forma felkarolására. Inkább a hitelalapú konstrukciókat erőlteti rugalmatlan, állami tulajdonban lévő társaságokon keresztül. A vállalkozás felépülésének folyamatában az indulótőke nyújtása a kockázati finanszírozásnak a magvető tőkét közvetlenül követő ügylettípusa. A két ügylettípus tehát a gyakorlatban ténylegesen is többé-kevésbé összefonódik, és rendeltetésük valóban szerves kapcsolatot teremthet közöttük. Az indulótőke már az ipari szintű gazdálkodó tevékenység tényleges felépítéséhez (early-stage) tartozó, rendszerint jelentősebb eszköz- és ráfordításigényű fejlesztési feladatok finanszírozására szolgál. Az e körbe tartozó legfontosabb fejlesztési feladatcsoportok a következők:- gyártmányfejlesztés,- gyártásfejlesztés,- piacmegdolgozás,- az ezeket egységbe fogó, megalapozó és segítő marketingtevékenységek. Later-stage és mezzanine-round befektetést a már működő vállalatok kapnak a további növekedéshez, piaci terjeszkedéshez, átszervezések finanszírozásához, illetve a tőzsdei bevezetés érdekében. Természetesen minél korábbi stádiumban történik a befektetés, annál nagyobb a kockázat, de a várható hozam is. Az elmúlt 20 évben - hazai adatok hiányában a külföldi felméréseket alapul véve — a befektetett tőke átlagos éves hozama 24% volt az early-stage, 19% a later-stage, és 11% a mezzanine-round típusú befektetéseknél (9. ábra). 9. ábra: A kockázatitőke-befektetések hozamai Annak ellenére azonban, hogy ilyen jól kiegészítik egymást, a kockázati tőke csak igen kevéssé tud hozzájárulni a kis- és középvállalati szektor finanszírozási problémáinak a megoldásához. Egyes szerzők tőke- vagy finanszírozási szakadékról (equity gap, finance gap) beszélnek. Ennek egyik okozója az információhiány, a másik az, hogy a felek nem veszik figyelembe a kockázat és a megtérülés között lévő kényes egyensúlyt. A probléma kulcsszempontjai: a szereplők között meglévő információ- és bizalomhiány, valamint a finanszírozók méretgazdaságosságra, kockázatkerülésre való törekvése. A keresleti oldalon a tőke után kutató kisvállalkozások általában nem ismerik megfelelően a kockázatitőke-fínanszírozás előnyeit, bizalmatlanok a befektetőkkel szemben, féltik az ötletüket és a döntési szabadságukat, kerülik a vállalkozás feletti ellenőrzés (legtöbbször részleges) átengedését. Ugyanakkor nem rendelkeznek nyomon követhető előélettel és ellenőrizhető múltbeli teljesítménnyel (track record) és az előkészített üzleti tervek, projektek is gyakran alacsony minőségűek. E tényezők a befektetők szemében mind-mind a kockázatot növelik. A jelentős árfolyamnyereséggel kecsegtető vállalkozások között így kicsi a súlya az újdonsággal jelentkező, fejlődésének korai szakaszában tartó cégeknek, a már biztosabb bevételekkel rendelkező, terjeszkedni és továbbfejlődni akarókhoz képest. A kutatások arra világítanak rá, hogy nem csupán a műszaki fejlődést jelentő ügyletek speciálisan nagy kockázata okoz problémát a finanszírozók számára. Elsősorban nem is az induláskor szükséges befektetések nagyságrendje je-
