Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Dr. Palágyi Tivadar 110 sa szerint az igénypontok oltalmi körének korlátozása is lehetővé válna. Itt „helyesbítés” alatt az igénypontok, a leírás és a rajzok módosítását is értik a használati minta lajstromozása után. Ez annyit jelent, hogy a módosított törvény lehetővé teszi majd az igénypontok törlésén kívül az igénypontok oltalmi körének a korlátozását, valamint a leírásban hibák kijavítását vagy kétértelmű leírásrészek jelentésének a tisztázását is. A törvénytervezet szerint ilyen helyesbítés csupán a lajstromozhatóságra vonatkozó műszaki vélemény kézhezvételétől számított 2 hónapon belül egyszer lesz lehetséges; az igénypontok törlésén alapuló módosítás azonban nincs határidőhöz kötve. A jelenlegi törvény szerint a használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 6 év. A tervezet szerint ezt az időtartamot 10 évre hosszabbítanák meg. A hatályos törvény szerint egy szabadalmi bejelentést nem lehet lajstromozott használati mintára alapozni. A javasolt módosítás szerint a használati minta bejelentési napjától számított 3 éven belül, de a lajstromozhatóságra vonatkozó műszaki vélemény kérelmezése előtt lehet majd a használati minta alapján új szabadalmi bejelentést benyújtani, de egyidejűleg ejteni kell a használati mintát. 16. Kambodzsa Kambodzsa (országkódja: KH), amely már tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek, 2004. október 13-i hatállyal csatlakozott a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT), és így a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation, WTO) 148. tagállamává vált. 17. Kanada A) A kanadai kormány C-29 számmal törvénytervezetet hagyott jóvá, amely a „kisvállalat”-tal kapcsolatos hivatali illetékek kérdésére vonatkozik, és egyéves türelmi időt javasol olyan hibák kiküszöbölésére, amelyeket szabadalmi illetékek helytelenül kisvállalati szinten való befizetésével követtek el. Bár az új törvény megold egyes függő kérdéseket, mások azonban nyitottak maradnak, és ezért az új törvényről hírt adó kanadai szabadalmi ügyvivő nyomatékosan azt ajánlja a bejelentőknek, hogy az illetékeket nagyvállalati szintnek megfelelő összegben róják le. Az új törvény előzménye, hogy Kanada 1989-ben törvénybe iktatta: a kisvállalatok 50%-kal csökkentett összegű illetékeket fizethetnek szabadalmi bejelentéseik és szabadalmaik után. A kanadai törvény a „kisvállalat” fogalmat az Amerikai Egyesült Államoktól eltérő módon szabályozza, mert ilyen minősítést az 50 vagy kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok vagy az egyetemek kaphatnak. Egy személy nem minősülhet kisvállalatnak, ha találmányát átruházta, vagy arra használati engedélyt adott. A C-29 számú törvénytervezet jóváhagyása után lehetővé fogja tenni illetékek visszamenőleges hatályú befizetését, és a módosítás hatálybalépésének időpontját követő egy éven belül meg fogja engedni korábban befizetett illetékek kiegészítését. Ehhez meg kell adni a korábbi illetékbefizetés napját, valamint az illetékfizetés alapját képező szolgáltatást vagy eljárást és szabadalmi bejelentést vagy szabadalmat. B) A Boehringer Ingelheim v. Braintree Laboratories ügyben a Kanadai Védjegyhivatal Felszólalási Tanácsa elutasította a Boehringer kérelmét a Braintree MIRALAX védjegyének törlésére. A Boehringer arra hivatkozott, hogy a hashajtókra vonatkozó MIRALAX védjegy összetéveszthető a központi idegrendszeri rendellenességek gyógyítására szolgáló saját MIRAPEX védjegyével. A tanács megállapította, hogy bár a védjegyek között erős a hasonlóság, és a felek védjegyeinek áruosztálya ugyanabba az általános csoportba tartozik, nem lehet arra következtetni, hogy a MIRALAX védjegy használata közvetlen vagy közvetett módon befolyásolná a MIRAPEX védjegy értékét, és emellett a fogyasztók megtévesztésének veszélye sem valószínű. A Boehringer a tanács döntése ellen fellebbezést nyújtott be. 18. Kereskedelmi Világszervezet A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation, WTO) az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália javára döntött abban az elkeseredett vitában, amelyet ezek az államok az Európai Unióval szemben folytattak a champagne, a pármai sonka és a Budweiser sör védjegyek, illetve földrajzi árujelzők használatával kapcsolatban. 19. Kína A bőráruk készítésével foglalkozó Guangdong Apples Industrial Co. kínai cég egy almát lajstromoztatott védjegyként, amely feltűnően hasonlít a számítógépgyártó Apple Computer (AC) cég védjegyéhez, bár az utóbbi olyan almát ábrázol, amelyből kiharaptak egy darabot. Az AC a Kínai Védjegyhivatalnál kérelmet nyújtott be almát ábrázoló védjegyének ruházati cikkekre és egyéb tárgyakra való kiterjesztésére. E kérelmét a hivatal elutasította. Az AC fellebbezett a pekingi 1. sz. Közbenső Népbíróságnál, amely azonban szintén elutasította a fellebbezést. 20. Közösségi szabadalom Pierre Vigier, az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) általános vállalkozási igazgatója, aki az innovációs egység helyettes vezetője is, az ESZH Epoline-konferenciáján sürgette az előremozdulást a közösségi szabadalom ügyében. Kijelentette, hogy a közösségi szabadalom nem egy egyszerű politikai modell, hanem az Európai Közösség és az egyesített piac valóságának a tükrözője is. A konferencia egy másik előadója, Wim Kok korábbi holland miniszterelnök kijelentette, hogy a közösségi szabadalom ügyében 2005 tavaszán az Európai Tanácsnak megegyezésre kell jutnia, vagy pedig ejteni kell ezt a kérdést. Rámutatott, hogy társaságok csak akkor fognak beruházni innovációba és kutatás-fejlesztésbe, ha biztosak lehetnek abban, hogy beruházásuk megfelelő eredményt hoz. A közösségi szabadalom elfogadása kulcskérdés ilyen
