Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 107 lajstromozható. A védjegytörvénynek ez a szakasza kimondja, hogy az olyan védjegyek, amelyek „egyszerű úton jelzik az áru eredetét, minőségét vagy használatát” vagy - általánosabban fogalmazva - deszkriptívek, nem lajstromozhatók. A döntések eltérése arra vezethető vissza, hogy míg a Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal véleménye szerint a SINGLE LOCK védjegy a jelzett áruk használata folytán deszkriptív, a Szabadalmi Bíróság nézete szerint az a tény, hogy a jelzett termék lehetővé teszi a fedélnek a tartályhoz való kedvezőbb hozzáerősítését, „semmi egyéb, mint egy közvetett bizonyítéka annak, hogy a megjelölt termék ilyen minőséget vagy hatást mutat”. A Szabadalmi Bíróság további érvelése szerint az arra vonatkozó közvetett utalást, hogy a tartály egy „légmentes edény”, nem lehet a termékre nézve deszkriptívnek tekinteni, mert számos termék valójában nem zár légmentesen. Emellett a fedő lezárását különböző módokon lehet elvégezni, nem szükségszerűen egyetlen záróelemmel. (A „SINGLE LOCK” angol kifejezés magyarul „egyetlen zár”-at jelent.) Egyes termékeknél a fedelet a tartályra lehet helyezni lezárás céljából, míg más termékeknél a tartály testét a fedél oldalai mentén levő vájatokba kell helyezni, és olyan fedelek is vannak, amelyeknél három vagy négy záróelemet kell a tartály testéhez erősíteni a fedél lezárásához. A Szabadalmi Bíróság további szempontja volt, hogy a „zár” maga nem fő alkotóeleme a megjelölt áruknak. Itt megjegyezzük, hogy a felperes - védjegyének lajstromozhatóságát bizonyítandó - a hivatal előtt megpróbált arra hivatkozni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban lajstromozták a „LOCK & LOCK” védjegyet, amiből következik, hogy a „LOCK” szó nem szükségszerűen deszkriptív, és így védjegyezhetőnek kell lennie. A hivatal azonban rámutatott, hogy egy védjegy lajstromozhatóságát minden országnak a saját védjegytörvénye alapján kell meghatároznia, és így az a tény, hogy egy védjegyet más törvényekkel és szokásjoggal rendelkező országokban lajstromoztak, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ezt a védjegyet Koreában is lajstromozni kell. Végül is a Szabadalmi Bíróság úgy döntött, hogy a SINGLE LOCK védjegy a megjelölt árukra nézve nem deszkriptív, és ezért elrendelte a védjegy lajstromozását. 8. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Szervezeten (European Patent Organisation, ESZSZ) belüli együttműködéssel kapcsolatos stratégiai vitát az Igazgatótanács (Administrative Council) 2004júniusában indította el, és ez a tagállamok részéről számos hozzászólást és javaslatot váltott ki. A vitához több egyesület is hozzászólt, így többek között az Angol Szabadalmi Ügyvivői Kamara (CIPA), a Francia Ügyvivői Kamara (ASPI) és a Spanyol Ügyvivői Kamara (COAPI). A vitatott főkérdések egyike a Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel (PCT) kapcsolatos, amely használói számára lehetővé teszi nemzetközi szabadalmi bejelentés benyújtását, és amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) adminisztrál. A nemzetközi bejelentéseket a nemzetközi kutatási hatóság jogkörével felruházott szabadalmi hivatalok (International Searching Authority, ISA) kutatják, és a nemzetközi elővizsgálati joggal felruházott szabadalmi hivatalok (International Preliminary Examining Authority, IPEA) vizsgálják. Ezektől a hivataloktól a bejelentő kutatási jelentést (search report), illetve a szabadalmazhatósággal kapcsolatos írott véleményt (written opinion on patentability) kap. Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által adminisztrált Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) szerint bizonyos fokú központosítás szükséges az ESZE keretén belül benyújtott nemzetközi bejelentések kezelésében. Ennek alapján az ESZH-n kívül csupán az ESZH három hivatalos nyelvétől eltérő nyelvű hivatalok működhetnek ISA-ként vagy IPEA-ként. Ezt az eljárást a kutatást harmonizáló társulási szerződés (Partnership Agreement) szabályozza. A jelenleg vitatott kérdések egyike az, hogy az ESZH-val jelenleg társulási szerződéses kapcsolatban álló Svéd és Spanyol Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés mellett írott véleményt is adhat-e. További vitatott kérdés, hogy az ISA-ként működni kívánó Finnországgal köthető-e ilyen megállapodás. Számos egyéb javaslat is vizsgálat tárgyát képezi, így többek között az, hogy az ESZH milyen mértékben vonhatja be munkájába a nemzeti szabadalmi hivatalokat. Az Igazgatótanács 2004. november 24-től 26-ig rendkívüli ülést szentelt ezeknek a kérdéseknek. Ezt megelőzően az ESZH elnöke, Alain Pompidou két helyen is nyilatkozott ezekről a kérdésekről: a CIPA londoni kongresszusán 2004. november elején, valamint az ESZH salzburgi Epoline-konferenciáján röviddel az említett rendkívüli ülés előtt. Mindkét esetben óvott a decentralizálás veszélyeitől. „A központosított európai szabadalmi rendszer nagy nyereség Európa számára, amelyet fejlesztenünk és kihasználnunk kell, nem pedig elvetni nemzeti érdekek kielégítésének elhamarkodott kísérleteiben” - mondta A. Pompidou a CIPA-kongresszuson, majd így folytatta: „az előttünk álló kihívás alapján az általunk nyújtott szolgáltatások minőségét, következetességét és költséghatékonyságát a legkedvezőbbé kell tennünk.” Az Epoline-konferencián kijelentette: „Egy darabokra tagolt, decentralizált szabadalmi rendszer nemcsak növelné a szabadalmasok kockázatait, hanem arra is ösztönözhetné az innovátorokat, hogy szellemi tőkéjüket Európán kívül fektessék be, ami komolyan veszélyeztetné az európai gazdaság versenyképességét.” Az Igazgatótanács ülése előtt, 2004. november 22-én Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovákia közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozták a PCT-bejelentések kezelésében az együttműködés szükségességét és azt, hogy a bejelentések vizsgálatába fontos bevonni azokat a szerződő államokat is, amelyek nyelve eltér az ESZH hivatalos nyelveitől. Az Igazgatótanács 2004. novemberi rendkívüli ülésének 2004. december 3-án közzétett összefoglaló következtetései leszögezik, hogy szükséges a megbeszélések folytatása az Európai Szabadalmi Szervezet keretein belül. Ennek megfelelően ezeket a kérdéseket „Stratégiai megbeszélés” címszó alatt tűzik az Európai Szabadalmi Hivatal Igazgatótanácsa 2005 márciusában tartandó 101. ülésének napi
