Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle
102 Könyv- és folyóiratszemle teremtés előtt.) Ha pedig elfogadjuk, hogy mai világegyetemünk egy szingularitásból született - volt légyen ez a Nagy Bumm-, akkor bármi is volt, ha volt, korábban, e szingularitásban megszakadt minden ok-okozati kapcsolat, amelynek alapján a mai világból a szingularitás előttire következtethetnénk, illetve az utóbbi bármely hatása elérhette volna a mai világunkat. Lelkesítő, illetve kétségbeejtő - vérmérséklet kérdése -, hogy mennyire nehezek és bonyolultak itt a megismerés útjai. Hawking azt is elmondja: 1970-ben Roger Penrose brit fizikussal közösen megjelentettek egy tanulmányt, amelyben bebizonyították, hogy valóban léteznie kellett ősrobbanás típusú szingularitásnak. Végső soron általánosan elfogadták ezt az elméletüket, és ma már szinte mindenki úgy vélekedik, hogy a világmindenségnek ősrobbanás jellegű szingularitással kellett elkezdődnie. Azóta végzett kutatásai nyomán most viszont éppen ő igyekszik meggyőzni a többi fizikust, hogy valójában esetleg nem is volt szingularitás a világegyetem kezdetén. A fejezetek izgalmasabbak a legjobb tudományos-fantasztikus műveknél is. Egy-egy szól a fekete lyukakról, azokról a legújabb felfedezésekről, hogy a fekete lyukaknak igenis van a térbe visszajutó sugárzása, sőt azzal el is fogyaszthatják tömegüket, a világegyetem eredetéről és sorsáról, az idő irányáról, valamint a féregjáratokról és az időutazásról. Azt azért nem állítanánk, hogy a magyarázatok és a következtetések mindenütt nagyon könnyen adnák magukat. Hawking itt elvezet bennünket a kozmológia végső kérdéseihez is. Amint mondja, a tudomány törvényei sok alapvető számértéket tartalmaznak, s figyelemre méltó, hogy ezek a számok olyanok, mintha nagyon precízen beállították volna őket az élet kifejlődését lehetővé tevő értékekre. Ilyen a világegyetem tágulási sebessége, s szintúgy—a méretskála másik végén — az elektron elektromos töltése. A miértre az antropikus elv szerint egy igen pragmatikus válasz adható: ha másként lenne, nem lennénk itt, hogy firtassuk ezeket a kérdéseket... Felvázolja azt is, hogy a tudomány a jelek szerint olyan törvényeket tárt fel, amelyek a határozatlansági elv korlátái között megszabják a világegyetem fejlődését. A világegyetem számos olyan modellje elképzelhető, amelyek kezdeti feltételei eltérnek, és mégis mindegyik engedelmeskedik a törvényeknek. Az is lehet, hogy ezeket a törvényeket eredetileg Isten rendelte el — Hawking úgy mondja, ha a világegyetemnek van kezdete, akkor feltételezhetjük, hogy van teremtője is - a továbbiakban viszont valószínűleg hagyta, hogy ezek működtessék a világegyetemet, s ő maga azóta nem avatkozott bele, döntései a kezdeti feltételek megválasztására szorítkoztak. Vázolja azonban azt is, hogy a gravitáció kvantumelmélete új lehetőségeket tárt fel, amelyben a téridőnek nincs határa, nincs tehát szingularitás, ahol csődöt mondanának a tudomány törvényei. Ha ez igaz, akkor a világegyetem határfeltétele, hogy nincs határa, azaz teljesen önálló, és semmi rajta kívül álló tényező sem befolyásolja. Ez esetben a világegyetem nem teremtődik és nem vész el, egyszerűen csak VAN. A döbbenetes kérdés, hogy ekkor hol van benne a Teremtő helye? Dr. Osman Péter * * * Caterina Camus, Riccardo Brancaleon: Szellemitőke-menedzsment: a szabadalomtól a tudásig (Intellectual assets management: from patents to knowledge). World Patent Information, 25. k„ 2. sz. 2003. június, p. 155-159. A cikk egy szoftvercsomag prototípusát írja le, amely a vállalatok szellemi tőkéjének kezeléséhez megszerzi és automatikusan frissíti a szabadalmi gyűjteményeket. Az eszköz segít kialakítani egy versenyképes szellemi stratégiát: automatikusan kapcsolódik a szabadalmi hálózatokhoz, a szövegtől függően kivonatolja a szerkesztett és nem szerkesztett adatokat, a használható információkat, téma szerint keres, statisztikai és halmazelemzést végez, tudást tömörít. A program lehetővé teszi a döntéshozó számára a fenti ismeretek elemzését is. A szerzők rámutatnak arra, hogy milyen nehéz a szabadalmi adatbázisokban a számunkra megfelelő adatokat megtalálni. Erre a problémára fejlesztették ki ezt a programcsomagot, amelynek a neve: ArchIPat. Kifejlesztői a cégeknek kívánnak abban segíteni, hogy a piacokat átvizsgálva a számukra érdekes területről átfogó szabadalmi adattárat szolgáltassanak. Az ArchIPat rendszer azonosítja a meglévő technológiák fejlődését, egy bizonyos vállalat számára a neki fontos területeket felkutatja, csoportosítja ezeket, és előrejelzi a technika fejlődését. Az ArchIPat rendszer felépítésében fontos szerepe van a kezelt adatok típusainak. A szabadalmakat és más szövegeket, rajzokat felépítésük alapján értelmezi, egyúttal kiemeli a bibliográfiai adatok közötti kapcsolatokat, összefüggésükben mutatja meg a szöveges adatokat, a speciális dokumentumok részeiben gyorsan újra megtalálja a keresett információkat, az egész szabadalmi dokumentumot a kívánt formátumba hozza, egy XML kiterjesztésű dokumentumot hoz létre, amely tartalmazza a teljes szabadalmi adatot. A szerzők által létrehozott rendszer magját egy összefüggő adatbázis és egy adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) jelenti. Az ArchIPat rendszer felépítése a következő: egy on-line adatbázisból történik az adatok letöltése, majd következik a dokumentumértelmező rendszer, amit követ az adatbáziskezelő rendszer, majd az információt visszakereső egység, amelynek segítségével a felhasználó elemezheti az adatokat. Az első lépés a szabadalmak elemzése, majd amikor a kívánt szabadalmi adatok listáját megkapta a felhasználó, akkor a dokumentumértelmező rendszer automatikusan felismeri egy kivonatoló algoritmus alapján a kívánt információkat, és a szabadalmak különböző területei alapján rendezi azokat egy adatbázistáblában. A kiválasztó algoritmus egy szabályos alapokon és egy modellalapokon működő algoritmust kombinál, melynek a végére a felhasználó megkapja a saját érdeklődési körébe tartozó szabadalmi gyűjteményt. Az adatok megtalálása egy sor nyelvészeti problémát vet fel, erre az ArchIPat rendszer egy fordított indexelési technikát alkalmaz. Az indexelés két különböző fajtáját használja a rendszer: a szöveg- és témaindexelést. A szövegindexelés esetében a dokumentum teljes szövegét figyelembe veszi, a témaindexelés pedig a témák megadott száma alapján válogat. A rendszer automatikusan elvégzi a nyelvészeti feladatokat, melynek a végén a dokumentumok
