Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Kiss Zoltán: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései
10 Dr. Kiss Zoltán- fogyatékos személyek által végzett, a korlátozottsághoz közvetlenül kapcsolódó, nem kereskedelmi jellegű felhasználás;- közbiztonsági célú, illetve igazgatási, törvényhozási vagy igazságszolgáltatási eljárások megfelelő végrehajtását, valamint azokról megfelelő beszámolók készítését szolgáló felhasználás. A fentieknek megfelelően a törvénymódosítás kimondta, hogy az itt részletezett szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti, hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a törvényben biztosított védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást feltéve, hogy a szabad felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike kezdeményezheti az egyeztető testület külön eljárását. A tagállam által biztosítandó megfelelő eszközök igénybevételére a fent említett szabad felhasználási esetekben tehát akkor kerülhet csak sor, ha a) ezeket az eseteket a nemzeti jog tartalmazza, b) a szabad felhasználás kedvezményezettjei és a jogosultak között nem jött létre önkéntes megállapodás, és c) a szabad felhasználás kedvezményezettjei a műhöz, illetve a teljesítményhez jogszerűen férhetnek hozzá, más szóval nem kerülhetik meg a szerzői és az ahhoz kapcsolódójogok védelmét szolgáló hatásos intézkedést, azaz a hozzáférés nem sértheti a műszaki intézkedések megkerülésével szemben biztosított védelmet. Az irányelv kizárja annak lehetőségét, hogy a tagállam által biztosítandó megfelelő eszközök igénybevétele kiterjedjen az on-line on-demand felhasználásoknak azokra az eseteire, amikor a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.4ft 3.13.2. A törvény igényjogosultságot biztosít az ott meghatározott szabad felhasználások kedvezményezettjei számára, hogy — a fentebb részletezett feltételek fennállása esetén - a szabad felhasználásnak a jogosult részéről történő lehetővé tételét vagy közvetlenül bírósági úton követeljék, vagy pedig - a bírói utat megelőzően, illetve azt helyettesítően — az egyeztető testület eljárását kezdeményezzék az ilyen eljárásra megállapított új szabályok alapján. A szabad felhasználás kedvezményezettjei számára bevezetett - a szabad felhasználásnak a jogosult általi lehetővé tételére vonatkozó - igényjogosultság a közvetlenül bírósághoz való fordulás helyett vagy azt megelőzően tehát érvényesíthető lesz egyeztető testületi eljárás útján is. 3.14. Az egyeztető testület hatáskörének kibővítése 3.14.1. Az egyeztető testület elsődleges rendeltetése az, hogy a felek bármelyike hozzá fordulhasson, ha nem jön létre megegyezés a nyilvánossághoz - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával — történő egyidejű, válto-Az INFOSOC-irányelv 6. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése. 46 zatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között.47 (Ez a gyakorlatban az eredeti műsort sugárzó televíziószervezetek és a kábeltelevíziók közötti konfliktusok rendezését jelenti, de a jogosulti oldalon közös jogkezelő szervezet is szerepelhet félként.) Az egyeztető eljárás célja tehát az, hogy a jogosultak ne tagadják meg indokolatlan előnyökhöz és tisztességtelen feltételekhez ragaszkodva a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását. Az egyeztető testület eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény eljárási rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egyetlen lényeges megkötés, hogy az egyeztető testület a Szerzői Jogi Szakértő Testületen (SZJSZT) belül működik, így tagjait is az SZJSZT tagjai közül kell kiválasztani. Tagjai száma csak páratlan számban határozható meg, megállapodás hiányában tagjai száma: három. Az egyeztető testület nem hoz érdemi határozatokat. Megállapodás hiányában megállapodástervezetet dolgoz ki, amit átad a feleknek. Ezt a felek vagy elfogadják (akár kifejezett nyilatkozattal, akár hallgatólagosan), vagy elutasítják. A testület intézkedésével vagy a létrejött megállapodással szemben bírósági jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha az egyeztető testület eljárási szabályt sértett. 3.14.2. A törvénymódosítás ugyanakkor lehetővé teszi az egyeztető testület eljárását a művek, teljesítmények felhasználása ellenében fizetendő díjazás és a felhasználás egyéb feltételei kapcsán felmerülő vitákban is. Az egyeztető testület kizárólag akkor járhat el ezekben az ügyekben, ha az érintett felek között nem jön létre megállapodás erre vonatkozóan, és közös megegyezés alapján fordulnak az egyeztető testülethez. 3.14.3. A jogalkotó emellett több ponton módosította az egyeztető testület eljárásrendjét részletező törvényi rendelkezést.48 Egyrészről kikerült az Szjt.-ből az a fordulat, amely azt mondta ki, hogy a testület eljárása nem érinti a 90. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, vagyis a jogdíjak megállapítására és miniszteri jóváhagyására vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. Másrészről kimondta, hogy a testület haladéktalanul tájékoztatja a minisztert a közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról. Ezen információ birtokában a miniszter eldöntheti, hogy folytatja-e a vitában érintett díjközlemény jóváhagyási eljárását vagy felfüggeszti azt az egyeztető testület eljárásának befejezéséig. Végül rögzítette, hogy az eljárási, alaki szabályok megsértése miatt megtámadott egyeztető testületi döntés ellen kezdeményezett bírósági eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. 3.14.4. Végül az Szjt.-módosítás a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelem és az egyes szabad felhasználások esetleges ütközésének rendezésére hivatott „megfelelő intézkedések”49 * biztosítása érdekében sommás, permegelőző egyeztetési eljárással segíti elő a megállapodás, megegyezés létrejöttét a jogosultak és a törvényben meghatározott szabad felhasználások kedvezményezettjei között. 4I Szjt. 102. §-a. 49 Szjt. 104. §-a. Részletesebben lásd a 3.13. pontban.
