Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Kiss Zoltán: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései 9 3.12. A hatásos műszaki intézkedés megkerülésének és a jogkezelési adatok védelmének fogalmi és tartalmi bővítése 3.12.1. A hatályos Szjt. már szabályozta a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelmet.41 A törvény egyfelől megfogalmazta, hogy a szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre, amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja. Másfelől az Szjt. meghatározta a műszaki intézkedés és a hatásos műszaki intézkedés fogalmát. Mivel az INFOSOC-irányelvnek a műszaki intézkedések megkerülésével szemben biztosított védelemre vonatkozó 6. cikke a közösségi jogalkotási folyamat során lényeges változáson ment keresztül, s ezeket a változásokat az új Szjt. 1999-es megalkotásánál még nem lehetett figyelembe venni, a jogalkotónak az Szjt. 95. §-át az irányelv 6. cikkének (1)—(3) bekezdéséhez kellett igazítania. Az egyik lényeges kiegészítés az, hogy a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének, azaz a szerzői jog megsértésének minősül - az eszközök gyártása, forgalmazása, szolgáltatása mellett - a termék vagy alkatrész behozatala, eladás vagy bérbeadás céljából történő reklámozása és kereskedelmi céllal való birtoklása is. A szerzői jog megsértésének következményeit továbbá alkalmazni kell minden olyan eszköz, illetve olyan szolgáltatás nyújtására, amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek. Végül a törvénymódosítás kimondta, hogy a szoftver jogszerű felhasználója által végzett egyes felhasználási cselekmények (pl. biztonsági másolat készítése, analizáló programteszt, dekompiláció) nem minősülnek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének. 3.12.2. A korábbi Szjt. értelmében a szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni ajogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog megsértését vagy mást arra indít. A törvény ehelyütt is kiigazította az Szjt.-t az irányelvvel való teljes összeegyeztethetőség megteremtése érdekében.42 Ennek alapján a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni annak a személynek az eljárására is, aki cselekményével a szerzői jog megsértését leplezi vagy mást a jogsértésre indít. 41 A műszaki intézkedések megkerülésével szemben biztosított védelemre vonatkozó rendelkezések Szjt.-beli megalkotására a WCT 11. cikkére, az előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződés 18. cikkére, valamint az INFOSOC-irányelv tervezetére figyelemmel került sor. 42 Az INFOSOC-irányelv 7. cikke 3.13. A műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelem és az egyes szabad felhasználások esetleges ütközésének rendezése 3.13.1. Az INFOSOC-irányelv előírása43 szerint a tagállamok- a jogosultak önkéntes intézkedéseinek a hiányában- kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni annak biztosítására, hogy a jogosultak egyes, taxatíve meghatározott kivételek (szabad felhasználások) kedvezményezettjeinek bocsássák rendelkezésére a korlátozás (védelem) feloldásához szükséges eszközöket. E feloldás feltétele, hogy a kedvezményezetteknek az érintett - és műszaki védelemmel ellátott-müvekhez jogszerű hozzáférésük legyen.44 Az ilyen eszközökhöz való folyamodás feltétele az irányelv alapján minden esetben a kedvezményezettek és a jogosultak közötti önkéntes megállapodás hiánya. További megkötés: a feloldást, hozzáférést csak olyan mértékben kell a jogtulajdonosnak biztosítani, amennyiben ez az adott kivétel vagy korlátozás nyújtotta lehetőségekkel való éléshez szükséges. Az irányelv által hivatkozott szabad felhasználási esetkörök:- reprográfia útján történő többszörözés;- a nyilvános könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok vagy levéltárak által végzett, sem közvetlen, sem közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előnnyel nem járó többszörözés;- a rádió- és televíziószervezetek által az alkotásokról ideiglenesen, saját felszerelésükkel és saját műsoraik számára készített felvételek tekintetében; e felvételek hivatalos archívumokban történő megőrzése rendkívüli dokumentumértékükre való tekintettel;- műsorokról nem kereskedelmi céllal működő szociális intézmények—például kórházak vagy börtönök — által végzett többszörözés (másolatkészítés);45- kizárólag szemléltetés céljából végzett felhasználás az oktatás vagy a tudományos kutatás területén, a forrás — beleértve a szerző nevét is — feltüntetésével; 43 Az INFOSOC-irányelv 6. cikk (4) bekezdésének első albekezdése. Az eddig ismertté vált tagállami megoldások többnyire bírói utat nyitnak a szabad felhasználás kedvezményezettjei számára, amelyet vagy közvetlenül, vagy pedig egy egyeztető-békéltető eljárást követően, illetve azzal párhuzamosan lehet igénybe venni. Görögországban a jogosult és a szabad felhasználás kedvezményezettje közötti önkéntes megállapodás hiányában bármelyik fél egy vagy több közvetítő segítségét kérheti. A közvetítők által kidolgozott ajánlás el nem fogadása esetén a vitát az Athéni Fellebbviteli Bíróság dönti el. A dán szerzői jogi törvény szerint a szerzői művek és szomszédos jogi teljesítmények felhasználásával összefüggő vitás kérdések (a felhasználás engedélyezése, feltételei, díjazása) elbírálására felállított bíróság kérelemre történő eljárása során utasíthatja ajogosultat a szabad felhasználást gátló műszaki intézkedés feloldására. Ha a jogosult a felszólításnak négy héten belül nem tesz eleget, a felhasználó megkerülheti a hatásos műszaki intézkedést. A német törvény 50 000 euró pénzbírság kiszabását helyezi kilátásba arra az esetre, ha a jogosult nem teszi lehetővé a szabad felhasználás kedvezményezettje számára az érintett műhöz való hozzáférést. A francia törvénytervezet egy közvetítői testület hatáskörébe utalja a szabad felhasználás kedvezményezettje vagy az őt képviselő szervezet megkeresésére indult egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztetés eredményeként létrejött jegyzőkönyvben foglaltak csak bírósági letétbe helyezéssel válnak végrehajthatóvá. Megállapodás hiányában a testület a kérelmet elutasító határozatot hoz, vagy megfelelő intézkedéseket tesz a műszaki intézkedés feloldása érdekében. A testület határozatai megsemmisítés vagy megváltoztatás céljából megfellebbezhctők a Párizsi Fellebbviteli Bíróságon. Az Szjt.-ben nincs ilyen szabad felhasználási esetkör.
