Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Kiss Zoltán: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései
8 Dr. Kiss Zoltán 3.8. A kötelező közös jogkezelés megszüntetése és a szerzők kilépési jogának biztosítása műveik műholdas sugárzása és vezetékes továbbközvetítése esetén 3.8.1. A műhold-irányelv kizárja azt, hogy a tagállamok a műholdas sugárzás engedélyezésére közös (ez esetben kiterjesztett hatályú) jogkezelést írjanak elő.38 Ebben az esetben az önálló műholdas sugárzás egyedi engedélyezéséről van szó, vagyis az egyidejűleg földi sugárzás útján és műholdon keresztül történő nyilvánossághoz közvetítésnél fennmaradhat a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés, vagyis a kilépés lehetőségének törvényi garantálása. Ezt a pontosítást tehát ugyancsak át kellett vezetni az Szjt.-n, amely korábban valamennyi típusú műholdas sugárzás engedélyezését közös jogkezelés körébe utalta. 3.8.2. A műhold-irányelv a vezetékes továbbközvetítésre is kizárólagos jog biztosítását követeli meg a tagállamoktól.39 Ennek megfelelően a módosítás egyértelművé tette, hogy az is a szerző kizárólagos joga, hogy művének vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon. 3.8.3. A törvény további kiegészítése azt mondja ki, hogy e felhasználás tekintetében a díjakat az ARTISJUS állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelővel egyetértésben, továbbá, hogy a díjakat a továbbközvetítést végző szervezet az ARTISJUS-nak köteles befizetni. 3.8.4. Végül a „kábeltelevíziós” jogdíjakból részesülő jogosulti kört (filmgyártók, filmalkotások mozgóképi alkotói, képző-, ipar- és fotóművészek, filmírók, zeneszerzők, zeneszövegírók, előadóművészek közös jogkezelő szervezetei) ki kellett egészíteni a hangfelvétel-előállítókkal, akik korábban indokolatlanul maradtak ki e felsorolásból. Mindez az Szjt.-ben rögzített jogdíj felosztási arányok változásával járt együtt. 3.9. A rádió- és televíziószervezetek engedélyezési jogainak bővítése a lehívásra való hozzáférhetővé tétel kizárólagos engedélyezési jogával Az Szjt. tételesen felsorolja a rádió- és televíziószervezetek engedélyezési jogait, melyek között nem szerepelt a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétel joga. Ezt a hiányt az INFOSOC-irányelv vonatkozó rendelkezésére figyelemmel kellett pótolni.40 A módosítás értelmében tehát, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televíziószervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé (pl. az interneten), hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg. 38 A műhold-irányelv 3. cikke. A műhold-irányelv 8. cikke. INFOSOC-irányelv 3. cikke. 3.10. A sui generis adatbázis-oltalom kiterjesztése az Európai Közösségben honos előállítókra Az Szjt.-nek a 2001. évi LXXVII. törvénnyel beiktatott rendelkezései főként a nem eredeti (ún. sui generis) adatbázisok előállítóinak külön jogi védelmével foglalkoznak. A sui generis védelem csak akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha magyar állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén pedig akkor, ha belföldön vették nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye belföldön van. Magyarország 2004. május 1-jei EU-csatlakozására tekintettel oly módon módosulnak ezek az előírások, hogy a „magyar állampolgár” helyébe az „Európai Unió valamely tagállamának állampolgára”, míg a „belföld” helyébe az „Európai Közösség területe” kifejezések kerülnek. 3.1 l.A Magyar Szabadalmi Hivatal és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium bevonása a jogdíjközlemények jóváhagyási eljárásába 3.11.1. A törvény értelmében a nemzeti kulturális örökség minisztere a közös jogkezelő szervezetek díjszabásairól a jövőben megkéri a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnökének véleményét is. A módosításhoz fűzött miniszteri indokolás is kiemeli, hogy ez a változtatás a nemzeti kulturális örökség miniszterének jogkörét nem csorbítja, érintetlenül hagyja döntési jogát a díjszabás-jóváhagyás és a felügyelet kérdéseiben. Az MSZH e véleményezési jogkörében eljárva a speciális szellemi tulajdoni — azon belül szerzői jogi — szempontok érvényesítésével járulhat hozzá a miniszter döntéseinek szakmai megalapozottságához. A jogalkotó emellett véleményezési jogot biztosított az informatikai és hírközlési miniszternek is az ún. lehívásra való hozzáférhetővé tételre irányadó díjszabási feltételek tekintetében. 3.11.2. A nemzeti kulturális örökség minisztere a jövőben tájékoztatásul megküldi az MSZH elnökének a közös jogkezelő szervezet alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, felosztási szabályzatát, éves beszámolóját és a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit. A megküldésre nem automatikusan, hanem az MSZH elnökének kifejezett kérése esetén kerül sor. A rendelkezés célja az, hogy az MSZH hatékonyabban és teljeskörűen láthassa el a szellemi tulajdon védelmével összefüggő kormányzati feladatait. 3.11.3. Annak érdekében, hogy ne legyen fennakadás és bizonytalanság a jogdíjak érvényesítésében, a törvény kimondja, hogy ajogdíjak miniszteri jóváhagyásának időpontjáig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.
