Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Évfordulónaptár
62 Évfordulónaptár ahol a Danco Metals Company alkalmazásába került, majd nyugdíjaztatásáig a Búd Industries cégnél technikai igazgatóként működött. Az ejtőernyőn kivül több más találmány is fűződött a nevéhez. O volt például a berlini olimpián világrekordot felállító vitorlázó repülőgép építője és első gyakorlati berepiilője is. 90 éve született Straub F. Brúnó (Nagyvárad, 1914. 01. 05. - Budapest, 1996. 02. 15.) kétszeres Kossuth-díjás biokémikus, akadémikus, politikus, államfő. A szegedi Tudományegyetemen végzett, 1933-37-ig Szent-Györgyi Albert mellett folytatott tudományos kutató munkát. 1937-39 között a cambridge-i egyetem Rockefeller-ösztöndíjasa volt, 1941-től magántanárként tevékenykedett, 1945 49-ben a szegedi Tudományegyetemen biokémiaitanárként. 1947-70-ig a budapesti Orvostudományi Egyetem tanáraként és az Orvosi Vegytani Intézet igazgatójaként dolgozott. 1970-től az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója volt, majd 1978-88-ban az Enzimológiai Intézetet vezette. Nevéhez fűződött a sárga enzim (diaforáz) és az aktinfehérje felfedezése. 1985-90-ig országgyűlési képviselő volt. Közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1988-89 között ő töltötte be az Elnöki Tanács elnökének tisztét, vagyis államfő lett. A szintén biokémikus izraeli Ephraim Katchalski után a második jelentős természettudós volt, aki államelnöki funkcióba került. Emellett volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alelnöke, egy időben pedig a Tudományos Uniók Nemzetközi Szövetségének elnöke. Több külföldi akadémia, tudós társaság választotta tiszteletbeli tagjává. Ismertebb munkái: Általános szervetlen és analitikai kémia, Biokémia, Biológiai Lexikon. 50 50 éve halt meg Győry István (Debrecen, 1861. 07. 15. — Alsógöd, 1954. 01. 17.) agrokémikus, gyógyszerész. A kertészeti technológia hazai megteremtője. Hordozható vízfürdős pálinkaüstöt és háztartási aszalóberendezést szerkesztett. Elsősorban a magyar konzervipar kiépítésében dolgozott, megteremtette a dobozos konzervek hazai gyártását. 1893-ban kidolgozta az arzénmeghatározás később róla elnevezett módszerét, amellyel lerakta a magyarországi bramometria alapjait. A Kertészet című folyóirat társszerkesztője, illetve főmunkatársa, a Gyümölcskertész című lap főmunkatársa volt. 50 éve halt meg Jendrassik György (Budapest, 1898. 05. 13. — London, 1954. 02. 08.) gépészmérnök, a róla elnevezett motorfeltalálója, akadémikus, posztumusz Széchenyi-díjas. A műegyetem elvégzése után a Ganz Gyárba került. Fejlesztőmunkája a motorok indításának korszerűsítésével kezdődött. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el: először az egy- és kéthengeres példányok stabil, vasúti és hajó kivitelben. Az első sínautóba- 1928 tavaszán — szintén hathengeres Ganz-Jendrassik motort építettek be. Ebben a kategóriában ezek a motorok az elsők között jelentek meg a világpiacon, és világszerte ismertté tették Jendrassik nevét a szakemberek körében. A Ganz-vagongyárban ez a nagy lendülettel meginduló motorfejlesztés és -gyártás tette lehetővé, hogy a Ganz átvészelje az 1930-as évek elején uralkodó gazdasági válságot. Gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. 1938 végére született meg a világ első, önálló tüztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 KW-os) gázturbinája, rendkívül kedvező, 21,2 százalékos effektiv hatásfoknál, ami a szerkezet felhasználásának új területeit nyitotta meg. 1942-ben Jendrassikot a gyár vezérigazgatójává nevezték ki. 1947-ben külföldre távozott, Londonban telepedett le, s itt dolgozta ki utolsó nagy jelentőségű találmányát, a nyomáscserélőt. Magyarországon bejelentett és elfogadott találmányainak száma közel 80 volt. Forrás: Évfordulónaptár 2004. (MTI Sajtóadatbank)
