Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam I. szám 2004. február KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Lucy Akers: The future of patent information - a user with a view. (A szabadalmi információ jövője — egy felhasználó véleménye.) World Patent Information, 25. k. (2003), 4. sz. p. 303-312. A szellemi tulajdon életciklusa A hagyományos megközelítéssel szemben, amikor egy vállalati feltaláló csupán a szabadalmi ügyvivővel dolgozott együtt egy projekt megvalósítása során, az utóbbi időben egyre inkább terjed az a megoldás, amikor a szellemitulaj - don-védelmi folyamat teljes életciklusának valamennyi lépését figyelembe véve a vállalatok egyre több szakembert vonnak be a folyamatba. A szellemitulajdon-védelem teljes életciklusa átfogja az ötletek generálásától az elgondolások teljes mértékű hasznosításáig terjedő folyamat valamennyi szakaszát, s nem csupán a szabadalmakra, hanem a kereskedelmi titkokra is kiteljed, azaz mindarra, amit az adott vállalat az ötlettel kapcsolatban tulajdonának tekint. Az életciklus fogalma ebben az értelemben vonatkozik a szerzői jogra, a mintaoltalomra, a védjegyekre, sőt egyes esetekben a tudásmenedzsmentre is. A feltaláló és az ügyvivő közötti kapcsolat az egész vállalatra kiterjedő tevékenységgé bővült. A szellemi tulajdonnal való gazdálkodás drasztikus változásának jó példáját nyújtják az egyetemek, amelyek a szellemitulajdon-védelem iránti csaknem teljes érdektelenségüket követően napjainkban egyre inkább a licencszerződések által nyújtott jövedelemszerzési lehetőségek felé fordulnak. A szellemi tulajdon jelenlegi trendjei A jelenlegi helyzet egyik fő jellemzője a szellemi tulajdon globális felfogása a kapcsolódó nemzetközi stratégiák alkalmazásával együtt. Mint ismeretes, a szabadalmakra és érvényesítésükre vonatkozó nemzetközi előírásokat a TRIPS-egyezmény alapján vezették be. Ugyancsak jól ismert a szabadalmak több országra való benyújtását megkönnyítő PCT. Már létezik a közösségi védjegy intézménye, rövidesen várható a közösségi mintaoltalom is, illetve - amikor arra a feltételek megérnek - a közösségi szabadalom bevezetése. Míg tíz éve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárások főként papír alapúak voltak, ma már a nemzeti szabadalmi hivatalok egyre inkább integrált gépi rendszereket használnak, lehetővé teszik az információk digitális cseréjét, és megkezdték szabadalmi osztályozási rendszereik összehangolását. Erősödő nyomás érzékelhető a fordítási költségek és a szabadalmi eljárási díjak csökkentése, az adatok minőségi javítása és az eljárások egyszerűsítése érdekében. Ugyanakkor még nagyon messze vagyunk attól az állapottól, hogy egyetlen egységesített elektronikus bejelentés alapján földrajzi-gazdasági értelemben kiterjedt szabadalmat lehetne szerezni. Vállalati célok és a jelenlegi trendek A növekvő mértékű globalizáció körülményei között már van értelme a szellemi tulajdon globális portfoliójának fejlesztésére és a kapcsolódó jogok világméretű hasznosítására gondolni. Ma már a szellemi tulajdonra a vállalati szervezetek egészének van szüksége, és hasznosítása olyan központi vállalati funkciókat érint, mint a kutatás, a vezetés, a jogi, illetve pénzügyek. Információs szolgáltatások Általános vélemény szerint az információs szolgáltatások és a könyvtárak növekvő mértékű elektronizálódásának, a tájékoztató szakemberek képzettebbé válásának a fő hasznát az ún. értékközpontú hozzáférés biztosítása (a nehezen hozzáférhető információk minőségi szolgáltatása) adta. A jövőben a hangsúly eltolódhat az értékaggregáció felé, vagyis a fő kritérium az lehet, hogy egy szolgáltatás mennyire lesz képes a világhálón vagy máshol hozzáférhető információk összegyűjtésére és a több forrásból származó, sőt „ingyenes” és szabadon elérhető információk együttes feldolgozására. A vállalati szellemitulajdon-védelmi folyamatok változásával fejlettebb információs rendszerekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a szélesebb körből származó információk begyűjtését és azok részletesebb elemzését. A fejlettebb adatkezelési eszközök és módszerek - mint pl. a háromdimenziós webkönyvek — alkalmazása lehetővé teszi a szellemi tulajdonnal kapcsolatos információk jobb felhasználását a vállalati stratégia és vezetés számára, s az információs szakembereket e szélesebb felhasználói közösség igényeinek kielégítésére is fel kell készíteni. Az internet és a tradicionális információszolgáltatók Az elmúlt öt évben nem sokat változott az internetes szolgáltatók, a hagyományos szolgáltatók és a leghatékonyabbnak vélt információs lánc helyzete. Érdemes megemlíteni, hogy a szabadalmi hivatalok által nyújtott szolgáltatások korlátái nem a hivatalok technikai felkészületlenségéből vagy az adatbázisok fejlesztése céljából rendelkezésre álló eszközök szűkösségéből, inkább a hagyományos szolgáltatókkal kapcsolatos gazdasági és politikai korlátokból fakadnak. Korábban az információs szakemberek és az újdonságvizsgálók egyaránt végeztek manuális és on-line keresést, miközben a tényleges feltalálók főként a szabadalmi tárak manuális keresésére hagyatkoztak. Ma az elektronikus sza
